2007. július 31.

Telhetetlenség
07:23 | életképek | még nincs hozzászólás

A fene se tudja, de valahogy el tudnék épzelni egy olyan nyári időjárást, amikor tovább képes a hőmérséklet 42 fok alatt maradni úgy, hogy közben 18 fok fölött marad, mint az az egy nap, ami alatt lehűl 42 fokról 18 fokra.

Tegnapletőtt csukogatni kellett ajtót, ablakot, hogy ne melegedjen túl a lakás. Ma csukogatni kell ajtót, ablakot, hogy ne hűljön ki a lakás. A tegnapelőtti forróságban fagyasztott ásványvizes palackot vittem magammal, hogy ne dögöljek meg, ma forró tea kerül a termoszba, hogy ne fagyjak meg.

Beérném egy ezüst, na jó, bronz középúttal is.

F(elf)rissülés 31-én: jó tudni, hogy nem én hallucinálok (lásd és lásd). 

2007. július 30.

T. orgánumok
19:08 | országvége | még nincs hozzászólás

Két dologban különböztünk ma a világ normálisabb felétől:

1. Máshol mindenhol vezető hír Bergman halála, nálunk alig lehet megtalálni.
2. Máshol meg se említik, vagy csak érintőlegesen az Oscar díjat, nálunk minden nekrológ akkurátusan kitér rá, hogy hányból hányat.

Na má megin' szégyellnem kell, hogy magyar vagyok. 

2007. július 29.

* LINCSELÉS! * LINCSELÉS! * LINCSELÉS! *
19:09 | vélemény | még nincs hozzászólás

Ez ugye szalagcím? Remélem, igen, és akkor engem is be lehet perelni.

Föltették a TV2 Napló-jában a kérdést, hogy a nézők hány százaléka szerint jár kártérítés azért, hogy a bíró a lincselés szót használta a lincselésre. A helyes kérdés az lett volna, hogy egy előre egyeztetett időpontban a nézők hány százaléka lenne hajlandó otthonában felkeresni, és rituálisan agyonverni azt az állatot, aki miután a gyerekei szeme láttára halálra lincselte egy embertársát, még van pofája kártérítést kérni azért, hogy lincselésnek nevezik a lincselést.

A csatornalogó öregít?
06:47 | média | nemértem | még nincs hozzászólás
Vajon miért van az, hogy a TCM vetítésében a világ összes filmje ásatagnak tűnik?

2007. július 28.

Azonosító becenevek
20:35 | ötlet | még nincs hozzászólás

Ma tele vagyok ötletekkel. Na jó, ezeket nem mind ma kezdtem el kigondolni. Inkább ma van kedvem befejezni őket.

Az Interneten járva-kelve többnyire olyan nicknevekkel találkozom, amik nem valódi nevek. Vagy azt próbálja belezsúfolni az illető, hogy mi szeretne lenni, vagy valakinek a nevét próbálja utánozni, persze mindezeket különféle kriksz-kraksz karakterekkel tűzdelve, és a végén még egy számot is odabiggyeszt. Pur3_R4ng4445, GandalfMerlin1998, Da%Big%Boss és társaik. Ha még ennyi értelme sincs, csak összevissza betűknek látszik, akkor valószínűleg alsó-hottentotta nyelven jelenti azt, hogy mindenkit megölő istencsászár. Nem fér a fejembe, hogy lehetnek ennyire sötétek. Nekem mindig sikerül jó nevet választani, ami senki másé, soha nem létezett, és önmagán kívül nem jelent semmit. Elkezdtem hát gondolkodni, mi a feltétele annak, hogy mindenkinek igazi neve legyen. Az eredmény engem is meglepett.

A valódi név ugyebár nem tartalmaz számokat, és semmi extra karaktert, csak betűket. A problémák kikerülése érdekében mondjuk az angol abc betűit. Nem jelent semmit, nem utal senkire, csak önmaga. No, kezdjünk el ilyeneket gyártani.

Az angol abc 26 betűből áll, amiből 21 mássalhangzó és 5 magánhangzó. Kiejthető nevek kellenének, amit nem egyszerű definiálni. A könnyebbség kedvéért kezdjünk el olyanokat gyártani, amelyekben felváltva van mássalhangzó és magánhangzó. A szokás szerinti 8 karakteres névvel kezdjük. Mondjuk magánhangzóval kezdődik, az 5 féle. Utána a mássalhangzó 21 féle, az első két betű variációi mindjárt 100 fölöttiek. Nagyságrendet akarok számolni, legyen száz. Mindez négyszer egymás után, ami kapásból 100 millió változat. Mássalhangzóval kezdve ugyanannyi verzió, összesen 200 millió, mindössze kétféle alapsorrenddel. Ezek mindegyike tuti kiejthető, és valószínűleg nem is hangzik elrettentően.

Most nézzük meg, mi van, ha az egymás melletti magánhangzó-mássalhangzó párok helyzetét szabadon cserélgethetjük az alapsorrendben. Páronként cserélgetünk, az a kettő negyedik hatványát eredményezi. 16-szor 100 millónál tartunk, de még csak nagyon korlátozott variációkat néztünk.

A további bővítés macerásabb, mert minél komplikáltabb a sorrend, annál valószínűbb közte a kiejthetetlen név előfordulása. Összességében kb. a kombinációk fele használhatatlan lesz, továbbá le kell vonni belőle a világ összes nyelvének összes 8 betűs szavát. Az ember azt hinné, szinte nem is marad. Igen, de a 26 nyolcadik hatványa több, mint 200 milliárd. Ennek a fele 100 milliárd, vonjuk le belőle 100 nyelv 100-100 ezer szavát (bőkezű vagyok), ami 10 millió. Összesen 10 millió. Bármilyen hihetetlen, de az összes kiejthető változatnak szinte elenyészően csekély töredéke jelent bármit is a világon. Hoppá, ugye?

Most jön az, hogy hányan vagyunk a Földön. Hát én nem gondoltam, hogy ilyen egyszerű. Nem kell hozzá ékezet, nem kell engedményt tenni, és még válogathatunk is.

Mi lenne hát, ha a Földön mindenki kapna egy ilyen azonosítót? Persze, csak ha akarja. Érdekes lenne, ha bármilyen azonosításnál felesleges lenne tudni, hogy arról a Kovács Jánosról van-e szó, aki itt és itt lakik, ez és ez volt az anyja, ez és ez a tajszáma, hanem elég csak annyi, hogy ő Kiliowan, vagy Aksogore, és lehetne tudni, hogy ő az a bizonyos. Mert csak egy olyan lehet azon a néven.

Tudom-tudom, adatvédelem. Jól van na, mindenre én se gondolhatok. 

Hőcserélős lakóházfűtés
15:34 | ötlet | még nincs hozzászólás

Ha már energiaforrásokról beszéltem. 

Sajnos az energialobbi uralja a Földet. Ezt onnan lehet biztosan tudni, hogy a borzalmasan drága, környezetszennyező megoldásokat sehogyan sem sikerül kiváltani.

Úgy tudom, sok éve létezik a hőcserélős lakóházfűtés technológiája. Kell egy padlófűtés a padlólapok, meg egy másik az udvar gyepe alá, utóbbit kicsit mélyebbre kell fektetni. Össze kell őket kötni egy túlméretezett hűtőgépkompresszorral, és hadd szóljon. Télen fűt, nyáron hűt, ha irányváltót is tesznek bele. A hűtő/fűtő közeg áramoltatásának energiaszükséglete töredéke a leadott energiának. A befektetés egyszeri, és iszonyatosan megtérül. Tessék mondani, miért nem csináljuk?

Jó jó, de hol itt az ötlet - kérdezitek.

Nos, az ötlet aprócska, de talán fontos. Én szabványt csinálnék belőle. Betenném a közművek sorába. Itt megy ni a csatornacső, ilyen mélyen, amaz a gáz, mellette a vízvezeték, és ott az a fényes a hőcserélő vezetéke.

Első körben meg lehetne határozni, hogy kiknek kötelező. (Értsd: nem kap nélküle építési engedélyt.) Kertes házak, lakóövezetek. Budavári barlangokat nem fúrjuk meg, a fölötte lakók kivételt képeznek. Támogatást is kellene kapniuk, visszafizetendő kölcsön formájában, mert mélyen kell a zsebbe nyúlni, ha mélyen akarja az udvart felásni.

Ha kezdene elterjedni, bekövetkezne egy áresés. A technológia olcsóbbá válna, a vállalkozók elkezdenének versenyezni, árban is. Szépen kiderülne, hogy milyen borzasztóan megéri, és ha az energiaárak rendben vannak (nincs benne bújtatott támogatás), a többiek elkezdenének nyüszíteni, hogy nekik is kell. Nekik már nem kellene kötelezővé tenni, nekik inkább ki kellene dolgozni a megoldásokat. Egy belvárosi bérház számára elegendő telefurkálható talajt találni, hát egy kicsit húzós. Lehet, hogy megoldhatatlan, bizonyos esetekben. Nem baj, a többség által megvalósított fűtési megoldás töredékére csökkentené az ország teljes (!) energiaszükségletét.

Tessék mondani, miért nem csináljuk? 

Miniblokkok
15:12 | vélemény | még nincs hozzászólás

Olvasom a cikket (Miniblokkok, HVG 2007. JÚLIUS 28.), és csodálkozom. A laptól szokatlan ez a felületesség, ez a szenzációhajhász beállítás.

Nem akarom alábecsülni a mini energiacellák jelentőségét, remélem, még nagyon sok mindenre jók lesznek. Ha sikerül átültetni a gyakorlatba, akkor egy forradalmian új technológiai megoldás kerül a hétköznapjainkba. De nem új energiaforrás.

A Földön általunk felhasznált energia döntően a Napból származik. Ez alól egyetlen kivétel az atomenergia, és remélhetőleg nem is lesz több. Sőt, a Napból jövő energiák közül is azt kellene részesíteni előnyben, amelyik mostanában érkezett. Amikor az évmilliókkal ezelőtt beeső napenergia által létrehozott fosszilis energiahordozókat égetjük, folyamatosan billentjük kifele a Földet a hőegyensúlyából, ami nem biztos, hogy jó.

Fosszilis energiahordozóból és megújuló energiaforrásból is akad szép számmal. Ahhoz, hogy új energiaforrásról beszélhessünk, új alapanyag, új közvetítési mód kell. A földgáz nem új, ma is nagy tömegben égetjük a hőerőművekben. Ha kifejlesztünk egy olyan energiacellát, ami földgázzal üzemel, csak egy új energiahordozási módot találtunk ki. Ami hangsúlyozom, nem lebecsülendő, de az erőművi problémákhoz nem sok köze van.

Nagy dolog lenne, ha a környezetszennyező ceruzaelemek helyett csak az egyébként lebomló üres gázpatronok kerülnének a kukába. Praktikus és környezetbarát lenne. De ne akarjunk már vele klímát meghajtani.

Szóval, klassz dolog lenne. Mert persze szokás szerint a fő probléma megoldása (a platina kiváltása) előtt kezdenek róla publikálni. Így sajnos valószínűsíthető, hogy ez is csak egy lesz a színes tudományos hírek rovatban.

Baromság, baromság, baromság
09:25 | vélemény | még nincs hozzászólás

Olvasom ezt, és szörnyülködök.

Már évtizedekkel ezelőtt sem tudtam mire vélni a Csúcsforgalom adásában elhangzott "okos" tanácsot, miszerint kanyarban úgy kell fékezni, hogy teljes erővel beletaposunk, aztán amikor megcsúszott, fölengedjük, és kormányzunk, aztán újból beletaposunk teljes erővel. Először is nincs az az ember, aki ezt a ciklikus folyamatot vészhelyzetben időzíteni tudná, másrészt az össze-vissza dűlöngélő autó a legrosszabb. Ez inkább a "hogy ne fékezzünk" tanácsának felel meg.

Azt hittem, hogy ott és akkor csak valami őskövület szólalt meg. A fenti címen olvasható cikkben viszont szinte ugyanaz hangzik el. Jaj.

Nem is értem, hogy kinek a fejében fordulhat meg olyan "jótanács", miszerint vészhelyzetben teljes erővel bele kell taposni a gázpedálba. Ehhez nem kell tanács, ijedtségében ezt teszi mindenki magától, ráadásul még káros is.

A dolgok kulcsa a lengéscsillapító. Minden hirtelen erőhatást tolerálnak, ez a feladatuk. Minél puhább az autó futóműve, annál kevésbé kell hirtelennek lennie ennek az erőnek ahhoz, hogy tolerálják. Az utcai autók kénylemre vannak hangolva, ezért hirtelen fékezéskor megbillennek. Ez baj, mert minél nagyobbat billen a kaszni, annál inkább irányíthatatlan lesz az autó. Hirtelen fékezéskor előre billen, és amikor elérte a lehetséges fékhatást, és végetér az ütés, vissza. Ha van blokkolásgátló, és ki is tudja fejteni a hatását, akkor a visszabillenés kisebb lesz. Tetézi a bajt, ha még meg is csúszik az autó, és gyakorlatilag nullára csökken a fékhatás. A billegő autónál ide-oda mozdul a súlypont, és változik a kerekekre jutó terhelés, amitől a kevésbé terhelt gumik hamarabb megcsúsznak. Végső soron az ideges, imbolygó autó valahogy megáll, de korántsem úgy, ahogy elméletileg tudna.

Vészhelyzetben lassított felvételként éljük meg a dolgokat. A szándékoltan "lassú" fékezés is igen gyors. Ha egy tized másodperc helyett fél másodperc alatt nyomjuk be a pedált, közben figyelve, "érezve" az autó viselkedését, máris elejét vettük az autó előrebillenésének. Ráadásul lehet érezni a fékhatárt, ami jobb, mint a blokkolásgátló, különösen nagyon csúszós úton. És az a fél másodperc még mindig nem hosszú idő. Sokkal rövidebb utat tesz meg ez alatt az autó, mint amennyit egy rossz fékezéssel elpazarolunk.

Próbálom elméletben magyarázni a tapasztalatot, de valójában ez szinte lehetetlen. Tessék kipróbálni. Miközben a torkunkban dobog a szívünk, hogy úristen, nem fogok tudni megállni, tessék lassan, de erőteljesen (az utóbbi fontos) benyomni a pedált. A hatás elsőre meglepő lesz. Jesszus, én ilyen rövid úton meg tudok állni?? Igen. Rezzenéstelen autóval, himbálózás nélkül, szép csöndben föl lehet gyűrni egy kicsit az aszfaltot magunk előtt.

Állítólag még a kemény beállítású versenyautókhoz is hasonló módszert tanít Jackie Stewart versenyző-iskolájában. Én neki jobban hiszek.

Fontos kitétel, hogy mindez városi sebességeknél érvényes, tehát mondjuk száz alatt. Autópálya-sebességnél a menetszél hátrafelé feszíti az autót, ha elvesszük a gázt, eleve hátrafelé billen, itt sokkal nehezebb letérdeltetni az autót. Ráadásul a fékezés előtti totojázás során, a még teljes sebességgel megtett út is sokkal hosszabb, szóval százhatvannál ugorj a fékre, ahogy bírsz, mert minden centi számíthat.

2007. július 27.

Valódi érték
20:11 | reklám | még nincs hozzászólás
Amikor gyertyát gyújtok, én az elhunyt szeretteimre gondolok.

2007. július 26.

Fejlesztési irányok
18:13 | média | még nincs hozzászólás

Ha már a háttértelevíziózásról szó volt.

Fél szemmel végignéztem, ahogy a Baywatch kigyúrt pasijai és nagymellő női vízalatti csatárláncot alkotva hoztak ki valakit. Majd belehaltak mindannyian, és a megmentett (teljesen véletlenül szintén nagymellű) csajt aztán újra is kellett éleszteni. Elgondolkodtam, hogy vajon milyen irányba változna a műsor összképe, ha olyan univerzumban forgatnák, ahol a szilikon fejlesztésébe fektetett energiákat inkább a kötél kidolgozására fordítanák. 

Szendvics-ajánló
17:11 | ajánló | még nincs hozzászólás

Eredetileg úgy gondoltam, hogy beleveszem a Submarine/Subway* szendvicseket is az ajánlásba, de aztán rájöttem, hogy ez olyan lenne, mint ha táskarádiók tesztjén a sok külyü közé bekeveredne egy Bang & Olufsen berendezés. A szendvicsbárok eljárása olyan, hogy azzal a készre gyártott szendvicsek nem tudnak versenyezni. Maradok tehát a hagyományos szendvicseknél.

*Hogy a (valódi vagy látszólagos) konkurensek miért csak kéz a kézben tudnak arculatot választani, termékpalettát összeállítani, árazni, piacra betörni, egy külön bejegyzést érdemlő téma.

Ajánlás következik, és nem teszt. Túl sok helyen lehet szendvicset venni, túl sok félét. Csak azt említem, ami nekem ízlik.

Sonkás/parizeres zsömle

Klasszikus műfaj, az asszony is ilyet csomagol szalvétába. Mégis nehéz jól elkészíteni. A zsömle és a parizer együtt még nulla, megvajazva is csak kicsit több. Finom többlet kell hozzá, hogy igazán élvezetes legyen. Mint például ahogy a Gellért Csemegében csinálják reggelente, a Bartók Béla elején, a buszmegálló után, a hegy felőli oldalban. Tesznek bele uborkát, egyebet, egyszerű, de mégis nagyon ott van. Reggel érdemes keresni.

Vagdalthúsos zsömle

Kicsit messze kell érte menni, de megéri. Pilisvörösváron, a Pilisszántói elágazásnál van egy Honi Csemege. Reggel hat óra tájt érdemes támadni, mert akkor ki lehet fogni a még forró vagdalthúst, benne a zsemlében. Megsütik, beleteszik a zsemlébe, lefóliázzák, berakják az autóba, elszállítják a boltig, ott kirakják, átveszik, beárazzák, és kirakják a polcra. És még forró. Rejtély. Egyetlen apró hibája, hogy kicsit sós, de egyébként überbrutál az a fasírt abban a zsömlében. A fülem töve is recseg belé.

Rántotthúsos zsömle

Kénytelen vagyok a telepünkön a büfét ajánlani. Külső Váci út 40, a volt bőrgyár területe, Hami Büfé. Reggel nyolc és tíz között meg lehet tudni, milyennek kell lennie egy igazi rántotthúsos zsömlének. Puha, omlós, ropogós is, meleg is. Ahhh.

Rántottmájas zsömle

Ő viszont puritánul egyszerű. Egy szelet rántott máj bele a csupasz zsömlébe és kész. Mégis pusztulat finom a Szent László utcában, a XIII. kerületben, a Fáy és a Frangepán között a kis boltban. Még dél körül is szokott lenni belőle.

Lapzártakor érkezett a hír, hogy sajnos a rántottmájas zsömlének valami engedélye nem stimmelt, és ezért többé nem lehet kapni. ("Meg is baszna a záentéesz", mondta a boltos.) Akkor mindjárt egy emléktáblát is kap tőlem.

Gigaszendvics

A Whopperre azt mondják, hogy kétkezes szendvics. Nos, akkor a Bulldózerhez kell egy vízilabdacsapat, hogy minden oldalról megtámasszák. Közel egy kiló, ötszáz forint, és a húsz centi átmérőjű zsömle több emeletben van megpakolva rántotthússal, szalámival, sonkával, parizerrel, sajttal, tojással, meg ami a hűtőben volt. Valakinek a gyártmánya, én a XVI. kerületi Batsányi utcában vettem, a közértben. Igazából különlegességképp említem, mert nagyobb, mint finom.

Márkázott szendvicsek

Végül, de nem utolsósorban. Amikor a gyártó vállalja mellé az arcát, akkor két dologban biztos lehetsz: állandó minőséget veszel, és tele lesz mesterséges anyaggal (nem fér bele, hogy megromoljon). Viszont tudnak belőle tényleg finomat gyártani. Én két gyártó termékét emelném ki. Egyik a Khell Food rántott falatkás bagettje, a másik a Leopardee csípős szendvicse. Próbáljátok ki. Sok helyen lehet kapni őket.

Szemek
17:01 | emlékmű | még nincs hozzászólás

A háttér-televíziózásban az a rossz, hogy amíg megy, folyamatosan lúgozza az ember agyának bizonyos részeit. A jó pedig az benne, hogy rá lehet szaladni olyan műsorra, amiről nem feltételeztem volna, hogy létezik, vagy eszembe nem jutott volna, hogy lehet benne bármi, ami engem érdekel.

Soha a büdös életben nem kapcsoltam volna oda a Bűbájos boszorkák című lagymatag opuszra. A Bűbájos boszorkák négy főszereplője Rose MacGowan, egy másik lány, Alyssa Milano, és Alyssa Milano szeme. Mindjárt próbálom illusztrálni a dolgot, de előre bocsájtom, nem lesz látványos. Olyan állóképeket, amiket Alyssa Milano szeméről készítenek, bármelyik sztárról lehet csinálni. A mozgókép más. Valamit tud a nő. Valamit csinál a szemével. Folyton azon kapom magam, hogy valahonnan visszajövök, mert belenéztem a szemébe. Folyton magamhoz kell térjek, pedig csak egy ósdi tévéadáson keresztül jön a látvány. Megszédít. Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy Miss Milano olyat tudjon kérni, amit egy hetero hím ne akarjon az élete árán is teljesíteni. Iszonyú hatalom ez, ha másban nem, hát ebben boszorkányos az a sorozat.

Úgy gondolom, a többi nőnek Alyssa Milanohoz képest van szeme, és ez mindenképp megér egy emléktáblát.

Ez lenne az a kép, amin még talán-talán valami átjön:

Merülésre felkészülni

Van még egy, hogy más fényben is lássátok:

Süllyedünk

No, tessék megnézni a tévében.

Brazil
06:45 | életképek | még nincs hozzászólás

Elképzeltem a BKV ügyfélszolgálatát.

Nagy, gépekkel teli teremben ül Szüts Katalin, előtte monitor. Az a feladata, hogy az én leveleimre válaszoljon. Időre kell tennie: előtte a falon mennyezetig nyúló óriási számlap, a szerkezet zakatolva mutatja, hogyan fogy a rendelkezésre álló. Szüts Katalin óriási igyekezettel, szíve minden jóságát beleadva próbál nekem válaszolni, csak az a baj, hogy testét mindenhol kötések borítják. Úgy néz ki, mint egy harctéri sebesült. Nehezen mozgó ujjakkal, lázas igyekezettel próbál nekem valami kedveset írni. Ha sikerül, akkor kapok tőle egy szép html levelet. Ha viszont lejár az idő, gépkarok ragadják meg kezét-lábát, és fájdalmas rántással eltüntetik egy nyílásban, hogy aztán mindenféle szörnyűségeket műveljenek vele, és később újabb kötésekkel kerüljön elő onnan. Persze ilyenkor Szüts Katalin helyett a gépek küldenek valami választ, a maguk módján.

Ezt kaptam a minap:

Ügyszám: 6167/2007

Androidus

Androidus [androidus@...hu]

Tárgy: tájékoztatás

Tisztelt Androidus!

Köszönjük, hogy észrevételével megtisztelte Társaságunkat.

A 950-es vonal irányítását a BKV Zrt. forgalomirányító központjából végezzük, számítógépes irányítórendszerünk (AVM) segítségével. A forgalmat irányító diszpécser a járművek helyzetét monitorán folyamatosan nyomon tudja követni. A rendszerben a járművezetők folyamatos kontroll alatt állnak. Sajnos, késés esetén a rendszer sem teszi lehetővé a járművek gyorsabb, illetve pontosabb haladását, mert a közúti forgalom alakulására társaságunknak nincs közvetlen ráhatása. A rendszer a forgalmi folyamat körülményeit automatikusan dokumentálja, és visszakereshetővé teszi.

A járművezetők számára kiadott munkautasítás szabályozza a csatlakozás biztosítását, az átfutási időket, illetve annak elmaradása, vagy 2 perces késése esetén az irányító diszpécser részére történő információ adását. Korábbi áthaladás, illetve indulás a járművezetők számára nem megengedett, mely utasítás a végállomásokra és a meghirdetett csatlakozási (részmenetidő-pontok) helyekre vonatkozik.

A diszpécserek feljegyzései és az AVM rendszer által rögzített adatok alapján a 950-es járaton június hónapban 10 esetben volt olyan jellegű forgalmi zavar, amely a menetrend szerinti közlekedést befolyásolta. 3 esetben történt műszaki hiba - melyből 1 esetben a járat pótlása megvalósult – 7 esetben üvegtörés, járműszennyezés, fakidőlés és más objektív okok miatt kellett diszpécsereinknek intézkedniük.

A járatok közlekedését szúrópróbaszerűen ellenőrizzük, és amennyiben járművezetői fegyelmezetlenséget tapasztalunk, a munkáltató jogkör gyakorlójánál felelősségre vonást kezdeményezünk.

Bízunk benne, hogy a jövőben hasonló kellemetlenséget nem tapasztal. Ennek reményében Társaságunk járművein kellemes utazást kívánunk Önnek.

Budapest, 2007. július 16.

Üdvözlettel:

Szüts Katalin

ügyfélszolgálat-vezető

 

Amire én balga, mindenféle bonyolultakat válaszoltam.

 

Tisztelt Szüts Katalin!

Köszönöm a válaszát. Szeretném tételesen hozzáfűzni a véleményemet.

A 950-es vonal irányítását a BKV Zrt. forgalomirányító központjából végezzük, számítógépes irányítórendszerünk (AVM) segítségével. A forgalmat irányító diszpécser a járművek helyzetét monitorán folyamatosan nyomon tudja követni. A rendszerben a járművezetők folyamatos kontroll alatt állnak.

Ezt jó hallani.

Sajnos, késés esetén a rendszer sem teszi lehetővé a járművek gyorsabb, illetve pontosabb haladását, mert a közúti forgalom alakulására társaságunknak nincs közvetlen ráhatása.

Ezzel én is tisztában vagyok, ezért a késésekkel kapcsolatban nem tettem fel kérdést.

A járművezetők számára kiadott munkautasítás szabályozza a csatlakozás biztosítását, az átfutási időket, illetve annak elmaradása, vagy 2 perces késése esetén az irányító diszpécser részére történő információ adását.

Szinte túl szép, hogy igaz legyen. Viszont ez is a késésekre vonatkozik, amit nem firtattam.

Korábbi áthaladás, illetve indulás a járművezetők számára nem megengedett, mely utasítás a végállomásokra és a meghirdetett csatlakozási (részmenetidő-pontok) helyekre vonatkozik.

Ezt jó hallani, de sajnos ennek ellenére megtörténik, tanusíthatom.

A diszpécserek feljegyzései és az AVM rendszer által rögzített adatok alapján a 950-es járaton június hónapban 10 esetben volt olyan jellegű forgalmi zavar, amely a menetrend szerinti közlekedést befolyásolta. 3 esetben történt műszaki hiba - melyből 1 esetben a járat pótlása megvalósult – 7 esetben üvegtörés, járműszennyezés, fakidőlés és más objektív okok miatt kellett diszpécsereinknek intézkedniük.

Tökéleteen informált lettem a késésekkel kapcsolatban, de hiányolom a korai indulással kapcsolatos statisztikát.

A járatok közlekedését szúrópróbaszerűen ellenőrizzük, és amennyiben járművezetői fegyelmezetlenséget tapasztalunk, a munkáltató jogkör gyakorlójánál felelősségre vonást kezdeményezünk.

Ezt nem értem. Az előbb említett egy késési statisztikát, amihez nem elég a szúrópróbaszerű ellenőrzés.

Bízunk benne, hogy a jövőben hasonló kellemetlenséget nem tapasztal.

Én is bízom benne, de az Ön által elmondottak nem sok jóval biztatnak.

Ennek reményében Társaságunk járművein kellemes utazást kívánunk Önnek.

Köszönöm, és pontosítanám a kérdésemet. Legyen belőle több kérdés.

- Az Ön által említett vizsgálat során találtak-e, és ha igen, hány olyan esetet, amikor a buszvezető a menetrendben megadottnál előbb elindult egy részmenetidő-pontról?

- A kimutatás szerint az a jármű, amelyenek a menetrend szerint 2007. június 2-án hajnai 3 óra 19 perckor kellett volna elindulnia az Astoria megállóból Újpest irányába, hol volt az említett időpontban? És hány órakor volt az Astoriánál?

- A 950-es járat útvonalán Újpest irányába haladva az Astoriát megelőzően melyik az utolsó részmenetidő-pont?

Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelettel:
Androidus

Sajnos ezt a választ kaptam:

 

Tárgy: visszaigazolás elektronikus üzenet olvasásáról.

Tisztelt Utasunk!

Tájékoztatjuk, hogy elektronikus levele Társaságunkhoz megérkezett.
Bejelentése alapján azonnal vizsgálatot kezdeményezünk.
Válaszunkat a lehető legrövidebb időn belül (legkésőbb 30 nap) megküldjük Önnek.

Türelmét előre is köszönjük.

BKV Zrt. Ügyfélszolgálat

 

Felelősnek érzem magam.

 

2007. július 24.

Ismét egy új kaszt
16:19 | emlékmű | még nincs hozzászólás

Szeretném megörökíteni, ami tetszik. A talált gyöngyszemeket, mielőtt visszahullajtom őket, lefotózom, és kiteszem ide, az üzenőfalamra. Nem fogom elaprózni. Csak olyan kap majd emléktáblát, ami nagyon megérdemli. Gyöngyszemek közt állócsillag (bocs, direkt volt), olyan, mint például ez a mondat, amely évtizedek óta derűs pillanatokat szerez, ha rágondolok:

"Biz annak nem kellett létra a dinnyeszedéshez."

Tulajdonképpen abszurd humor, de annyi báj van benne, kifogyhatatlan. Lehet hozzá fordulni komor téli estéken. Hihetetlen, hogy forgatja nyelvünket Móra. Legyen ez a mondat az első, amely emléktáblát kap itt nálam.

A Kincskereső kisködmön-ből való, természetesen. 

2007. július 23.

Az adórendszerről még (alcím: A kuncsorgó anyátokat)
17:03 | vélemény | még nincs hozzászólás

"- Halló.

- *** *** 11 éves kislány vagyok, és a daganatos..."

Bumm. Itt tettem le a telefont. Ha végighallgatom a mondókáját, valószínűleg nem bírom ki, hogy ne írjak egy csekket. Viszont nem akarok csekket írni, ezért letettem. Mi köze ennek az adórendszerhez?

AZ, HOGY NEM AZ ÉN DOLGOM LENNE EZT MEGOLDANI.

Azért fizetjük a bérünkből és a fizetésünkből azt a sok pénzt be oda, hogy az olyan feladatokat, amiket civilizált helyeken meg szokás oldani, civilizáltan oldják meg belőle a nagy tudású pénzköltőink. Ne az döntsön, hogy kinek milyen szívhez szóló kislányhangot sikerült találnia, és mennyit pénzt költött telefonmarketingre abból a pénzből, amit a beteg gyerekek gyógyítására kellett volna költeni.

Fel vagyok háborodva. 

2007. július 22.

Futóbajnokok
10:16 | játék | fajelmélet | még nincs hozzászólás

Nézzük, mit csinál az alsóbbrendű faj, amikor Runescape-ben pénzt akar keresni. Például rúna oltárhoz hordja a nyersanyagot.

Gyorsan vázolom, hogy miről szól ez a történet. A runecrafting nevű skill segítségével a rune essence nevű alapanyagból rúnát lehet gyártani. Minél magasabb szintű a skill, annál többet. A rúnák jó pénzt érnek, viszont ez a skill iszonyú pepecs. Ki kell hozzá caplatni a bankból a pusztába egy oltárhoz a teli inventory essence-szel, hogy pár pontot csináljon az ember. Ezért aztán nem minden játékos veselkedik neki, hogy fejlessze. Viszont jól meg lehet osztani a feladatot. Az a kevés, aki fölfejlesztette magas szintre a skillt, ott vár az oltárnál, a többiek pedig hordják nekik a nyersanyagot. Aki készíti a rúnát, az a crafter, a többiek a runnerek. Mivel a crafter a magas skilljével sok rúnát készít, futja neki rá, hogy jó pénzt fizessen a többiek fáradságáért. Egy crafter kiszolgál akár 10 runnert is, tehát tízszer olyan gyorsan szerzi a pontot, mint ha saját magának vinné. A haszonból futja rá, hogy jó pénzt fizessen a runnereknek, tehát mindenki jól jár.

Azt talán mondani sem kell, hogy az alsóbbrendű faj ebben a felosztásban csak runner lehet. Mondanám, hogy az esze megvan hozzá, de sajnos ez nem teljesen igaz.

Ugye annyi lenne a dolga, hogy odamegy, nyom egy trade-et valamelyik crafternek, és vár. Értelemszerűen neki egyetlen trade a dolga ott, ha átadta, fordulhat vissza. A crafter viszont sorban szolgálja ki a runnereket, tehát a runnernek kell sorban állnia a crafternél. Ez ilyen egyszerű, az alsóbbrendű faj agyi kapacitását azonban meghaladja a megértése. A következőt csinálja ehelyett:

- Őrültként nyomogatja a trade-et ugyanarra a crafterre. A játék engine úgy működik, hogy az újabb trade request lelövi az épp megnyíló trade ablakot. A néhány tized másodperces lag pont elég az alsóbbrendű fajnak, hogy minden egyes trade elfogadás közben nyomjon egy újabbat, és lelője az előzőt. Ezt annyiszor, ahányszor a crafter hajlandó rá, ugyanis soha nem jön rá, hogy abba kéne hagynia ahhoz, hogy összejöjjön.
- Sorban végignyomogatja a trade-et mindenkin. Ettől aztán már foglalt lesz, mire a crafter sorra keríti, viszont amikor a cratfer továbblép, újabb trade-et nyom, mert csak egy hozzá hasonló idiótával töltötték egymás idejét.
- Megnyomja a trade-et, és azonnal továbbhúz. A trade elfogadásakor a crafter elkezd szaladni a világba, ki az állandó pozíciójából, ahol a többiek keresik.
- 28 hely van az inventoryban, ebből egy a pénz, egy a szelvény, egy pedig a kész rúna. Marad 25. Ennyi rúnát kell a runnernek hoznia. De van egy hányad, az alsóbbrendűek legalja, akit semmiféle módon nem lehet rábeszélni, hogy ne 26-ot akarjon átadni. Teleordibálhatja a crafter a chat-et, meghiúsulhat a trade akárhányszor helyhiány miatt, amiről üzenetet kap, hiába. Ő ragaszkodik a 26-hoz. Rosszabbik esetben még be is dühödik, és még veszettebbül nyomogatja a trade-et a crafterre, amiért az "nem akarja" elfogadni.
- Megpróbál egyezkedni. Kecsegteti a craftert azzal a hihetetlen ajánlattal, hogy ő akkor a személyi runnere lesz, és csak ő, csak neki. Aztán vérig sértődik, amikor a crafter nem őrá vár.
- A trade request baromi sürgős neki, de az elfogadás már nem. Pedig a crafter pörögne, mert százan állnak sorban. Ráadásul a crafter által felajánlott ellenérték ki van írva számszerűleg, arra elég egy pillantás.

A runnerek kb. 95%-a tartozik az alsóbbrendű fajhoz.


Hozzátoldás 13:38-kor:

No, csak összehozom kétszerre. Tessék még pár: 

- A trade során látom, hogy mennyi hely van az ellenfélnél. A tárgy felajánlása úgy történik, hogy vagy offer x, vagy offer 1, offer 5, offer 10, offer all. Az összes felajánlásakor értelemszerűen annyit tesz át, amennyi hely van. Triviális lenne, hogy viszek 3 ballasztot, és akkor a bankból is úgy veszem ki, hogy "remove all", és úgy ajánlom fel, hogy "offer all", és akkor a 28 kockából pont 25 közlekedik. Egy kattintás mindkét alkalommal. Szerintetek az alsóbbrendűek között van olyan, aki így csinálja?
- Egy percig nem képes megjegyezni, hogy kivel trade-elt. Ha nem óbégatok, a kutya nem jön oda hozzám.
- Mind közül a legdurvább megnyilvánulás, erre varrjatok gombot. Mit kezdjek azzal a runnerrel, aki utánam jön a bankba, és ott is makacsul nyomatja a trade-et?

2007. július 21.

Na most szóljatok hozzá
15:13 | gépház | még nincs hozzászólás

...ha bírtok, hö-hö.

Kihegesztettem mindenhonnan a hozzászólás-sablon darabjait. Elvileg sehol sem könyökölhet ki az előző korszak. Ha mégis láttok valahol hibát, ... na jó, nem sütöm el megint ugyanazt a debil poént.

Viszont elájulok, ami egyrészt ebben a hőmérsékleti tartományban normális, de most nem attól. Olyan forgalmakat produkáltok, hogy csak nézek kétfele. Mi tetszik annyira ezen az öncélú kis blogon... ti tudjátok.

Szóval... oda akarok kilukadni, hogy ha eléri a havi forgalom a tízezret, akkor megígérem, hogy visszakapcsolom a hozzászólásokat.

Szelekció, most
14:41 | nők | gépház | még nincs hozzászólás

A blogomat egyrészt azért írom, hogy a magam számára megörökítsem, amit gondolok, valamint Hamman Akkorman arab filozófus nyomán egy füst alatt szórakoztatlak Benneteket. Ezért vagytok Ti itt. Vagyis én ezt szeretném. Eszembe jutott viszont, hogy mi van, ha valaki netán nem ezért van itt.

Ritkítsuk hát egy picit a népet. Például ez a kép nekem itt tetszik:

Csirke jó. Jó csirke.

Aki nem ért egyet, vagy esetleg most felháborodott, az nagyon gyorsan takarodjon innen.

*Nem lettem prűdebb, csak valahogy úgy sikerült, hogy a gugli az első 20-ba tette ezt a képet a "gépház" kifejezésre rákeresőknek. Ilyen találatokra pedig nem vágyom. A kép megtette a dolgát, a kép mehet. 2010. február 26.

Szerk. 2010. március 5.: annyi történt, hogy a módosulástól a gugli felhozta a top10-be a találatot, és a körömképet nem cserélte le. MUHAHA :D Hosszú tömött sorokban érkeznek a hoppon maradók. Bocs, srácok, nem én akarlak szivatni benneteket, de ez akkor is vicces :)

Hajléktalankérdés
09:40 | ötlet | még nincs hozzászólás

Túlságosan össze kéne szedni a gondolataimat, hogy a sebesség-korlátozásokról szóló "regényfolyamot" folytassam, inkább nézzünk most valami egyszerűbbet.

Először nem árt tisztázni pár fontos dolgot.

Úgy gondolom, hogy alapvetően minden embernek joga van hozzá, hogy maga válassza meg lakóhelyét és lakáskörülményeit. E jog gyakorlása az anyagias társadalomban azonban szükségszerűen korlátozódik. Ha nincs pénz drága lakásra, csak olcsó jöhet szóba. Ha nincs pénz semmilyen lakásra, akkor jön az utca.

>> folytatás

(A Hordalékra áttolva 2007. október 26-án.) 

2007. július 18.

Forr a világ
17:01 | életképek | még nincs hozzászólás

Még szerencse, hogy nincs globális felmelegedés.

Ma tizenkét óra tájban beléptem egy boltba. Jeges szellő csapta meg az arcomat. Ránéztem a készülékre: éppen 28 fokos levegőt nyomott felém.

Vajon mennyi lehetett a bolt előtt?

Délután belekezdtem egy csomó érdekes bejegyzésbe, de ilyen időben egyszerűen nem közlekednek normál üzemben az idegpályáim. Majd ha ismét képes leszek gondolkodni, befejezem/bepótolom. 

2007. július 16.

Kompetitív érvelés
18:06 | technika | sport | még nincs hozzászólás

Valaki azt írta Talma fórumán, hogy kábé most vannak a jövő évi szerződések tárgyalásai finisben. Hoppá, lehet, hogy nem véletlen Talma jó szereplése? Elképzelek egy ilyen beszélgetést:

- Nos, odaadjuk ezt a 250-es világbajnok motort a jövő évre, de nekünk olyan versenyző kell rá, aki kimagaslik vele a mezőnyből. Például rajt-cél győzelmeket tud szerezni.
- Nem probléma.
- Jó, de még nem láttunk ilyet tőled.
- Igen, mert kockázatos. Meg kell hajtani hozzá a gépet, nem tudja az ember húzatni magát, és unalmas is, könnyebb közben hibázni.
- Értjük, de amíg nem láttuk, nem tudjuk, hogy képes vagy-e rá.
- Következő futamon jó lesz?
- Jó.
- Akkor ezt megbeszéltük.

Ká, mint lakossági bank
15:31 | lista | még nincs hozzászólás

Úgy terveztem, hogy lehetőség szerint a jobb- és baloldali politikusokat hasonló arányban pécézem ki, ha már olyan szépen rászolgáltak mindkét oldalról. Az aktualitás viszont kivételt szül. Például kezembe kerül egy újság.

"Akinek nincs bankszámlája, az tulajdonképpen nem is létezik - tartják Németországban. A hétköznapi élet pénzügyeit számla nélkül intézni lehetetlen, még a munkanélküli-segélyt is arra utalják. De lakni sem igen lehet banki folyószámla nélkül. Olyan, mint a magyarországi sárga postai csekk, nem létezik, aki be akarja fizetni a villanyszámlát vagy a lakbért, ezt csak átutalással teheti mneg. Gondolhatni, ezek után a bankok maximálisan kihasználják az ügyfelek kényszerhelyzetét, s jól megkérik a szolgáltatás árát. Ezzel szemben a német átlagpolgár, aki fizetését folyószámlájára kapja, onnan egyenlíti ki közüzemi számláit, bankkártyával vásárol a boltban, s időnként még készpénzt is vesz fel az automatából, mindezt egyetlen eurócent költség nélkül megteheti."

Forrás: HVG 2007. JÚNIUS 30.

Én meg erre egyszerűen azt mondom, hogy:

  1. Járai Zsigmond
  2. A magyar lakossági bankok
Határozatlansági együtthatónő
15:22 | vélemény | még nincs hozzászólás

Tegnap láttam az új főépítészünket nyilatkozni a magasházakról. Valamiért az az érzésem alakult ki, hogy ha nyomtatva a kezébe adnák, hogy mi legyen a véleménye, azt sem tudná épkézláb módon felolvasni. Azt gondolom, hogy Budapest főépítészének ennél sokkal-sokkal határozottabbnak kellene lennie.

A magasházak kérdése bonyolult. Összetett, és rengeteg érdekszféra próbálja a maga irányába fordítani. Az előd a kisebbik rosszat választotta, és bele sem ment az erről szóló disputába. Most, hogy hallgattam ezt a hölgyet, szemernyi kétségem sem támadt afelől, hogy fognak épülni magasházak, és olyan helyeken fognak épülni, ahol nem kéne.

2007. július 15.

Futamgyilkos
12:02 | technika | sport | még nincs hozzászólás

Azt mondják, ha egy versenyző mindjárt az elején otthagyja a többieket, és kétséget sem hagyva nyeri a futamot, az unalmas. Nincs miért izgulni, nincs tülekedés (másmint az első helyért). No ez a mostani egy ilyen futam volt.

Majd belepusztultam az izgalomba.

Benne volt a pakliban, csak nem nagyon merte senki hangosan kimondani, hogy ha Talma mind a két edzésen fél másodpercet ver a komplett mezőnyre (igen, Pasinire is), akkor az első helyről rajtolva, és bekalkulálva az ő száztíz százalékos első köreit, ez bizony egy szökésre elég lehet. Elég volt.

Tavaly ez csak Bautistának sikerült, idén pedig csak Pasininek, egyszer. Azokat a versenyzőket, akik erre képesek, toronymagasan a leggyorsabbnak szokás tartani. Az egy dolog, hogy Pazó ismét kiejtette magát, de ez csak attól mentette meg, hogy a futottak még csoportban végezzen, valahol messze Talma mögött. Szóval Talma belépett egy ilyen illusztris társaságba, ami azért fontos, mert a jövő évi (250-es!) szerződésnél komoly érv lehet.

Közben arról is szót kell ejteni, hogy a VB élmezőny kétfősre szőkült. Egyelőre úgy néz ki, senki nem fog tudni beleszólni abba, hogy ne az Aspar csapaton belül dőljön el a bajnoki cím sorsa. Namost spanyol csapatban az egyik egy bejáratott spanyol versenyző, a másik egy újonc magyar. Nagyon tiszta sportembernek kell lennie Martinez úrnak ahhoz, hogy ne forduljon meg a fejében inkorrekt gondolat. Remélem, Martinez úr olyan tiszta sportember, amilyennek eddig megismertük. Meglátjuk.

Addig is, először is:

Gratula, Talma!


Azután pedig:

Hajrá Talma!

 

Listáról lehúzni? Soha!
10:36 | lista | még nincs hozzászólás

Tudjátok, van az a vicc, amiben a medve végigmegy az erdőn, és közli mindenkivel, hogy van egy listája, amin mindenki rajta van. Nyuszika persze lehúzatja magát egyből, de ez most lényegtelen. Nekem is lesz egy listám, mostantól. Erről nem lesz lehúzás.

Első kitűnő listatagunk abból az apropóból kínálkozik, hogy noha már sikerült kiebrudalni a Nemzeti Bank éléről, még nyilatkozik, nem létező tekintélyét megpróbálva latba vetni. Azért bicskanyitogató egész léte, mert azt a tisztséget töltötte be, amelyben maximálisan pártatlannak kellett volna lennie, és ott maximálisan pártos volt. Felmérhetetlen az a kár, amit a gazdaságnak okozott azzal, hogy az összes építő kezdeményezésnek keresztbe tett csak azért, mert az nem az ő urától és parancsolójától érkezett.

Pártos most is. Kiszól az idiótáknak. Hátha van, aki még nem tudja, hogy a kormány több mint fél éve folyamatosan a hiány csökkentésén dolgozik, és annak el lehet sütni, hogy most halmozódik a hiány. Hátha lesz, akinek pont ennyi hiányzott, hogy síkhülye legyen, és akkor majd rájuk fog szavazni. Próbál még kárt okozni, amíg tud, amíg még nem felejti el mindenki a nevét.

Tehát a lista jelenleg így néz ki:

  1. Járai Zsigmond
Célbadobás
10:26 | vélemény | még nincs hozzászólás
Aki szerint ez egy nagyon rossz kísérlet, az próbáljon meg 70 méterről eltalálni egy guggoló embert. Elsőre!

2007. július 14.

A második helyet jegyzik?
22:51 | reklám | még nincs hozzászólás
Igaz, ez rövidebb, mint a "nécsörel end ízi multi sájning bronz", de sokkal értelmetlenebb. Mindegy, az új versenyző: "szolúsönsz hájdro réjdiensz". Egy ezüstéremre azért futja az értelmetlen és céltalan idegennyelvű termék-megnevezések futamában.

2007. július 13.

VI. kerület, Hullaház
20:18 | országvége | még nincs hozzászólás

Már megint kéne egy ország.

Most éppen az van, hogy a hatodik kerületben az éjjel-nappali közértek nem nyithatnak ki éjjel. Mert hogy akkor zaj van.

Mondjuk kurvára reménytelen, hogy Budapestből valaha világváros váljon. Olyan, ami a méretéhez méltó. Hogy ne csak egy hárommilliós tanyaközpont legyen, hanem metropolisz. Olyan, ahol van például éjszakai élet. Ahol lehet szórakozni, magunkat jól érezni. Amit minálunk speciel nem nagyon, mert nem nagyon vannak szórakozóhelyek. A hatodik kerület környékén talán lenne pár, de majd tesznek róla.

A Maris néni nem tudott aludni néhány részeg dajdajozása miatt, nosza, hát tiltsunk be a közérteket. Én továbbmennék. Meg kéne tiltani az éjszakai szórakozóhelyeknek, hogy kinyissanak éjszaka. Kijárási tilalmat is el lehetne rendelni éjszaka. Sőt, a gépjárműforgalmat is ki lehetne tiltani a kerületből. Akkor tuti síri csend lenne. Mondjuk ők biztosan jól éreznék magukat tőle, mert olyan csönd lenne, mint a temetőben, ahova egyébként valók.

Mi, a többiek, akik pedig egyébként eltartjuk őket, és néha szeretnénk kiereszteni gőzt, ami összegyűlt, miközben összerobotoltuk azt a pénzt, amiből eltartjuk őket, mi majd keresünk egy másik, élhető országot, ahol nem az a megtűrt, aki végzi a dolgát. Ők majd itt maradhatnak, és nekiláthat a testület összedobni azt a pénzt, amit mi attól kezdve nem fizetünk be adóba. 

+ << Előjelek >> +
18:44 | technika | sport | még nincs hozzászólás

Na most van a hűha.

Eddig azt szoktuk meg, hogy Talma panaszkodik, hogy ez se jó, meg az se jó, meg nem olyan gyors, meg így és így és ekkor és ekkor nem tökéletes. De közben szépen csöndben vezeti a tabellát azzal a nem tökéletes géppel.

Ma pedig ráült, és simán fél másodpercet rávert mindenkire, Pasinit beleértve.

Tartson ki ez a forma vasárnapig.

 

Hajrá Talma!

2007. július 12.

Miért nem lehet hozzászólni?
18:25 | gépház | 1 hozzászólás

Először is csak.

Azonkívül pedig, semmiképpen nem azért, mert nem szeretném. Sokkal inkább azért, mert nagyon is szeretném. Szerettem volna. Sokkal jobb lenne egy olyan blog, amiben kapok visszajelzést is. Viszont túl sokszor játszottunk kishercegesdit, hogy én kitárom a szívemet, és írok valamit, amiről azt gondolom, hogy, ti pedig a fületek botját se. Aztán megint, és megint. Ez nem volt jó, mert egy idő után egészségkárosító hatású lett volna.

Nem fogok többet úgy hazajönni, hogy na talán most, miközben dehogy. Most már nem várom azt, amit nem kapok.

És tökmindegy, hogy bennetek, vagy bennem van a hiba, vagy egyszerűen nem létezik az a fül, amit én odaképzelek a blogadás sugárzásának másik felére. Ez így most jobb.

Aki pedig nagyon közölni szeretné velem a véleményét, az el tudja mondani. Tessék rám keresni. Vagy akinek ez nehéz, küldjön mailt. Datanetes vagyok, ugyanezen a néven. Tudjátok, ők azok, akik a mail szócskát beleillesztik a címbe. Aki ennyiből nem bírja kitalálni, annak nem vagyok kíváncsi a véleményére.

Majd ki lesz hegesztve a sablonból a hozzászólongatás, de ahhoz át kéne az egészet fésülni, amire még nem volt időm, bocs. 

Régebbiek | Végére »