(Ez most lájtos volt. Nyolc napon nem túl gyógyuló sebeimet nyalogatva tértem vissza.)
- Szervusz, kisfiam. Hogy-hogy a kutya nem ugatott meg?
- Miért kellett volna, hogy megugasson?
- Olyan régen voltál itthon.
- Anyukám, pár hónapja volt az csak.
***
- Hogy ízlik a sütemény?
- ... ehető.
- Csak ennyi?
- Igen. Vizes, teljesen el van ázva a piskótája. Tudod jól, hogy én krémes süti párti vagyok. Eta szelet, lúdláb. Esetleg meggyes piskóta szelet. Ezek.
- Jól van na, akkor majd legközelebb azt csinálok.
(Nem fog. Következő alkalommal ismét egy épp hogy ehető kreálmányt fog elém tolni, és várja, hogy elájuljak tőle.)
***
- Csak az nem fér a fejembe, hogy a kutya hogy nem ugatott meg.
***
- Kisfiam, el kéne halasztani a holnapi égetést.
- Miért?
- Esőt jósolnak az éjjelre.
- Na és.
- Nem fog elégni, ha vizes.
- Bízd rám ezt a dolgot, jó? Meleg van és szárazság. El fogom égetni az egészet pillanatok alatt, nyugodj meg.
***
- Csak azt nem értem, hogy a kutya miért nem ugatott meg.
***
- Nahát, nem gondoltam, hogy ilyen gyorsan el fog égni az a sok vizes fa.
- A vastagok is elégtek már?
- Nem teljesen. A végük van meg, de azt betemettem, hogy jobban elégjen.
- Az úgy nem lesz jó. Na majd mindjárt kikaparom, hogy kapjon levegőt.
- Olyan vagy, mint a Fidesz. Az is csak azért mond ellent, hogy nehogy egyetértsen.
***
- Ez a szereposztás?
- Nem, most a közönséget mutogatja. Mindjárt vége lesz a nyitánynak, és meglátod, milyen aranyos kis Bergman-film ez.
- Kik csinálják?
- Ezt hogy érted?
- Német, francia, amerikai?
- Ja, a társulat? Őszintén szólva fogalmam sincs. Nekem Bergman neve elég.
- Jó, de a film milyen nemzetiségű?
- Bergman svéd.
- Ja, hogy Ingrid Bergman.
- Ingmar.
- A színésznőre gondoltam.
- Olyan is van, igen.
Baj van.
A következő kifejezés, amivel kapcsolatban szerettem volna kiszolgálni a tömegigényeket, az a "búcsú idézetek". Ezt keresitek Ti, rajtam, szűnni nem akaró elánnal. Namost mivel halovány lövésem sincs, hogy ez mi a túró akar lenni, rákerestem. És valóban, összesen két találatot jelez a gugli, abból egyik én vagyok.
Az, amikor írok róla, hogy ezt rajtam keresitek.
Ha sikerült az előző mondatot megemészteni, akkor segítsetek kilábalni a válságból. Vissza tudunk-e még kerülni az előző idősíkra valahogy? Arra, amelyiken nem jelenik meg a semmiből a T-100-as, hogy a roncsai alapján kifejleszthessék, hogy aztán végül visszaküldhessék. És arra, amelyiken nem jelenik meg a semmiből a "búcsúzás idézetek" keresés találata, hogy aztán írjak róla, és legyen belőle találat.
Így viszont most már két találat leszek én "búcsú idézetek"-re. Ez egyre rosszabb.
Mindent a vásár... izé, olvasókért. Ti kértétek, én teljesítem. Nem vagyok csodadoktor, a vesszőm se aranyból van, de tudom, amit tudok.
Már cikiztelek Benneteket, de csak nem lankad a lelkesedéstek. Úgy látszik, mindenárom védeni akarjátok azt a léget. Ám legyen, tessék hozzá egy kép:
Tehát a jelszó: LÉGVÉDELEM!
És ha jól figyeltetek, most csusszant be egy új kategória ott jobboldalt. Kulcsszó is mutat rá erősen tárgyra, szóval jó lesz ez így.
Androidus vagyok, és ez volt az első kísérletem. Megpróbáltam bekéredzkedni egy fekete köcsögterepjáró elé.
Majdnem elvitte a tükrömet, és szerintem az övében, ami fényezett volt, kár is lett (hihi). De be nem engedett. Pedig elég tiszta szitu volt: busz áll a külső sávban, és cipzár-elv. Persze, majd őutána. Ha eddig se engedett még be senkit életében, miért pont most kezdené el.
Nem baj, majd még próbálkozom.
Az milyen már, hogy látom a kolléganőm képét a zújságban, és olvasom, hogy ő tulajdonképpen férfi szeretne lenni, és a neve is stimmel, és együtt élt egy nővel, és férfinak adta ki magát, és nem engedte, hogy az intim részeit megérintse, és eszembe jut, hogy amikor a nőnapi virágokat osztottam szét, már akkor gyanús volt, és úgy döntöttem, ezt nem nekem kell eldönteni, és főleg nem nőnapon, és kapott puszit is, és ezek szerint a bulvárlapok nem csak zöldségeket írnak és...
fúúúúúúúúúúúúúúúúj
Van egy boszorkány, van egy mormota, van egy hercegnő, van egy bálna, van egy hermafrodita, van egy tündér, van egy szitakötő, van egy amorf, van egy őzgida, van egy tengerimalac, van egy kígyó.
Ezek a kolléganőim.
A pszichoanalízis komoly dolog. Nem semmi dolog kideríteni az alapvető motivációinkat. Nekem most nagyot sikerült előrelépnem.
Meg akarom ölni azt, aki a Kenó reklám zenéjében összekombinált egy szimmetrikus és egy asszimetrikus motívumot.
Kimondtam. Máris jobb.
A minap a főnököm azt találta mondani, hogy jó svádájú vagyok. Most hagyjuk ki azt a vonalat, hogy minek mond ilyeneket. Lehet, hogy van valamim, amiről nem tudok.
Svádám van.
Tíz percig forgolódtam a tükör előtt, felfedeztem egy pattanást, két anyajegyet meg egy... jó, ez nem tartozik rátok. Szóval csupa újdonság voltam magamnak, de sváda, az egy deka se látszott. Kezdek félni. Lehet, hogy a valóságnak csak egy szeletét érzékelem? Mások meg másikat? Az nem zavar, hogy mások nem veszik észre, ami nekem kiszúrja a szememet, de fordítva nem tetszik. Én is látni akarom a svádát.
Hacsak nem a főnököm látásával van a baj.
A nyílt beszéd híve lettem.
Félre a körmönfont módszerekkel, a sunyi behálózással, a titkos listákkal, összesugdolózásokkal. Hozzá kell szólni, nincs mese. Itt. Most.
Látom, hogy bár akadozva, de szépen gyarapodik a forgalom. Viszont az IP-címek kazlából csak az derül ki, hogy a nagyobb szolgáltatóktól több dinamikus IP-ről jöttök, a kisebbektől kevesebbről. (Milyen meglepő.) Viszont ebből kihámozni, hogy ki a visszatérő olvasó, az nem megy. Nekem legalábbis nem. Ha csak nem szóltok hozzá. Mi akkor a megoldás?
Tessék példát venni Zsuzskáról. Ő például hozzászólt. Ezennel kinevezem Zsuzskát él-olvasómnak. Tessék egy plecsni. Ötös.
Nem baj, ha nem tetszik. Tudni akarom a véleményeteket. Ezt itt nem magamnak írom. (Na jó, csak félig.) Belemaszturbálni a nagy virtuális semmibe, az nem az igazi. Igenis tudni akarom, hogy termékeny talajra hullott-e a magom. Tehát elolvasod, tetszett, hozzászólsz. Vagy, elolvasod, nem tetszett, hozzászólsz. (Látjátok, könnyítés is van: aki nem olvasta el, annak nem kell hozzászólni.)
A 0 hozzászólás feliratra kell kattintani, de nem itt, hanem ott fentebb.
Örök dilemmám, hogy le merjek-e vonni a világra vonatkozó következtetést abból, amit az online játékokban tapasztalok. Mellette az szól, hogy talán jobban kijön az emberek énje, amikor anonim módon találkoznak egymással, ellene pedig az, hogy még nem szeretném felvágni az ereimet.
Most éppen a Runescape-ben tapasztalható szokásos agyatlanságon dühöngök csöndben. Így volt ez évekkel ezelőtt, és így lesz ez az idők végezetéig.
A runescape-ben van 140 szerver, és a karakterek szabadon mozoghatnak. Arra a szerverre lépek be, amelyikre akarok. A szerverváltás a login beírásából és a 20 másodperces késleltetés kivárásából áll. Régen nehezebb volt, de a könnyítés semmit nem változtatott. Aki hülye, hülye marad.
Komolyan mondom, hogy egy földi gilisztát meg tudnék tanítani arra a logikai műveletre, hogy:
- Ha zsúfolt a hely, ahova beléptem, továbbmegyek,
- Ha üres, maradok.
A játékosok 99%-a viszont képtelen rá.
Már elmondtam őket mindennek. Froclizom őket, súrolom a csúnyaszó filter és a bannolás határát, hiába. Semmiféle módszerrel nem lehet őket rávenni, hogy ne a tömegben erőlködjenek. Én vagyok az egyedüli, aki továbblép. Két-három próbálkozás, és találok egy töküres szervert. Elvagyok ott addig, amíg be nem esik a csürhe. Akkor megyek tovább. És így tovább.
Az agyműködés hiánya alapján kialakított vélemény diszkriminációnak számít? Mert akkor egy rohadt szemét fajüldöző állat vagyok.
Új játékom van: megpróbálom kitalálni, hogy a körülöttem haladó versenyzők mit fognak csinálni. A szabályok a következők:
- Csak aktív dologra szabad tippelni, tehát hogy sávot fog váltani, kanyarodni fog stb.
- Csak akkor szabad tippelni, amikor még magam sem tudom, miért gondolok rá. Ha már látható jelét adta szándékának, késő.
Az a durva, hogy kábé 90%-os valószínűséggel el bírom találni, mit fognak csinálni a többiek. Lehet, hogy közelebb jutottam a biztonságos közlekedés módszerének megfejtéséhez?
Ráadásul szerintem ez Trelawney professzornál is megérne egy kettest.
A baj csak az, hogy Peseknek még jobban alakul. Ma volt a Francia GP.
Ebből a 8-ik rajthelyből, az elrontott rajt és a lassúbb gép dacára hozni egy negyedik helyet, komoly teljesítmény. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a végén az lesz ott az elszámolásnál, aki célbaért minden versenyen. Pasini tudna erről mesélni, asszem.
Sajnos azonban Lukas "Mostép" Pesek idén valamiért úgy gondolta, hogy ő sem akar elesni, és alatta jobban látszik muzsikálni a Derbi, mint az Aspar-Apriliák Talmáék keze alatt.
Emlékeztek, mit mondtam a legutóbbira? Akkor azért lett volna szükség a jobb eredményre, mert amikor minden rendben van, akkor kell a sok pont, hogy aztán amikor zűrös, mint például most, akkor elég legyen ennyi is.
Mindenesetre az önbizalmunkat erősítheti, hogy igazi ellenfelet csak csapaton kívülről kapott Gábor. Úgy tűnik, mind a három Aspar-fiú stabilan teljesít, és Gábor stabilan a legstabilabb. Csak a technikai különbségek, tehát a másik csapat okozhat gondot. Jelenleg Pesek, de azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy mi van, ha Pasini elkezd célba éregetni.
Szóval továbbra is:
Hajrá Talma!
Szerintem nem lehet ördöngősség ilyet kitalálni. Ugorjunk is neki.
Jelszavak: egyszerűség, átláthatóság, elszámoltathatóság.
(A Hordalékra áttolva 2007. október 26-án.)
Pár hónapja meghallottam, ahogy a cégnél a pénztáros lány énekel magában. Azonnal felállt a ... hátamon a szőr, maradjunk annyiban. Sajnos észrevette, hogy ott vagyok, és elszégyellte magát. Azóta próbálom trükkökkel, rábeszéléssel, könyörgéssel, zsarolással rávenni, hogy énekeljen nekem. Nem megy. Mindig csak foszlányokat csípek el, mert azonnal elhallgat, amikor fülelni kezdek. Pedig nem akarok úgy meghalni, hogy nem hallom még egyszer azt az éneket.
Először is gyakorlatilag gyerekhangja van. Aztán pedig, hogy is mondjam, nem hamis az éneke, mert ahhoz az kéne, hogy bármi köze legyen a tonális hangrendszerhez. De ennek nincs! Képzetlen hangot ilyen erővel énekelni még soha nem hallottam. Hajszálpontosan visszaadja a dal minden árnyalatát, a valódi hangmagasságok nélkül. Aki játszott fúvós hangszeren, az tudja, hogy komoly technikai tudás kell ahhoz, hogy ne csak a felhangok jöjjenek elő a csőből. Aki rá bírja kényszeríteni az akaratát a hangszerre, az bármire képes. Olyan, mintha ez a lány a hangszálaival lenne képes bármire, és mindezt imádnivalóan teszi. Egyszerűen hallanom kell.
Nem tudtok valami olcsó poloskát? Esetleg bérlés is érdekelne, pár hétre.
Most ért véget a Nagy zűr Korzikán, és határozottan kedvemre való volt:
Lehet, hogy mégis meg kéne nézni a csimpánzos James Bondot?
Most olvasom a HVG-ben, hogy Balázs Péter a Fidesz elkötelezett hívének vallja magát. Ezzel szerintem egy gond van. Értelmes ember hogyan vallhatja magát egy párt elkötelezett hívének? A Fidesz elkötelezett hívének lenni, az legalább akkora baromság, mint az MSZP elkötelezett hívének lenni. Mi számít azon kívül, ami nekem jó? Ha nekem van egy értékrendem, ahhoz állhat közel ez vagy az a politikai erő, oké. De mi a garancia? A lopás, butítás, hülyének nézés melyik értékrendbe fér bele?
Csak az jut az eszembe, hogy az illető mégsem olyan okos ember, mint amilyennek mutatja magát. Ha csak nem... de ezt inkább végig sem gondolom.
A hétvégén egy újonc brazil állt a dobogó tetején, és erről eszembe jutott valaki. Kicsit nosztalgiáztam. Pár érdekesség, hogy aki nem követte az eseményeket tizen-huszon-éve, az is tudja, milyen is az autóversenyzői nagyság.
(A Hordalékra áttolva 2007. október 26-án.)
Volt régen egy poszterem, amin Senna hátsó piros lámpája látszott a vízfüggönyön át. Ennyit láttak belőle a többiek. Nem találtam meg a neten, de sebaj, itt van szemből.
Ayrton Senna da Silva
1960-1994
Tetszett! Pedig nem indult jól.
Sőt. Kifejezetten laposan indult. Az első félórában az összes, pókemberre emlékeztető jelenet az előző részek összefoglalójából származott, "szerencsére" azok legalább vagy tíz percet kitöltöttek.
Továbbá ezúttal rémisztően nagyot markolt Raimi. Ott van Harry egy ellenfélnek, másiknak a homokember, és végül a gecifotós is beszáll rendesen. Jön hozzá szerelmi háromszög, karrier-szál, és az az űrtrutymó, ami kihozza a másik ént.
Soknak tűnik? Sok.
Azt hiszem egészen kivételes rutinnal kell mozgatni az építőköveket, hogy ez a káosz ne temesse maga alá a stábot. Szerintem a rendező többre is képes, legalábbis ezt a koloncot szépen áthúzta a léc fölött.
Sokat bíz a színészekre. Maguire egyszerűen elképesztő, nélküle még csak hasonló pókemberfilmet se lehetne csinálni. De iszonyúan dübörög a homokembert alakító Thomas Haden Church, valamint Dunst is hozza azt az útálatos-kedves figurát, ami a védjegye, és ami szerintem nála nem alakítás. Karikatúraszerűen döbbenetes a főbérlő és lánya párosa. Különösen a lány, őt minden filmben szeretném látni.
Kicsit zavartak a ritmusváltások. Biztos ódivatú vagyok, és nulla gramm anyaggal pörgetve nézem, de szinte követhetetlenek a hirtelen nekilóduló akciójelenetek. Kikockázás nélkül csak foltok maradnak meg. Én igényelném a fokozatosságot.
Kapunk viszont (persze főleg Maguire érdeme) egy szépen kidolgozott vívódást. Ez akár felfogható a film üzeneteként is. Lergalábbis ez a dolog nekem üzent. Igen, többféle módon lehet rendezni a dolgokat. Rajtunk múlik.
Hétpertíz, pedig szerintem visszaveti a pontszámomat, hogy lóugrásban fentebb ült egy vihogó trió. Az erőviszonyok kábé úgy néztek ki, hogy a két srácot összeütöm, a csajra meg rákiáltok, és lehet hívni a takarítókat. A film nyolcvan százalékánál, és a hatodik (szerintük) unalmas jelenetnél már komolyan készültem, hogy megyek balhézni. Aztán győzött a józan ész, és ülve maradtam. Így csak a film öt százalékáról maradtam le.
Márpedig a választást csak a Fidesz nyerheti. Amennyiben a választást mégsem a Fidesz nyeri, akkor az ellenfél csalt. Leveskockát és söröskupakot osztott, másképp hogy?
Márpedig a foci EB rendezési jogát mi fogjuk kapni. Ha mégsem mi kapjuk, akkor az ellenfél csalt.
Márpedig a táncdalfesztivált Rúzsa Magdinak kell nyerni. Ha mégsem...
...akkor már megint idióta barom állatoknak akar beállítani bennünket a kertévé, amelyiknek a kölyke a mi nyávogó hangú versenyzőnk. Miért is kellene nyernie? Azon kívül, hogy beletoltak sok zsét? Mert Péter Szabó Szilviáéknak sikerült, nem is olyan régen? És mi van akkor, ha Péter Szabó Szilvia kenterbe veri az egész szánalmas megizé sztárcsináló gennymutatványt?
Kíváncsi vagyok, mi lesz a következő, amit nekünk kell nyerni.
Kiegészítés 21:57-kor: jól van, csak megmagyarázták, hogy Rúzsa Magdi valójában nyert. Mér' nem lepődtem meg.
Összedzsuvázni az űrállomás falait a szétfröccsenő trutymóval. Ahh, férfiasság netovábbja.
Na, ez nem lesz.
Szinte hihetetlen, hogy a hazai net olyan oszlopának, mint az index, nem futja fizetett programozókra. Hát hova lesz a bevétel azokból a hirdetési felületekből, amiket akkurátusan letiltok?
Márpedig nulla forintból hegesztik a cuccost, erre jó példa ez az indaszutyok is.
Körbe akartam nézni a blog.hu-n, az meg mondta, hogy akkor indapass kell. Gyanútlanul regisztráltam. Rövid úton kiderült, hogy hiába, mert amikor belépek vele, ugyanazon oldalon egymás mellett ott van az üdvözlő szöveg, és a sikertelen belépés hibaüzenete is, két külön blokkban. Természetesen az engine-tákolmány utóbbi énje kerekedett felül, és nem engedte használni. Hagytam is annyiban. Az utcán is kikerülöm az eszelőseket, büdöseket.
De hogy ezután ne engedje annak a szarságnak a cookie-ja, hogy normál módon belépjek az index fórumára, hát ez már kicsalta belőlem a szókincset. Annyira, de annyira elhatározták, hogy márpedig most mindenkire ráerőltetik ezt a használhatatlanságot, hogy csak arról feledkeztek el, hogy közben működőképes maradjon is a rendszer.
Robogtam is, hogy kitöröljem a francba, de nem lehet. Nincs gomb. Most következik az anyázás az adminokkal.
Sok sikert kívánok minden jelenlegi és jövőbeli IndaPass-felhasználónak!
"...460 ezer forintot vitt el a bankból a II. kerületi kapitányság állományába tartozó megtévedt rendőrtiszt, ... ,ennyi pénzért még egy bűnözőnek sem érdemes kockáztatnia, nemhogy egy rendőrnek."
Pontosítok, jó? Tapasztalataim szerint (lopási és megvesztegetési kísérletek) kb. ezer forint az az összeg, amiért a bűnöző és a rendőr hajlandó kockáztatni az állását és a börtönt.
Ez egy sorozat része. Olvasd az elejétől!
Mai (rész)téma:
Műsorváltozás van.
Közben rájöttem, hogy elébb talán a bevezetés módját kellene tisztázni. Valamint arra is rájöttem, hogy az elitjárőrség részletezését nem úszom meg. Úgyhogy essünk is túl ezeken.
(A Hordalékra áttolva 2007. október 26-án.)
Hiába, azért mégiscsak az a dolgok nonpluszultrája, ha valaki magyar. Mindent elsöprő jelentőséggel bír, ha a francia elnök még a nevében is (!!!) hordozza magyar származását. Az olyan, mintha elfoglaltuk volna Franciaországot, nem? Hát még ha az űrbe is fölmegy egy magyarnevű. Akkor már a világűr is a miénk, hurrá.
Már csak Bill Gates-ről, George Bushról, Bin Ladenről, Putyinról és a többiekről kellene valahogy kitalálni, hogy bizony feleim, ők is magyarok. Ízig-vérig, mégpediglen. És akkor lehet róla cikkezni naphosszat, hogy a világon minden, de minden magyar.
Addig se kell a fontos dolgokkal foglalkozni.
Van nekünk egy (hál'istennek mosmá') MotoGP élmenőnk. Olyan, akitől elvárható akár a győzelem is, és a világbajnoki cím megszerzése is. Az ilyet meg kell becsülni. Ápolni kell az önbizalmát, biztosítani arról, hogy mi mindig hiszünk benne, és ezerrel drukkolunk neki, és száz százalékig meg vagyunk róla győződve, hogy mindent beleadott, és csak a technikán múlt, ha nem sikerült a legjobban az eredmény.
Viszont a Kínai GP nem sikerült jól.
A versenyzői forma ingadozásán (más versenyzőknél, úgy értem) és a technikai dolgokon kívül a szerencse is alaposan befolyásolhatja az eredményeket. Most például ez történt. Talma motorja szerintem nagyon jó volt, mutatta a szökési kísérlete, és a többszöri felzárkózása, amikor megpróbáltak ellógni előle. Az az előzés-parádé, amit bemutatott, szintén azt mutatta, hogy nem elképzelés nélkül vág neki a versenynek, és szokás szerint bombaformában van. Ehhez képest gyengus a negyedik hely. Lesz majd olyan, amikor a motor nem lesz hibátlan, lesz olyan, amikor betegen kell rajthoz állnia, és akár el is ronthat valamikor egy kanyart, bármennyire nehéz is ezt elképzelni róla. Na akkor majd baromi szerencsés lesz, ha sikerül egy negyedik helyet összebarkácsolni a végére. Most viszont az lett volna szerencsés, ha ezt megnyeri. Minden adott volt hozzá, csak valahogy nem jött össze.
Szerintem csak akkor lehet belőle világbajnok, ha reálisan értékeli az eredményeit. Én vele vagyok, és szeretném én is reálisan látni a dolgokat. Szerintem nem csak elvakultan lehet drukkolni valakinek. Márpedig a drukkolás megvan, szóval
Hajrá Talma!
Életünk alapélménye, hogy minden jó nőt szeretnénk megdugni, aki szembe jön az utcán, de nem tesszük, mert volt gyerekszobánk. Persze van olyan is, akinek nem volt, de annak többnyire másfajta helyiséget biztosítanak pár évre, ingyen. Ezért van a hatóság, nemdebár.
Aki városban lakik és nem krisnás, nem létezik, hogy ne gondolt volna rá, milyen jó lenne egy Uzi a belső zsebben, konfliktuskezelésre. Ilyenünk sincsen, vagy akinek van, azt többnyire nagy erőkkel keresik. Megintcsak teszi a dolgát a szerv.
Aztán milyen jó lenne tankkal végigmenni a dugóban, és széttrancsírozni mindenkit, aki utunkat állja, nem? Határozottan kellemesen hangzik ez is. Ilyet sem teszünk, mert anyukánk kellő időben körvonalazta a fontos dolgokat. Akinek ez nem jött össze, az sem sétálhat be a tankáruházba, és viheti el egy próbakörre a kiválasztott modellt.
Vagy lehet, hogy mégis?
Szerintetek ha létezik olyan személyautó-kategóriás jármű, amely a szabványos ütközésteszten azért teljesít értékelhetetlent, mert lerombolja az elé állított betonfalat, az mit fog csinálni egy elébe kerülő normál személyautóval?
A normál személyautók gyártói egyre szigorodó normáknak tesznek eleget. Az utastér egyre nagyobb erőknek áll ellent, egyre kevesebb olyan alkatrésszel találkozhat az emberi test, ami kárt tehet benne, és az utastéren kívül eső részek egyre nagyobb ütközési energiát képesek elnyelni. És ez így van jól. Lassan ott tartunk, hogy frontális ütközés után a sofőrök kiszállnak az ajtón, és fejcsóválva nézegetik a roncsokat.
Nade hogy nem veszti hitelét ez az egész törekvés, ha mellette közlekedik olyan jármű is, amit mindenféle ürüggyel arra szerkesztettek, hogy a másik autót szétzúzza, ha találkozik vele? És hol van a hatóság, amikor egy ilyen járgány megkapja a típusengedélyét?
Igen, valószínűleg mindannyian vágyunk rá, hogy Hummert vezethessünk. A többség nem teszi, mert vagy nincs pénze rá, vagy volt gyerekszobája. De aki igen, az miért van még szabadlábon?