2007. november 30.

Az index fóruma is elmehet az anyjába
13:35 | gépház | még nincs hozzászólás

Tegnap csináltam egy topicot a sebesség-korlátozások eltörlése témámnak a zindexen. Mára kitörlődött, nyomtalanul. Mi van, már csak az ilyeneknek engedélyezett ott lenniük? Kilógtam a sorból, mert volt benne értelem, amit leírtam?

koreográfia: 0 pont
művészi kivitel: 0 pont

2007. november 29.

Oszd meg és uralkodj
13:00 | film | még nincs hozzászólás

Ha már Royale az a Casino.

Ha egy film megítélésének legjobb mércéje az lenne, mennyire képes szélsőséges véleményeket kiváltani, a Casino Royale a filmtörténelem egyik kiemelkedő darabja lenne.

Nem lehet jó dolga egy filmkritikusnak. Mindent egyidőben kell megnézni a többiekkel. Nem teheti meg azt, amit például most én, hogy egy év után reflektál a régen kivesézett filmről írottakra. Tehát, reflexiók.

*** 

Szerintem külön kellene kezelni magát a filmet, és a sorozat hagyományait. Semmi, de semmi nem mentesít az alól, hogy egy film önmagában megálljon. A Casino Royale pedig nagyonis megáll a lábán.

Végre egy Bond-csaj, aki valamilyen. Méghogy nagymellű bölcsész. Csak a dekoltált ruhában tűnik nagynak a melle, és miért baj az, ha egy nő meg tud szólalni? Márpedig Eva Green nagyon meg tud. Akkor nyílik meg, amikor kinyitja a száját.

Ellentétben Katerina Murino-val, akinél meg pont akkor pukkad ki a varázs, amikor elkezd beszélni. Kár, mert egyébként meg egészen elképesztően kivételesen fantasztikusan döbbenetesen... kifogytam a jelzőkből. Szóval húdebaba. Ő az, aki genetikailag übereli a Bond-széria összes nőjét. Még szerencse, hogy nem kombinálták őket, mert akkor jaj lenne minden hímneműnek.

Az a szerelmi szál a végére nagyon nem kellett volna. Fogalmam sincs, ezzel egészen pontosan mit akartak megindokolni? Meghal a szerelme, és ezért fog minden nő után koslatni később? Hááát... (Bocs, remélem, nem árultam el nagy titkot azzal, hogy Bond mellől mindig minden nő kidől.)

Craig. Én Moore-t láttam elsőnek Bondként, ahhoz mérek mindenkit. Brosnan átkozottul jó volt a Moore-szerepben. Furcsállom, hogy a fiatalon izzadós, szőröshátú, és kicsit sem elegáns Connery lehet másoknak a minta, de úgy tűnik, a Bond-franchise már csak ilyen. Connery-hez képest egész jó Craig, de Moore-hoz képest gyalázatos. És mindenkihez képest túl kötött az izomzata. Nem az a baj, hogy erős, hanem, hogy nem lehet elegáns. Még ha az a nő által szabatott szmoking tényleg átkozottul jól is áll rajta.

Egyébként meg kit érdekel. Tátott szájjal néztem majdnem végig a két és fél órás filmet, és csak ez számít. Jó a ritmus, pereg a film, a pókernél nincs all in az első osztásnál, és még az akciójeleneteire is adna Bourne egy 50%-ot. Ami óriási nagy szó. Bond? Ja igen, valakit úgy hívtak benne, rémlik.

8/10. 

2007. november 27.

Agysejtek
03:07 | életképek | még nincs hozzászólás

Két napig üldözött egy légy. Nyilván a lakás valamelyik zuga melegebb lett egy időre, mint szokott, és úgy ítélte meg, hogy itt a tavasz. Cseles volt, mert mindig akkor bukkant fel, amikor a gép előtt ültem, fotelba süppedve. Úgy voltam vele két napig, hogy majd a természet elintézi, miért nekem kelljen. Meg aztán nehéz a lámpa-telefon-polc-monitor-hangszóró kuszaságban legyet fogni.

Tegnap meguntam. Behoztam a chemotoxos flakont, és megmutattam neki. Megnézte, és azóta nem bukkant fel.

Ez egy kicsi légy volt. Lehetett kb. ötszáz idegsejtje. Ha esetleg jön egy kétszer ekkora, majd megpróbálok elbeszélgetni vele. 

Kárbecslés
01:53 | életképek | még nincs hozzászólás

Négy órája sikálom a serpenyőt. Szép serpenyő. Nem szeretnék nekimenni olyan eszközzel, ami maradandó károsodást okoz benne. Marad a vegyszeres oldás, és a kíméletes dörzsölés. A baj csak az, hogy úgy tűnik, kevesebb vegyszer oldja a serpenyő oldalára centi vastagon (jóvanna, kicsit elhanyagoltam) odaégett zsírt, mint a rozsdamentes acélt. Valamint az odaégés keményebb is az acélnál. Ezért kicsit lassan haladok.

Kb. 5 ezer forint egy ilyen serpenyő. Fogalmam sincs, a serpenyősikálást milyen rezsi óradíjjal számolják. Vajon hány óra sikálás kell hozzá, hogy totálra vehessem a kárt?

2007. november 25.

Kereső-idomítás
12:10 | gépház | még nincs hozzászólás
Úgy tűnik, a keresett kifejezések megbabrálásával sikerült megzavarnom a guglit. Hosszú idő óta először ismét 200 alatt maradt a napi látogatások száma. Nyugodtan alhatok: még egy jó darabig nem kell visszakapcsolni a hozzászólásokat.
Életutak
12:04 | életképek | játék | még nincs hozzászólás
- Képzeld, már 31-es az új íjász. Még sose sikerült eddig eljutnom olyannal, amelyiknek csak a dexterity-jére teszek.
- Ez is hardcore?
- Persze. Sőt, ez, super-hardcore, vagyis nem vesz semmit a városban. Még italokat és könyveket se.
- Az jó, mert akkor nem részeges. Viszont írástudatlan marad.

2007. november 23.

Ha Te lennél az omnibusz
07:51 | zene | még nincs hozzászólás

(Avagy hogyan ne írjunk fejben egyszerre két tartalmas bejegyzést.)

Katie Melua az If You Were a Sailboat című számban elmondja, mit csinálna velem, ha én lennék a part, a folyó, a hajó, a ház. Irulok-pirulok.

Mike Batt-nek jó ízlése van.

22 éves, bakker

(A katiemelua.com szíves engedelme - nélkül. Majd szólnak, ha nem tetszik. Ha már nem bírták leírni, milyen formában lehet átvenni.)

Sajnos, mint kiderült, le voltam maradva néhány KDNP-kongresszussal. A világ boldogabbik fele már évek óta ünnepli ezt a mosolygós hangú grúz tündérkét. Persze így az igazi: amikor nem tudok róla, hogy híres, csak a zene van, ami meggyőz, önállóan. Jelentem, Katie Melua megérdemli a hírnevet.

Nincsenek illúzióim. A tehetség ma már édeskevés. Nem akarom tőle elvitatni, mert bár nincs nagy hangja, de bűbájosan dolgoztatja. Mégsem ettől futott be szerintem. Az a bizonyos M. B. ott a háttérben, ő a ludas. Iszonyúan oda vannak téve a dalok a lány hangjához. Egyszerű, tiszta szerzemények, hagyják érvényesülni. Túl sok rossz nótát hallottam Piaf és Cserháti tolmácsolásában, hogy ne gondoljam azt: a jó hang kevés. Kell a jó nóta is. És a rossz hír: több a jó hang, mint a jó nóta. Szóval becsüljük csak meg azt az M. B.-t.

Ami nagyon durva, az a 22 év. Ennyi idős, és már énekel. Olyan műfajban, ahol 50 felett szokott beérni a hang. Húvazze, ha ez megéri... Lehet, hogy csak bebeszélem magamnak, de mintha már hallanék különbséget az első és a harmadik album között. Halkabb lett. Kevésbé izomból énekel. Magam elé képzelem, és az elsőn még hadonászik hozzá. A harmadiknál már csak ül, közel a mikrofonhoz, és beledúdol. Többet bíz a hangjára, jobban bízik a hangjában. És folyamatosan nevet, ami az egyetlen vállalható magatartás éneklés közben, mint tudjuk.

Persze lehet, hogy ez a nevetés vele született. Valamiért folyton Kim Wilde jut róla az eszembe. A jazz-énekesnők artikulációs bázisa jó hátul szokott lenni. Teli torokból fújják, ami nem túl nőies, viszont rendkívül alkalmas. Viszont, a férfi szervezet anatómiailag tartalmaz egy húrt, amit ez a kimvájdos hangfekvés megpendít. Simogat a hangja. Csak nehogy aztán 50 éves korára megmélyüljön.

Basszus, belegondoltam, én akkor hány éves leszek. Ha megérem.

Elő a túrabakancsot
07:10 | film | még nincs hozzászólás

Jé, ez is Magyarországon van. Jé, ez is. Nem hiszem el. Ez is?? De ez már nem lehet Magyarországon. Pedig de. A Pilis lejátsza a vászonról az Eragon teljes stábját, malkovicsostul, ájronszostul. A Magyar Természetjárók Szövetségének ajánlásával.

Már a Vasálarcosnál is csodálkoztam, hogy korunk egyik legnagyobb színészének miért kell elvállalni ilyen szarokat. Jó, nem egy Veszedelmes viszonyok, nem is egy Egerek és emberek, de azért egy Célkeresztben lehetne. Irons dettó: ha nem is egy Végzet, de legalább egy Die Hard 3 legyen már. Közös kárhozatra vagyunk ítélve az Eragon sztárjaival: ha nincsenek kidolgozott ellenfelek, súlytalan a harc. És mivel arról a harcról akar szólni az egész, hát súlytalan az egész.

Pedig, szokás szerint van ott valami, ami megfilmesítésre érdemes. Huhú, van egy sárkányom, engem választott, és velem hal meg. 28g-vel száll fel, gondolattal kommunikálunk, varázserőt kölcsönöz nekem, és egy fújással feltüzeli egy közepes ország hadseregét. Kúl. Hogyismondjam, a bennünk lakozó gyerek ezt meg tudná szokni.

Mégse akaródzik gyerekfilmnek lenni az Eragon. Kerülik a vér és a halál közeliségét, nyilván a besorolásra hajtanak, de a megfestett színek szerintem túl sötétek. Erre nem vágynék, mint gyerek, vagy erre nem engedném el, mint apa. Puff, mellé.

Mondjuk egy csomó olyan filmről tudok, aminek rajtam kívül el nem tudom képzelni, ki lehet még a célközönsége, de attól még tetszhetne. De nem tetszik.

A kidolgozatlan karakterek csak az egyik végzetes hiba. A másik a sárkány, ami csúnya. Ma már tényleg meg lehet rajzolni a repülő hátasjószágokat grandiózusra, tessék konzultálni a Gyűrűk Ura vagy a Shrek készítőivel, hogy mást ne mondjak. Ez itt egy aránytalan, se nem jóságos, se nem ijesztő, se nem patkány-, se nem egérfejű jószág.

És csúnya.

Amin az sem változtat, ha egy szép(nek tartott), de nem a hangjáról, és főleg nem sárkányos hangjáról híres színésznőt tesznek meg szinkronjának. Elsőre csak forgattam a fejem: nicsak, ki beszél. Ja, a csúnya.

A harmadik végzetes hiba a vágás. Malkovich, Irons, Carlyle, Guillory, Weisz, ne tessék nekem azt mondani, hogy ez egy olcsó produkció. De akkor miért nem futotta vágóra? Valamiért az a benyomásom, hogy ha odaadnánk a leforgatott anyagot a Gladiátor stábjának, egy feszes ritmusú, kb. 100 perces film születhetne belőle. A vágó hiánya különösen az elején zavaró, amikor meg kéne adni az alapritmust. Mintha elsőre negyedórával rövidebbre sikerült volna a kelleténél az egész, és a hiányzó időt az első 5 percbe dolgozták volna be. Az ember csak várja, várja, hogy történjen végre valami.

Úristen, és ebből akarnak folytatást. 3 pontot adok, de csak a Pilis kedvéért.

2007. november 22.

Kártyahasználati díj a boltban
15:00 | ötlet | még nincs hozzászólás

Tegnap perceket vártam egy nő mögött a sorban, mert egy, azaz 1 egész 0 tized darab ásványvizet sikerült az ártatlannak kártyával kifizetnie. (Ráadásul még nem is működött elsőre, de ez már csak hab a tortán.) Habos volt a szájam széle, persze.

Az egy dolog, hogy mindenki szív, aki kifogy egy ilyen barmot maga elé a sorban, mert a jónapot-pittypittypitty-kassza-pénzoda-pénzvissza-viszontlátásra ritmusba beiktatódik egy váááááááár-váááááááár-vááááár-aláír közjáték is. Viszont van egy pénztáros, akit a munkaadója fizet azért, hogy ott üljön, és bevételt csináljon. Több kártya >> kevesebb bevétel >> ráfizetés.

Legyünk korrektek. A kártyával való fizetés kiküszöböli a készpénzt. Záráskor kevesebbet kell számolni. Igaz, több szelvényt kell könyvelni. Ez vajon kiegyenlíti egymást? Szerintem igen. Ott marad abszolút értékben pluszként a pénztárosnő munkaidő-ráfordítása.

Tegyük fel, hogy hófehéren dolgozik, és nem fizetik agyon. Valahol 150 ezer pénz körül fáj egy hónapban a munkaadójának. Tökmindegy, mi mindent csinál, és az mennyi bevételt okoz, mert most a költséget nézzük. Dolgozik 22 rendes munkanapot, van szabadság, meg egyéb, viszont hétvége is, mivel kereskedelemről beszélünk. Legyen 25 munkanap, amit átlagban ledolgozik. Legyünk reálisak, legalább 10 órát lehúz minden nap. 250 óra egy hónapban, az annyi, mint 600 forint óránként. 10 forint percenként. TÍZ FORINT.

Szerintem egy kártyás fizetés legalább 1 perccel megnöveli a vásárló kiszolgálásának idejét. Én rátennék tíz forint kártyahasználati díjat minden kártyás fizetésre.

Az a majom, aki egyesével veszi az ásványvizet, kivehetett volna 150 forintért tízezret az automatánál. Igen, az pénzbe került volna neki. Megvehet belőle 70 üveg ásványvizet (mondjuk), az 700 forint plusz költség kéne, hogy legyen, minimum.

De persze eléggé felesleges ezt így osztogatni, mert a tíz forint eleve meghaladja azt az összeget, amiért a "célközönség" a saját anyját hajlandó lenne megizélni. Tehát már a bejelentéstől eltűnnének, és mind jól járnánk.

A jövő tévéje, nekem
10:30 | ötlet | média | még nincs hozzászólás

Végülis a tévével, mint műfajjal, alapvetően nincs semmi baj. Kicsit olyan, mint a mozi, otthon. Van egy előre beállított program, ha akarom, nézem, ha nem akarom, nem nézem. Mozgókép, tehát érdekes. Sugározhat színvonalas műsorokat, és ótvaros szart is, de ez a moziban is majdnem így van. Ráadásul a piros gomb megnyomása a távirányítón ingyen van.

Akkor mégis mi a bajunk a tévével, egészen pontosan?

>> folytatás

2007. november 21.

Szemléltető eszköz
15:30 | vélemény | még nincs hozzászólás

Gondolkodtam, hogyan fogom majd anyukámnak elmagyarázni, miről is szól a warez történet, amikor majd felhív, hogy "kisfiam, nagyon vigyázz, bemondta a tévé, hogy...".

Nem egyszerű. A passziánszot se tudja kétszer elindítani egymás után segítség nélkül, és ha mellékattint, többé nem talál vissza. Kellene valami jó kis analógia a magyarázathoz.

És akkor beugrott.

Tulajdonképpen hálásak lehetünk a mozdonyvezetőknek, hogy pont most csinálják a cirkuszt. Vagy az asvának, hogy pont akkor, amikor. Bár az asvának legyen hálás az, akinek két anyja van. De lényeg a lényeg: a két dolog ugyanarról szól.

Van egy alapszolgáltatás, amire a közönség igényt tart. Egyik az A pontból B pontba való eljutás, a másik a zenehallgatás. Mindkettő esetében vannak alternatívák. Mehetek gyalog, biciklivel, autóval, busszal, vonattal, űrhajóval. Vehetem a cédét boltban, rendelhetem a netről, fizethetek a letöltésért, vagy nem fizethetek a letöltésért. Felvehetem a koncerten diktafonnal, és betörhetek a kiadó raktárába, éjjel. Ezek a piac törvényeinek megfelelően osztják fel a százalékot maguk között.

Most az történt, hogy a közönség mindkét esetben úgy döntött, nem tart igényt egy adott alternatívára. A piac leárazta őket, csúnyán. A MÁV is drága, és a BMG is drága. Mert drága a lassúság, drága a világ végére kikutyagolni az állomásra, drága a kabátot tisztíttatni. Drága bőrig ázni a vonatra várva. És drága a cédéért ezreseket kifizetni, amikor ép ésszel kifizethető a jogdíj százasokból is.

Ami még közös, hogy mindkét sértett túl nagy hatalmat örökölt a régmúltból, amikor még ők voltak a piac urai. A vonatokat leállítják, és a gépeket elkobozzák, mert mi az, hogy mi nem kérünk belőlük. Ezzel persze maguk alatt vágják a fát, de ez már legyen az ő bajuk. Hasonlóan sikeres akciókat kívánok az ASVA munkatársainak, mint amit a masinisztáknak sikerült eddig összehozniuk.

Menni fog ez, érzem. 

Lépcsőházi halláskárosodás
15:06 | életképek | még nincs hozzászólás
- Ha én ebben a házban laknék, az a kutya már nem élne.
- Nem akarsz ideköltözni pár hétre?
Hardcore üzemmód
14:40 | életképek | még nincs hozzászólás

Van a Diablo 2 játékban egy olyan gomb, hogy "hardcore karakter létrehozása". A hardcore karakter csak egyszer halhat meg. Nem támasztható fel, lehet elsiratni. Kockázatosabb vele a játék. Izgi. Én azt a gombot soha nem kapcsoltam ki. Annyira nem, hogy önkéntes tűzoltó módjára bevezettem ezt a játékmódot más játékokban. Nem halnak meg a Diablo 1, a Runescape, a WoW karaktereim. Ha meghalnak, akkor törlés.

A hardcore játékmód korántsem annyira egyszerű, mint első ránézésre hinnők. Nem elég beszari módon totyogni a pálya szélén. Ez nem csak az előre haladáshoz kevés, de a túléléshez is. Leesik a vérnyomásod és a vércukrod, és amikor váratlanul mégis rád ront egy kupac vérszomjas szörny, lassan fogsz nyúlni a gomb után. Csak úgy lehetsz eredményes, ha a biztonságos és életveszélyes közötti vékony vonalon billegsz. Pont annyit kockáztatni, hogy a reflexeid ne tompuljanak, de ne annyit, hogy belehalj.

Már régen észrevettem, hogy az autóvezetés is hardcore játék. Szörnyek ott is vannak, hajjaj. Nem jó, ha totyogok az út szélén, menni kell, hatolni előre, hogy érezzem a ritmust. Mert féltem a tyúkszaros életemet. És ez is olyan, mint a játékok világa: a kockázat határa egyre kintebb tolódik. Durr bele a kereszteződésbe, amikor alig látsz az álmosságtól, azt se tudod, kinek van elsőbbsége. De hoppá, jön valaki, és már állsz is, és mered rád a másik: neki volt. Belül meg mosolyog a kisördög: korábban kell kelnie, ha neked akar jönni. Mert te egy öreg hardcore játékos vagy.

Egyre inkább az a véleményed, hogy valójában nem tudsz semmit. Egyre rosszabb véleménnyel vagy a saját teljesítményedről. Akkor is, ha az előző napi, heti, havi teljesítményeid ránézésre is rosszabbak. A hardcore üzemmód többé már nem kikapcsolható.

Az egésznek az adja az apropóját, hogy elolvastam néhány régi betűhalmazt, amit magam illesztettem össze annó.

Jé, ez is hardcore.

Könyörgés
14:24 | életképek | még nincs hozzászólás

Térdelek. Kedves seed, aranyos seed, jó seed, szép seed. Te vagy az én vezérsugaram. Te vagy a fényesség az életemben, legalábbis amíg azt a rühes 6%-ot valahogy sikerül leszednem Tőled.

Megígérem, hogy jó leszek, és ha én is nagy leszek, hónapokig seedelem ezt a Furtwängler előadást, amire annyira, de annyira kíváncsi vagyok, és amit négy napja nem bírok befejezni, mert folyton eltűnsz.

Kedves seed, kérlek, többször már ne tűnj el.

"...and I think there was something about a pony"
01:08 | film | még nincs hozzászólás

Még mindig a prádás filmről.

Csak szólok, hogy ha te esetleg elsőre hallás után érted, amit Streep a foga között elhadar a belépőjekor Hathaway-nek, és még nem dolgozol szinkrontolmácsként, akkor nagyon gyorsan fogj hozzá. (Hogy az asszisztens a filmben mennyire érti, azt a címbeli idézet jelzi.)

2007. november 20.

Kilenc millió bicilkli van Pekingben
22:18 | zene | még nincs hozzászólás

És ez tény. Szanka ajánlásával.

Szépen énekel. Szép-en, érted.

Most be vagyok baszva, majd holnap írok Meluáról.

Jól áll neki az élet
10:49 | film | még nincs hozzászólás

Meryl Streep csinálja jól. Megvárta, amíg Michael Jackson apró, hófehér darabokra hullik, az orvosok a darabokat feloldják kémcsőben, megvakarják a fejüket, és hibajavítóval beledolgoznak a képletekbe. Csak azután engedte, hogy vele is kezdjenek valamit.

Meryl Streep ma fiatalabb, mint 20 éve. Mások is észrevették: havonta forgat egy filmet, 31 napos hónapban esetleg kettőt. Ez most vagy jó nekünk, vagy nem. A megkeményedett arcvonású Meryl játéka is megváltozott: olyan denírósan kommersz lett. Iiiigen, nem ront el semmit, még bonyolult dolgokat sem, tényleg, tényleg halálosan profi. Nade ennyi lenne nekünk Meryl Streep? Régen valahogy több volt. A Silkwood és a Volt egy farmom Afrikában Streepje izgalmasabb volt. Reszketett körülötte a levegő, éreztük, hogy bármi lehetséges.

Lehet, hogy az a kor már elmúlt. Mindenesetre Az ördög Pradát visel Streepje már olyan glenklózosan összeszedett. Félig Szörnyella, félig önmaga. Jó-jó, tudom, tegye fel a kezét, aki Szörnyellát utána csinálja Close-nak. Persze Streepnek megy, főleg miatta érdemes megnézni az AöPv-t. Meg Tucci miatt. Ketten olyat rittyentenek oda a divatvilág hangulatának, hogy csak úgy nyekken.

Hathaway teljesítményét nem tudom értékelni. Ő a génmanipulációk első használható eredménye: kellett egy nő a rút kiskacsa szerepekhez, és kész. Hát azt hozza, pont, mint abban az izében, ahol hercegnő, vagy mi a frász, és amit dettó nem miatta érdemes megnézni.

Maga a film egy elég szokványos karrierista történet. Karrier vagy élet, karrier vagy élet, micsoda dilemma. Azt már előre lehet tudni, hogy a főhős vagy ezt választja, vagy azt, amitől a történet persze ugyanaz marad. Jól bevált sablon, aki szereti, ezt is értékelni fogja. Ettől lesz nézhető a film, mert érdekes módon a divat világából alig-alig mutat valamit. Talán a Tucci által beöltöztetett főhősnő elképesztő ruhavariációi érdemelnek említést, na ott sziporkázik valaki.

Nna, már eddig is többet írtam róla, mint érdemel. Én jól éreztem magam a nézése közben, ami 8 pont.

2007. november 19.

Az utolsó órák gáz nélkül
17:33 | életképek | még nincs hozzászólás

Holnap reggel átkötnek drótról csőre. Úgy izgulok, alunni se fogok az éjjel. Pedig közben már egészen rutinos lettem.

23,4 fok. Ennyi a rekordom. Nem túl húzós ahhoz a 25 fokhoz képest, ami az üzemi hőmérsékletem, de határozottan jobb, mint a 21,7 fok, amivel indítottam.

Szembesülnöm kellett a fizikai törvények hatósugarával. Nagy dolog a termosztát, de képes elfedni a lényeget. A konvektor pont annyit dolgozik, amennyi kell, és röhögve bírja szusszal, még amikor mínuszok röpködnek is. A kis hősugárzóim viszont kiköpik a tüdejüket, de még az is kevés, még ilyen viszonylag enyhe időben se. Cselekedni kellett.

Kis szoba lezárva, tévé, ruhásszekrény átköltöztetve. A konyha falán a nyílás vagány, de szelel kicsit. Nos, ez most degeszre van tömködve rongyokkal. Szellőztetni? Soha! Olajszag, szarszag, tisztítószerszag, mi az nekem. Mélyeket szippantok, hogy szokjam, és hátha fogy tőle. Valamint, nem utolsó sorban, rájöttem, hogy az egyik konnektor más szakaszon van, mint az összes többi, így mehet egyszerre 4 kilowatt is. Kicsit drága, de kétszer már éreztem, hogy meghűlök, úgyhogy ott egye meg a fene.

A másik rekordom, hogy sikerült leszorítani a fürdővíz elkészítési idejét 12 óráról 3-ra. HÁROM-ra. Nem kellett hozzá más, mint hogy egyébként is melegebb legyen a lakásban, és a merülőforraló mellett a villanyrezsó is melegítsen egy fazekat, amit időközönként beleborogatok a kádba. Három óra, istenem.

Nem baj, holnaptól majd ugyanez három perc lesz.

Miért nézném minden este ugyanazt?
17:26 | média | még nincs hozzászólás

Ez ugye csak költői kérdés volt? Hát mer' minden este ugyanazt a szart nyomjátok, azért. 

Guggolós még nem volt
14:02 | nők | még nincs hozzászólás
Egy jó parkettalakk fél siker
Na akkor most én is írok egy okosat a warezről
13:26 | vélemény | még nincs hozzászólás

Ha már mindenki ekörül pörög most. Nem is egy okosságot fogok írni, hanem többet. Mondhatni, megjegyzéseim és kommentjeim a máshol elhangzottakhoz.

Első okosság: tessék észrevenni, hogy a BSA és társai csak riogatják a letöltőket. Próbálják csökkenteni a kedvet, miközben nem tudnak, és nem fognak ellenük tenni. Mert:
- Körülményes bizonyítani, hogy ha valaki ingyen tölt le valamit, akkor az kieső bevétel a kiadónak.
- A társadalom nagyobbik felét egyszerre kriminalizálni nem tűnik jó ötletnek, még nekik se.
- Egyszerűen nem éri meg vele foglalkozni.
A rendőrség most azokra csapott le akik a mi spórolásunkból hasznot húztak. Ez pedig egyszerű eset: ha volt benne pénz, akkor az a jogtulajdonost illette volna.

Második okosság: a jogvédők jogászai folyamatosan megpróbálják a mögöttük álló felpüffedt kiadói konglomerátumokat az előadók vézna teste mögé bújtatni. Ha nem fizetsz érte, akkor éhezni fog szegény zenész. Igen, mert nem kapja meg a 20 Forintját abból a 4 ezerből, amit a boltban kifizetnél a lemezért, ha hülye lennél. Mert a többit elnyeli a kiadó és a kereskedelem. Mindenki, akinek nem szeretnél pénzt adni. Szóval ne tessék azzal takarózni, akinek az emberek szívesen kifizetnék azt, ami jár.

Harmadik okosság: igen, ha kevesebbe kerülne, többen vennék meg. Pontosan. Minél, annál. Tessék megoldani, hogy kevesebbe kerüljön. Tessék kirúgni a sok léhűtőt. Tessék kiiktatni a soklépcsős kereskedelmet. Oldják meg. Ne tessenek bennünket kriminalizálni. A letöltés nem kényelmes. Sokáig tart, vagy jó, vagy nem, és nincs meg az eredetiség varázsa. Nem lehet tapperolni az ofszetnyomott borítót, meg minden. Szóval ez az ingyenesség egy kényszermegoldás. A többség nem ezt választaná, ha lenne igazi (tehát nem csökkent értékű), de jutányos árú szolgáltatás helyette. Már csak azért is, mert a warez iparosoknak is hajlandóak voltak fizetni, nohát-nohát.

Negyedik okosság: a jog lemaradt a valóság mögött, ezt ők is beismerik. De tisztelt jogász urak, a jog hozzáigazítása a valósághoz nem azt jelenti, hogy valahogy kifundáljuk, miként lehet mégis börtönbe csukni mindenkit. Ahhoz nem kell igazítani, az egy erőszakos húzás, és nem több. Megtehetik most is, ha van vér a pucájukban hozzá. A jog igazítása viszont azt jelenti, hogy újrarajzoljuk a bűn és a nem bűn határát. Vagyis azt, amit még el sem tetszettek kezdeni.

Ötödik okosság: a jogot hozzáigazítani a gyakorlathoz egészen biztosan nem fog menni, amíg a t. jogász urak az autókereskedelmet hozzák fel példának. A kettő nem ugyanaz. Mivel nem ugyanaz, és meg tetszettek próbálni ráhúzni mégis ugyanazt a jogot, ezért tetszenek most kurva sok pénzt veszíteni. Ezért a szememben nem tűnik jó ötletnek továbbra is ilyen párhuzamokkal előhozakodni.

Hatodik okosság: aki mélységesen fel van háborodva az adathordozók árába épített jogdíjaktól, gondolkozzon már el egy picit rajta, hogy ha nem tudna róla, észrevenné-e. Mert ha nem, akkor ez biz' egy olyan megoldás lehetne, ami észrevétlenül legálissá tehetné az összes letöltést. Letöltöm, megnézem, lemásolom száz példányban, és odaadom az összes havernak. Megtehetem, mert benne van a jogdíj az adathordozó árában. Ha nagyon megtetszik valamelyiknek, majd rendel hozzá tokot, füzettel, jelvénnyel, nyalókával, és majd azért fizet a kiadónak. Másért nem. Ez így miért nem jó?

2007. november 18.

Jó, de mi kerül ezen a fordításon egy évbe?
17:49 | nemértem | még nincs hozzászólás

Szerintem iszonyú mértékben nagyon jó lesz a Harry Potter 7 magyar verziója. Annyira jó lesz, hogy annál jobb már nem is lehet. Különben csak sikerült volna fél év alatt legyártani.

Persze igazából nem is volt fontos vele kijönni Karácsonyra, hiszen csak mindenki vette volna meg a fa alá. Februárban milyen alkalom lesz? Farsang? Végülis az sem rossz, a Harry Potter jelmezemben ácsorogva jó lesz szorongatni a kötetet.  Biztos erre gondoltak.

2007. november 17.

Halszagról, utoljára
23:01 | életképek | még nincs hozzászólás
Nem tudom, hogyan lehetséges, hogy ha az 1.0-s halszagú maradékot lehúzom a vécén, és a 2.0-s halszagú részeket pedig megeszem, akkor az 1.0-sat böfögjem vissza, de úgy tűnik, győzött a szarabbik.
Egyszer egy szép napon...
21:28 | média | még nincs hozzászólás

... tudom, hogy elhagyom a portált.

Ez a szép nap tegnap jött el.

A barátaim már rég megtették. Nekik már rég elegük lett. De én türelmes ember vagyok. Valamint könnyen szét tudom választani a dolgokat egymástól. Tudom élvezni a míves újságírás gyümölcseit úgy, hogy közben nem veszek tudomást az alpári megnyilvánulásokról, az igénytelenségről.

Egy darabig, legalábbis.

Az utolsó csepp az volt, hogy sikerült a vezércikkben az új plázát egy pornószínész (én nem írom le a nevét, mert velük ellentétben én nem vagyok kíváncsi azokra a keresési találatokra) farkához hasonlítani. Csak úgy, minden apropó nélkül. Miközben a "női magazin"-juk egyetlen vezércikkéből sem hiányozhat nemi szerv megnevezése, vagy a közösülés szinonímája. Valamint a 37 helyesírási hibából, ami a főoldalon megszámolható, csak úgy hajlandóak eltüntetni valamelyiket, ha másikra cserélik. És már réges-régen feladták azt az elvet, hogy cím a tartalomra utaljon.

Hiányozni fognak a szellemes újságírói megoldások, de majd csak kibírom valahogy. Agyő, uraim! További kellemes ízlésrombolást kívánok. 

Csigabiga gyere ki
21:25 | gépház | még nincs hozzászólás
Arra mondjon már valaki magyarázatot, hogy ha a rendelkezésre álló sávszélesség egy százalékán bármiféle egyéb más adatot forgalmazok, akkor miért töltődik be a szokásoshoz képest 47-szer annyi idő alatt az új bejegyzés ablak.
Megvan! Wagner volt, az Operaházban, a Lohengrinnel
20:30 | zene | még nincs hozzászólás

Ezt most szégyellem.

Kilenc év zeneiskola után nem tudom, ez hogyan sikerült. Hogyan lehet ekkorát tévedni? Ki a ludas? Mascagni? Puccini? Csak nehogy Verdi legyen, mert a szívem megszakad. Inkább rákenem a címben emlegetett úriemberre. Végülis tuti, hogy az az előadás, amit húsz éve végigültem valahogy az operában, na az szörnyű volt. Igen, már biztos, hogy Wágner úr a ludas.

Persze ez még nem mentség arra, hogy azt gondoltam: az operák hasonlíthatnak. Ráadásul hallottam már elég részletet Mozart operákból, itt cseng a fülemben a mil-le-tre, meg a dóóóndzso-váááááááán-níííí. Mégis azt gondoltam, a Mozart operák is olyanok, amilyeneknek én gondolom őket.

Hallgatom a Don Giovannit, és sírok. Ez nem lehet igaz. Egészen biztosan másképp alakul az életem, ha húsz évvel ezelőtt veszem magamhoz. Ez mindennek az ellentéte, amit az operákról gondoltam. Nincs egy negyed másodperc üresjárat. Ez nem kilóra készült. Tiszta hülye vagyok. Hogy gondolhattam, hogy Mozart képes bármit is létrehozni, ami nem izzik elejétől végéig? Hogyan is gondolhattam, hogy nem játszik végig a hangjegyekkel, mint a Varázsfuvolában? Úristen, ez a zene olyan közel szól a lelkemhez, hogy az már intim.

Meghaltam.

Halszag 2.0
14:36 | életképek | még nincs hozzászólás

Doktor úr, olyan bizonytalan vagyok... vagy mégsem?

Itt szuszogok félreálló pocakkal, és azon töröm a fejem, hogy át kéne gondolni ezt az egészet. Pusztulat finom volt, degeszre ettem magam belőle. Ráadásul sülés közben a szag szintet lépett, és a nyúlós-savanyú verziót befedte az ínycsiklandó.

A férfi beléhez a gyomrán keresztül vezet az út, ez már biztos. 

Megalkuvó vagyok
12:59 | életképek | még nincs hozzászólás

Életemben háromszor vettem nyers halat: most, először és utoljára.

Szeretem a halat, meg úgy általában ami vizes volt, amikor még mozgott. De azért mindennek van határa.

Halszagú a deszka, halszagú a kés, halszagú a konyhapult. Halszagú a mosogatórongy és a mosogató, halszagú a fazék, a tányér, a szűrő. Halszagú még a konyhakő is. Büdös, elpattogott pikkelyek vannak a kövön, a falon, az ajtófélfán, a gáztűzhelyen és az ablakon. De ez mind hagyján. Erre rácsukom az ajtót.

De halszagú a körmöm.

A felezési együtthatója kábé nyolc kézmosás, tehát még kábé egy hétig érezni fogom. Ha folyamatosan kezet mosok, akkor esetleg elmúlik, mire lejön a bőröm.

Szeretem a halat, de ezt inkább rábízom másokra.  

2007. november 16.

Semmi sincs ingyen (DTI 2)
13:10 | elmélet | még nincs hozzászólás

Intézetem második közleménye ez már.

Még egyszer a cím:
Semmi sincs ingyen

Volt az átkosban egy olyan elképzelés, hogy meg lehet dolgokat kapni ingyen. A gazda megtermeli ingyen a búzát, a molnár ingyen megőrli, a fuvarozó ingyen elviszi, a boltos ingyen eladja. Lesz ingyen lisztje a kovácsnak, csinálhat hát ingyen kaszát, tengelyt, felnit, mérleget. Nem lett volna ez az elképzelés olyan rossz, csak hát nem működött. Nem működhetett, mert nem házasítható össze a pénzért adással, sőt, mellette sem tud élni, mert amaz bedarálja olcsó húspépnek, úgy, ahogy van. (Tulajdonképpen ez is történt velünk.)

A kapitalizmusban már máshogy van, csak ezt még nem akaródzik felfogni.

>> folytatás

Gyönyörűek vagytok 1.
11:09 | gépház | még nincs hozzászólás

Olvasócikizés jön, ismét.

Összeállítottam egy friss toplistát. Szerintem ezek a legröhejesebb kifejezések, amivel idetaláltatok:

- jessica bele: 33-szor, így!
- búcsú idézetek: ezer féle verzióban, de ezt már szétcincáltam egyszer.
- hely beri, hely berry, haly berry, az összes lehetséges változatban: elgondolkodtató, hogy senki nem tudja leírni helyesen, mégis mind idetaláltok.
- jó nők: meghajolok a puritán egyszerűsége előtt. Igen, ez kell nekünk! És én kiszolgálom ezt az igényt! Előre!
- fotos de ali larter: viccesnek találom, hogy ha én azt írom, hogy "De jó fotós ez, aki csinálta ezt az Ali Larter képet", akkor azt idegen nyelvű keresők is bekajázzák. Mondjuk rohadtul nem írtam ilyet, de mindegy.
- motorosrendőr képzés: énnálam??
- gázóra lassítás: jó ötlet, majd gondolkodom, hogy írok róla.
- közeli helyeken akkord: fantasztikus az önjelölt gitárvirtuózok lelkesedése. Olyanban is meglátják az összhangzattant, amiben normál földi halandó nem. A lehetőségek kimeríthetetlenek. El tudok képzelni kokilla akkordot, dezoxi-ribonukleinsav akkordot, kormánymű-holtjáték akkordot. Hogy csak néhány tényleg triviálisat említsek.
- nemcsak berry: hanem?
- lógó mellű nők: remélem arra a másik 28 találatra is rákattintottál, ami pszichoterapeuták oldalaira vezet.
- értem én csak lesz*rom: te tudod.
- a tökéletes nő: nem adjuk alább, ugye?
- zene a blogomba: oda bele, igen. Látom, ügyesen pontosítottad a keresést, megkülönböztetendő a mások blogjába való zenéktől.
- meggyes piskóta kép: banyek, releváns találatról hallottál már?
- k*rva nagy cs*cs: feszegeted a szöveges keresés lehetőségeinek határait. Ha belecsapnál a billentyűzetbe így ni wipovqegjqeg, és utána biggyesztenéd, hogy .com, hamarabb jutnál k*rva nagy cs*csökhöz.
- bkv kalapács: még nem eladó, tudtommal.
- Index, lökhárító, picit a híd: ahá, szóval te voltál.
- Péter Szabó Szilvia beképzelt: fene tudja, nézőpont kérdése.
- nem fér el az arcom: az a te problémád, haver.
- a világ legnagyobb csigája: folyamatosan a világ legnagyobb csigáiról írok. Hogy nem vettem észre eddig?
- tetten: ha elfogadsz egy tanácsot, előbb gépeld be, amit akarsz, és utána üss entert. Ja hogy még a találatra is ráböktél? Jól van, feladom.
- kresz szabályok t*rrent: valami összekeveredett, szerintem egy reboot nem árthat.
- world of warcraft carakter: büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a carakter szót soha le nem írtam, és nem is áll szándékomban.
- világ legjobb csapatának címere: a kereső szerinted honnan találja ki, hogy te kinek drukkolsz?
- patás és állatos játékok: na álljunk meg. A patás az az állat. Meg a játékos is. Értelmetlen még a játékos pata és az állatos pata, szóval végülis csak a lehetséges baromságok 33%-át merítetted ki.
- pici ti: mi nem pici.
- egyből játszik a játékon ha bele lépek: ki? Mikor? Mihez képest?
- gwen stefani alakzatok: bocs, lemaradtam félúton absztrahálás közben.
- a k*rva anyád mediamarkt: egy dolog az olvasói vélemény, és egy másik a kereső mező. Komolyan.
- szerény szép nők: rétegigény, vazze, rétegigény!
- motor forgalmi vizsga során mondani: mondd, hogy uff!
- tengerimalacnak hul a szore: szegénynek. Nade írtam én ilyet, mondd meg, írtam?
- tegnapi napló TV2 nyeremények: ma van ma, tehát egzaktul definiáltuk a napot, ugye?
- ha kell egy p*psi: vannak élethelyzetek is, igen.
- RUNESCAPE IP CÍM: haver, nem mondták még, hogy kissé túlbonyolítod a dolgokat?

Aki csak tanú, de nem elkövető, az vegye figyelembe, hogy ezeket a kifejezéseket nem csak beírták a keresőbe, de a megjelenő találatokat is alkalmasnak találták.

(Kettészeltem, mert még van legalább ugyanennyi.)

Régebbiek | Végére »