« Már megint lemaradtam   Vízvédelmi szövetség a Dunáért »

2007. október 17.

Kéne egy vetélkedő
22:17 | vélemény | média

Visszasírom Egri Jánost.

Fölcsillant a szemem. Köztévén megy, Gundi csinálja, agyonreklámozták, hát minek lett volna esélye nézhető vetélkedőnek lenni, ha nem az Örökösnek?

Hát ennek se.

A kérdésekkel tulajdonképpen nincsen baj. Egyenetlen a nehézségük, de attól még a kérdés kérdés marad. Különben is, lehet, hogy másnak más a nehéz. A baj azzal van, hogy már legalább 20 éve meg se próbálnak műveltségi vetélkedőt csinálni.

A műveltségi vetélkedő unalmas. Okostojás emberek próbálnak megválaszolni olyan kérdéseket, amikre csak a hasonlóan okostojás nézők tudják a választ. Bosszankodik a versenyző, amikor nem ugrik be neki valami, amit természetesen egyébként szintén tud, a bunkó néző viszont azt se tudja róla, hogy eszik, vagy isszák.

Viszont a bunkó néző az úr. Ők vannak sokan, tehát minden műsort nekik kell csinálni. Hadd legyenek még többen. Természetesen a bunkókat semmiféle módszerrel nem lehetne rávenni, hogy egy valódi műveltségi vetélkedőt megnézzenek, viszont a bunkó nem csak bunkó, de sznob is: azt akarja hinni magáról, hogy ő művelt. Készülnek hát neki a műsorok.

Úgy kell tehát megcsinálni a műveltségi vetélkedőnek nevezett műsort, hogy a végén lehetőleg ne a műveltség döntsön. Nem az a lényeg. És persze kell egy rakás csicsás díszlet, és mindenféle idétlen módokon kell csűrni-csavarni a lebonyolítást, különben megunja a bunkó.

Minden épkézláb lebonyolítási módot megcsináltak már, eztán következnek a kezetlen-lábatlan módszerek.

Az Örökösben az a módi, hogy hiába válaszolt meg netán addig minden nehéz kérdést egy nagy tudású versenyző, ha ott van mellette a másik, aki még a könnyűeket se tudta, tehát kiesőben van, és akkor kihívja a nagy tudásút, aki akkor viszont kaphat egy olyan kérdést, amire még ő sem tudja a választ, és kiesik. Függetlenül attól, hogy addig milyen kérdésekre hogyan válaszolt. Egyetlen kérdés dönt el mindent. És vica verza: ha valaki kikapja a nehéz kérdéseket, és ezért kiesőben van, hiába választja ki azt, aki megszólalni is alig tud, mert lehet, hogy pont az lesz a kérdés, hogy hányban volt a 48-as szabadságharc.

Summa summárum, gyakorlatilag véletlenszerűen dől el, ki kerül a döntőbe. Addig akkurátusan pörgetik ide-oda a nyereményt, teljesen feleslegesen, mert mindeképpen 5 millió marad. A valódi játék akkor kezdődik. Ott dől el, mennyit nyer a nyertes. Igaz, Gundel Takács ezt már tudja előre, mert az asztal lábához odakészített hengert úgy adja oda, hogy "abban van a nyeremény". Éljenek a külsőségek.

Ismét megbizonyosodhat róla a célközönség, hogy "látod anyjuk, ez is milyen okosnak hitte magát, oszt' hogy kiesett", ismét nem borult fel a világ rendje. Jól aludhat, nem kell azon tépelődnie, hogy reménytelenül hülye marad. 

De legalább a kérdések nézhetőek. 

Még nincs hozzászólás

Na most szólj hozzá

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.