« Szúe-szie?   Az új pontrendszer »

2009. október 6.

Az üldöző / Strici a pácban*
12:45 | film

(*Használtam a jövőlátó készülékemet. Az üldöző a tükörfordítása az eredeti címnek, és pont megfelelt a titanic-os vetítés idejére. De majd egyszer lesz magyar forgalmazás, és a komoly szaktudásúak meg fogják alkotni a hozzánk illő címet, ami az utóbbi lesz.)

Tegnap elkövettem azt a hibát, hogy lefekvés előtt megnéztem Az üldözőt. Nem sokat aludtam az éjjel. Nem, nem volt horrorisztikus. Illetve, huh, ebbe kicsit bele kell bonyolódni. Nem volt horrorisztikus abban az értelemben, ahogyan hálivúd azt manapság érti. Nem voltak benne gusztustalanságok, nem volt sikítozó zene, nem mutattak trancsírozást perverz részletességgel. Hitchcocki értelemben sem volt horror, mert nem üzente azt, hogy rettegjek. Viszont szépen diszkréten hátbaszúrt filmnézés közben.

Az ember ha tényleg néz egy filmet, kialakít kötődéseket, elvárásokat. Ha ez történt, akkor mi fog azután. Ha egy szereplő ezt csinálja és ilyen, akkor abból mi fog következni. Hálivúd azzal keresi a pénzét, hogy az első öt másodpercben létrehozott várakozásokat maradéktalanul teljesíti, ami miatt ki kell tágítani a film definícióját, ha az ő iparosmunkáikat is bele akarjuk tuszkolni.

Az üldözőhöz nem kell kitágítani semmit. A hülyék azt írogatják róla, hogy műfajokkal játszadozik. Ez szerintem baromság. Nem műfajokat nézek, hanem filmet, amiben bármi megtörténhet. A klasszikus recept: á, csak belenézek picikét. Aha, azután egy óra múlva már arra kell koncentrálni, hogy pislogjak is néha. Leírva egyszerű: peregnek az események, mindenki hozza magát, és ami kisül belőle, az nem fog megfelelni a filmes kliséknek, mert mitől felelne meg. Eredeti tartalom van benne, semmi újrafeldolgozás. Csak pont annyira horrorisztikus, amennyire a valóság tud az lenni, amennyiben bármi szörnyűség megtörténhet velünk bármikor. Filmben érzékelni ezt igen felkavaró, és teljes mértékben leköti a figyelmet. Tágra nyílt szemmel, megnyílt érzékekkel figyeled, és közben intenzíven befogadsz. Végülis ez a dolga a filmnek, nem?

Egyébként a világ leggyönyörűbb kislánya szerepel benne, de nem fogsz tudni rá koncentrálni.

Újra kellett gondolni a pontozásomat emiatt a film miatt. Most eszméltem rá, hogy valójában mik a fokmérői a filmes minőségnek. Nem terhelem ezt a bejegyzést vele, most csak jöjjenek a pontszámok.

Eredetiség: 4
Kidolgozottság: 8
Igényesség: 9

Tizes skálán elég gyengusznak tűnik, nem? Pedig nem az, de majd elmagyarázom.

Ja, a régi pontszáma egy kövér 10-es lett volna.

Még nincs hozzászólás

Na most szólj hozzá

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.