Ez most igazából a "Sebességkorlátozások eltörlése" című sorozathoz is tartozhatna, de nincs kedvem végigolvasni, hogy hozzáfűzhessem. Megáll ez magában.
Azt gondolom, hogy a KRESZ szabályainak többsége azért született, mert felismerték azt az egyszerű jelenséget, hogy az ember nem hibátlan. Nem lát minden irányba, mert noha a feje forgatható, általában nem jó fele fordítja. De aki úgy tűnik, helyes fejmozgással él, annak is tehetetlen a lába, keze. Lassan mozdul a kívánt irányba, nehézkesen változtatja meg az autó mozgását. De még aki úgy mozog, mint a villám, az is nehézkesen dönt. Sőt, akár rosszul. Kész katasztrófa vagyunk az úton. Ezért jött a KRESZ, tatataaaa, ami majd megoldja, mégpedig úgy, hogy a végtelen sok variációt lehetővé tévő helyzeteket véges szabályokba önti. Nem látod át egy kereszteződés forgalmát? Nem baj. Megállsz szépen, mert ott a tábla. Most erre nézel, és megvárod, aztán arra nézel, azt is megvárod, visszanézel emerre, és ha semmi, mehetsz.
A sebességkorlátozások újraértelmezéséről szóló javaslatcsomagom egyik lehetséges olvasata, hogy a KRESZ szabályrendszere túl nagyra dagadt. Túl bonyolult, túl szövevényes ahhoz, hogy a hétköznapi autózás során reflexként alkalmazható legyen minden esetben, és ráadásul még a bonyolultsága ellenére nem is fed le minden esetet. Ezért szerintem a humán erőforrással autót vezetők is jobban teszik, ha a szabályokat lazábban veszik, és inkább a szabályok által megtestesített célokat tűzik maguk elé.
Vannak roppant egyszerű módszerek. Ha oldalról valaki hirtelen bejön a látóterembe, lassítok. Ha nagyon hirtelen, akkor fékezek. Ha valami olyan akadály mellett haladok el, amitől nem láthatom, hogy mögötte keresztbe be tud-e jönni valaki elém, akkor is lassítok. Pont. Itt a módszer vége. Keress benne hibát. Ez a három mondat a gyakorlatban alkalmazva übereli a KRESZ elsőbbségadásról szóló szabály-tömkelegét. Vannak majdnem ilyen jó módszerek a párhuzamos sávra, és egyebekre. Ráadásul, mivel ezek roppant jól átérezhetőek, egyszerűen elronthatatlanok. Ellentétben a "ha a villamos kanyarodik keresztben előttem, és ő van a főútvonalon, de nekem van kitéve az a tábla hogy, akkor" típusú rémületekkel.
A robotautók meg úgy jönnek ide, hogy szegényeket szivatják, de alaposan. Könyörgök, minek álljon meg egy szerencsétlen robotjármű a stopvonalnál? Ha nem érzékeli pontosan, hogy a száz méteres körzetében centire pontosan ki merre mozog, akkor úgyis nekimegy valaminek majd. Ezért pont a robotjármű lehetne az, amelynél el lehetne kezdeni újraértelmezni a KRESZ-t. Ne az legyen a feladata, hogy betartson minden, emberek számára készült szabályt, hanem az, hogy biztonságon legyen képes megtenni azt az útszakaszt. Felőlem befordulhat megállás nélkül oda, ahova ember nem lát be, ha ő igen.
És ez az egész igazából azért érdekes, mert a Pentagontól elvártam volna, hogy a célszerűségre törekedjen. Nagyon sok plusz pénzükbe fog ez kerülni így.
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.