« Az új pontrendszer   Kapanyél »

2009. október 8.

Pontosítok
02:40 | film | elmélet

Miksi barátom építő hozzászólása nyomán kicsit átépítem a pontrendszert. Illetve nem is. Ő csak segített tudatosítani, hogy igazából mire gondolt a költő, vagyis én. Szóval.

Azt ugye lehetetlen eldönteni, hogy mi az eredeti. Csak az tudná, aki a világ összes filmjét készülése idejében látja. Erre nyilván nem vágyom, és az eredetiségnek ez a definíciója igazából nem izgat. Engem csak az érdekel, hogy mi az, ami el akar térni a fősodortól, a bevett szokástól. Nyilván az álomgyár léte erősen hatott a szempontom létrejöttében, viszont ha jól belegondolok, nem csak hálivúdi klisék léteznek ám. Vannak magyar filmes klisék, vannak német klisék, angol klisék. Francia klisé már kevesebb, mert ők határozottan berzenkednek tőle, az isten tartsa meg a szokásukat. De ha elkezdesz kung-fu filmeket nézni sorozatban, szépen felírhatod azt is, mik a kung-fu filmek kliséi. Na ezektől kell eltérni ahhoz, hogy a mutató kimozduljon az egyes számú skálán.

Például a Hancock addig akart eltérni, amíg a bekattant, csöves hajléktalannal foglalkozott, és onnantól ment át sémába, amikor kiderült, hogy nincs egyedül. Ma meg láttam egy B-filmet, amiben egy perverz vadász pucér lányokra lövöldözött az erdőben. Ez azonkívül, hogy jelmezileg khm nem volt kellemetlen, nem egy elvetendő ötlet az impotens sorozatgyilkos kivitelezésére. Na ez a film meg addig volt értékelhető, amíg a lány nem futott bele egy csapat kirándulóba, és nem kapott rögtön furcsa mód sokkot, amitől nem tudta elmondani nekik, hogy vigyázzanak. Innentől lehetett tudni percre pontosan a film további alakulását, és ekkor lendült vissza az egyes számú mutató a nullára.

Eredetiség helyett legyen az egyes számú pontszám neve egyediség.

Még nincs hozzászólás

Na most szólj hozzá

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.