A recept egyszerű. Végy egy olyan faliórát, aminek egy picit laza a másodpercmutatója, és ettől "fölfele" menetben kicsit zörög. Kell hozzá továbbá egy olyan számítógép, aminek a ventillátora pont elfedi az alap ketyegést, de pont kihallatszik mögüle a halk "percegés".
Ha nem megy a gép, föl se tűnik, hogy minden negyedik-ötödik órahang zörgős. Ketyeg, és kész. Ha viszont ülök a monitor előtt, egy idő után kihallom, hogy mintha, igen, határozottan abból az irányból jön valami percegés. Akkor nekiállok fülelni, de ilyenkor mindig elhallgat. Abban az irányban áll egy örökölt intarziás ebédlőasztal is. Azt zabálják éppen fel? Odamegyek, semmi, csak az óraketyegés. Kikapcsolom a gépet, szintén semmi. Biztos a gép kelti ezt a zajt. De akkor viszont miért abból az irányból hallom?
Jól elvoltam vele, mire megfejtettem.
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.