Nemrég anyukámnál volt alkalmam "élvezni" a Digi TV műsorát. Fantasztikus, hogy nálunk bármiért pénzt lehet kérni.
Az ember azt hinné, egy tévéadás valami egzakt dolog. Vagy jön a kép, vagy nem. Ráadásul ugye digitális, ami a magyar szóhasználatban a jó minőségű szinonímája. Pedig.
Először is ugyebár a jel tömörített. Minél kapzsibbak vagyunk, annál jobban van tömörítve. Kicsi műholddal akarunk kiszolgálni milliókat, hát kurvára össze kell tömöríteni. Ott virítanak az éles vonalak mentén az mpeg-es "kukacok", és az aprólékos felületek elmaszatolódnak. Mozgásnál pedig teljesen szétesik a kép. Ha pedig ez nem lenne elég, kiderül, hogy még ezt az 1 bit per szekundumos sávszélességet se győzi a rendszer, mert rendszeresen látni adathibát, és ez még a jobbik eset, mert olyat is tud, hogy percekre elfeketedik egy-egy csatorna.
Persze olcsó, valami 2 rugó cakkumpakk havonta. És még az is lehet, hogy tudnak valamit, mert például anyukám az adáskimaradáson kívül egyebet nem vesz észre ebből. De csak motoszkál a fejemben, hogy ami szar, az ne legyen már olcsó. Azért ne tessenek pénzt kérni.
Megnéztem a műszaki adatokat, csak frekvenciákat meg szögeket találtam. Egy fontos adatról mélyen hallgatnak, és az a tömörítési arány.
Fogadjunk, hogy a németeknél ott van.
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.