2010. április 29.

A parkolást is megoldom
14:11 | ötlet | közlekedés | még nincs hozzászólás

Ha már, ugyebár. Valamint egy füst alatt.

Szép-szép ez az új főucca, csak az a sok karó ne lenne. (Elnézést poller, nem akartam megsérteni.) Valahogy csak meg lehetne oldani karózás nélkül. Nézzük, hogyan.

Az elképzelés a belvárosi, szűk utcás beépítésre vonatkozik. A kertvárosi jellegű utcaképre nem érvényes.

Tegyük fel, hogy az utca szintbe van burkolva, nincs járdaszegély, keresztbe-kasul bejárható. Gyalogos, kerékpáros, autós, tűzoltó és katona (utóbbi ne gyakran) becsatangolhat. Nincs sehol karó.

Először is kellenek mélygarázsok. Annyi, hogy mindig legyen bennük szabad hely. Ezeknek az építését támogatni kell úgy, hogy a vonzáskörzetükben lerótt parkolási díjakat ők kapják. Ettől a parkolóház olcsó lesz, az utca pedig kurva drága. A helybéliek kaphatnak parkolási támogatást, az egy másik kérdés, de csakis a parkolóházra. Utcán autót nem kerülgetünk.

Egyrészt drága lenne, azonkívül limitált. Fél óra, max. Aki annál tovább akarja letenni a járgányt, vigye be fedett helyre.

Az összes érintett utca be lenne kamerázva, automata rendszámfelismerő rendszerrel megspékelve. Érzékeli, amikor behajtasz, és amikor kihajtasz. Ha túl sok idő telt el, küldi az embert. Azt is érzékeli, hol áll az autó. Ha nem tetszik neki a hely, akkor is küldi az embert. Az ember kerékpárral érkezik a helyszínre, megvizsgálja, hogy az automata nem tévedett-e. Ha nem, hívja a járművet, és megvárja a helyszínen.

A jármű rendőri kísérettel érkezik, és megoldja a szituációt. Van neki olyan emelőkarja, amivel a 4 emelési ponton alákapva a hátára tudja emelni a renitens gépjárművet, és van belőle olyan fajta is, ami a Hummert elbírja. De nem biztos, hogy a hátára kell, hogy vegye. Lehet, hogy csak meg kell igazítania. Az igazítás szükségességéhez megmérik a távolságot faltól, szemközti járműtől stb. Tehát hogy akadályoz-e kerekesszéket, egyéb közlekedőt.

Ha igen, de egyébként be lehetett volna oda állni tisztességesen is, akkor megemeli, beteszi a helyére, és elvonul. A biciklis alkalmazott közben kiállítja a számlát. Volt egy helyszíni kiszállás, géphasználat, plusz áfa, az pont annyi, amennyi. A rendőr közben kiállítja a beutalót a pálya-alkalmassági- valamint KRESZ- vizsgákra, amelyek költségét természetesen a versenyzőnek kell állni. A vizsgákon számot adhat arról, amikkel egyébként a járművezetői vizsga kezdődik: a parkolóhelyre való beállás képessége, KRESZ-tudás. A sofőr azonosításához felhasználják a térfigyelő kamera felvételét. (Ha elhasal, az már egy másik történet.)

Ha nem lehet úgy megigazítani az autót, hogy rendben legyen, akkor a jármű befurikázik vele a legközelebbi parkolóházba, és onnantól ketyeg a parkolóházi tarifa. A biciklis kiállítja a számlát, a rendőr a beutalót.

Ha a jármű egyébként szabályosan parkolt, de  a díjfizetéssel vannak gondok, akkor jön egy sima elszállítás a parkolóházba. A rendőr nem büntet, viszont az elmaradt díjat ki kell fizetni (plusz a szállítás, plusz a parkolóházi tarifa).

Ha az autós megérkezik, miközben intézkednek, akkor aszerint, hogy hol jár a művelet, megúszhatja kevesebb pénzzel. Ha még nem ért oda a szállítójármű, akkor nem kell kiszállást fizetni. Ha már a helyszínen van, és nekikezdett a műveletnek, akkor felét, és ha már a levegőben van az autó, akkor az egész szállítási díjat fizetheti. (Tehát ahogyan az a művelet szempontjából logikus.)

Lényeges, hogy a szállítási díj fedezzen mindent: a jármű, az alkalmazottak költségét, még a rendőri közreműködést is. Így vállalkozói alapon meg fogja érni elvégezni bárkinek. Meg lehet pályáztatni.

Parkolóhely táblák, parkolni tilos, kivéve anyám tyúkja, na olyanok nem lennének. A KRESZ általános szabályai pontosan rendelkeznek arról, mi a szabályos és mi nem, tábla nélkül is. Tájékoztató feliratok viszont lennének, amiket ízlésesen meg lehet oldani (például a parkoló-automata oldalán), és amelyek pontosan mutatnák, hogyan lehet eljutni a legközelebbi parkolóházig.

Feltűnt, hogy mi hiányzik a képról? :) A büntetés. Mivel szerintem nem arra van szükség.

2010. április 27.

Fantáziálok egy választási rendszert
14:12 | ötlet | közszolgálat | 4 hozzászólás

No, nem olyat, amilyet megérdemelnék. Megelégszem egy megvalósítható - meg nem valósulóval.

Kétkamarás lenne a parlament. Nem alsó- és felsőház, hanem szépen egymás mellé rendelve. Más időpontokban választanánk őket, hogy biztos ne legyen keveredés.

A gazdasági parlament dolga lenne az összes gazdasági vonatkozású kérdés feletti rendelkezés, vagyis szinte minden, ma fontosnak tartott téma. Minden választásra jogosult személy leadhatná a voksát erre a parlamentre, ha visz magával egy adóigazolást, miszerint az elmúlt egy évben volt legalább egyhavi minimálbérnek megfelelő összegű leadózott jövedelme munkából, illetve a tulajdonában lévő vállalkozás rá eső hányadának volt ilyen értékű leadózott nyeresége. Erre minden nagykorú állampolgárnak megvan a lehetősége, még a nyugdíjasoknak is. A kopogtatócédula helyett ilyen igazolásokat kapnának az arra jogosultak. Így megvalósulna az az elv, hogy a pénz elköltésébe azok szólnak bele, akiknek a pénzét költik, és nem azok, akikre költik.

Ebben a parlamentben csak listás képviselők ülnének, mert teljesen értelmetlen az egyénieskedés gazdasági kérdésekben. 100 fős parlament bőven elég lenne. A szavazólapra bármelyik jelölő szervezet neve felkerülhetne, amelyik kifizeti annak a költségét, hogy miatta a szavazólapok 2 centiméterrel hosszabbak lesz, és rájuk 0,004 grammal több nyomdafesték kerül. Lehet ezt megyénként variálni, a helyben ismert pártok kedvéért. Bejutási küszöb nincs, illetve értelemszerűen az egy képviselő jelentené azt.

A szociális parlamentet mindenki választhatná, aki most szavazhat. Itt csak egyéni képviselőkre lehetne szavazni, a listás bejutás hiányozna. Első körben a helyi önkormányzatokba juttatnának be képviselőket a választók, majd az önkormányzati képviselők választanának maguk közül megyei képviselőket, majd azok az országosat. Utóbbi lenne a parlament másik háza. És igen, ez felváltaná az önkormányzati rendszert is. Ez is bővel elég lenne 100 fősre. A kultúra, az oktatás, a szociális ügyek, a civil szféra tartalmi kérdéseire koncentrálna.

Lennének olyan döntések, amelyeket mindkét háznak jóvá kell hagynia, kemény csaták lennének az összefeszülésükből. Pontosan látszanának a valódi érdekek, nem lehetne mellébeszélni. A kormányfőt a gazdasági parlament győztese adná, aki persze a kormányba meghívhatna minisztereket a másik házból is.

2010. április 25.

Ne ítélj elsőre. Négyszer
23:28 | film | ajánló | még nincs hozzászólás

Négy olyan filmről lesz szó, amelyeket a magamfajta megrögzött agglegények reflexből elkerülnek. Ha mégsem, akkor jöhet az áll-leejtés, döbbenet. Szóval nézzük, miért is nem szabad gyorsan véleményt alkotni.

Babe 2

Mesefilm, amiben édibédi hangon beszél a malac. Felöltözött, moralizáló állatok. Megnéznéd? Ugye hogy nem. Párszor már finoman utaltam rá, most jöjjön egy konkrét ajánlás. Ne halj meg úgy, hogy nem láttad. A Babe 2 nem gyerekes, erre legkésőbb akkor fogsz rájönni, amikor az öreg jóságos bohóc egy szemvillanás alatt ellopja a malacot. De ha ott nem, akkor a következő esélyed, amikor épp a színpadon dől romokba a bohóc élete, és beteszik alá Piaf-ot. Aztán még lesz sok ilyen esély, mielőtt végetér a film. Használd ki. Nézd meg.

(Azért a Babe 2, és nem az 1, mert én ezt láttam először, és nekem ez az etalon. Valószínűleg nem tudok objektív lenni, de számomra az első rész meg se közelíti.)

Zene és szöveg

Hugh Grant, amint egy fiúzenekar kiöregedett, levitézlett sztárjaként haknizik vidámparkokban. Lehánynád? Tépjél sorszámot. Gyengécske hangján gyenge zenéket próbál elnyivákolni. Ajánlásnak ez iszonyú, a Grant rajongó nőneműek is véletlenül tévednek be rá. Ehhez képest akkora paródia az egész zeneiparról, amekkorát összesen nem csináltak az összes többiek együtt. Benne van minden: a lazázó rapper, a dicsőség elmúlása, a futtatott sztárocska faksznizása. És a hab a tortán a zenék. Valami istencsászár úgy uralja azt a szakmát, amit bemutatnak, hogy képes volt megírni az összes zenét hozzá, úgy, hogy az egyszerre üsse meg mindegyik műfaj mércéjét, és közben legyen annak gyilkos paródiája. A "Pop! Goes My Heart"-ot nem lehet röhögés nélkül hallgatni. Ha valaha hallgattál könnyűzenét, ezt látnod kell.

Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt?

Ahhoz ugyebár nem kell agykutatónak lenni, hogy elsőre rájöjjünk: ha egy film címében a pasi szó szerepel, akkor az nem nekünk szól. És tényleg, ez most kivételesen egy nem kifacsart magyar cím. Ez tényleg nőknek készült. Nade kérem, a párkapcsolatnak két oldala van. Férfitársaim, ez rólunk is szól. Olyan szakértelmet mutat fel Kate Hudson a címben feltett kérdés megválaszolására, amitől köpni-nyelni nem fogtok tudni. Amikor közli, hogy photoshopban összekombinálta az arcaikat a leendő gyerekei fotóalbumához, akkor olyan arcot fogtok vágni, mint McConaughey. Arról nem beszélve, hogy a film animált szemléltető ábrája a Miért nem kell című bejegyzésemnek.

Az ördög Pradát visel

Meryl Streep egy állat, ezt ugye tudtuk. Több filmért jelölték Oscarra, mint ahányban játszott. Például ezért is. Húsz éve simán eljátszotta a nagymamámat, manapság 20 évvel fiatalabbnak tűnik, mint akkor. Azt csinál, amit akar. De vajon ez elég ahhoz, hogy a férfiember megnézzen egy divatról szóló filmet? Jó, ehhez talán kell némi érdeklődés. De ha az megvan, olyan sziporkázást fogsz látni, hogy szád tátva marad. Neeeem, nem Streep. A jelmeztervező. Szerintem hiba, hogy még csak nem is jelölték Oscarra ezért. Valaki akkorát brillírozik ott, amihez hasonlót se láttatok. A kifutón magukat vonszoló drogoskurvákat felejtsd el. A divat kifejezőeszköz. Ebben a filmben az összes szereplő összes öltözéke divat-üzenet. Márpedig nő kétszer ugyanazt fel nem veszi, ez alap. Amikor Streep egymás után tízszer bevonul, és minden alkalommal odahajítja a kabátot, táskát az asszisztens asztalára, az nem divat-üzenet, az divat-orgazmus. Mellesleg leckéket vehettek Tuccitól, hogyan kell zakót, mellényt, nyakkendőt viselni. Kötelező darab ez is.

2010. április 22.

Elavultam
03:18 | technika | még nincs hozzászólás

A trendi csávók a tapizós mobilra nyomulnak. Elnézést, ha nem szó szerint, csak értelmileg idézem a reklámot. Ezek szerint én nem vagyok trendi csávó.

Először is nagy a fejem. Nagy rajta az orrom, a szemem, a szám, és a fülem. Nagy a kezem is. (A többi testrészemre most nem térnék ki.) Tehát a nagy kezemmel szeretném odatartani a telefon egyik végét a nagy fülemhez, és a nagy számmal belebeszélni a másik végébe.

Az a gond, hogy a trendi méretű telefonnak ha a fülhöz célzott részét mondjuk a fülemnek a közepéhez illesztem, akkor az a vége, amit a számhoz céloztak, valahol a fülemnek az elülső részéhez lesz közel. És nem, ismétlem nem a számhoz.

Tudom, hogy a metrókocsi másik végéből is kiszűri a zajból egy valamirevaló mikrofon a hangomat, de engem ez zavar. Jó családban nőttem fel, cipőt nem teszünk az asztalra, fogat mosunk rendszeresen, és a telefonnak az összes végét oda illesztjük, ahova való.

Régen is zavart, amikor még féltéglát hordtam a zsebemben. De aztán kipróbáltam a kinyitós telefont, és azóta is az van. Megduplázza a mikrofon és a hangszóró távolságát! Hihetetlen! Arról nem is beszélve, hogy a felülete is megduplázódik, és a becsukott méretet kitöltő kijelző mellé odafér egy ugyanakkora billentyűzet is, amit ilyenformán nem csak tollheggyel vagy műkörömmel lehet kopogtatni, hanem esetleg emberi ujjakkal is. Sőőőt, nem kell lezárni, kioldani, csak összecsapod, és nem fog a zsebed felhívni senkit. Tök praktikus.

Én kis naív azt gondoltam, hogy ha egyszer ez divatba jött, mindenki ráeszmél, hogy mennyire jó, és onnantól csak kinyitós mobilok lesznek. Tévedtem. E csak egy divathullám volt. Trendi voltam, hat éve, akaratomon kívül. Pedig csak minőségi szolgáltatásra vágytam egy készüléktől.

Azt sajnos már megszoktam, hogy valamilyen okból kifolyólag az én igényeimet csak a drága telefonok elégítik ki. Muszáj, hogy legyen benne bluetooth, gprs, gps, rádió, kamera, diktafon, jegyzettümb, 38 játék és meteorológiai előrejelző állomás ahhoz, hogy ezeket ugyan egyiket se használjam, viszont a billentyű lenyomása, a készülék fogása, a kinézete olyan legyen, amit elvárok. Amiben csak az van, amit én használok, tehát lehet vele hívást kezdeményezni és fogadni, képes eltenni a számot, és netán egy sms-t is el tud küldeni, nos azt az aluljáróban osztogatják, és a harmadik telefonálás után szét fog esni a kezemben. Nagyjából ezek a piaci szegmensek 2010-ben.

Tehát ez már eleve redukálja a lehetőségeimet.

Ráadásul a manapság kapható kevés kinyitható telefon 90%-a gyöngyház-rózsaszínű, és becsukva akkora, mint egy szilva. A többi meg mindenféle qwerty billentyűzetes szörnyszülött, nyakatekert megoldásokkal. Jó, mondjuk a Razert még lehet kapni. Utolsó mohikán. De egyféléből válasszak?

2010. április 20.

Lazításnak egy aktfotó
20:48 | még nincs hozzászólás

A sok komoly téma után megérdemlem.

Mi különbözteti meg az aktképet a... hűha, hogy kerüljem ki a szót. Szóval mi különbözteti meg a nem annyira művészi célú fotótól? Szerintem valami olyasmi, ami ezen a képen látható. Ez egy khm... kevéssé művészi célú sorozat része, a modell nevét se írom ki, nem akarok olyan találatokat. Meglepődnétek, ha rákeresnétek. De a lényeg, hogy valami olyat lőttek, amiről szerintem fogalmuk sincs. Ez egy aktfotó.

Luca széke
19:48 | életképek | még nincs hozzászólás

Isteni jó idő volt ma, muszáj volt a sétálóizmokat munkára fogni. Tettem egy kört a Margit híd felé.

Meglepetésként ért, hogy még megy a szökőkút a Szabadság téren. Rogán már megnyerte a választást, a szökőkút a továbbiakban funkcióját vesztette. Persze az is lehet, hogy nagy az átmenő forgalom, és láthatják más választókörzetbe tartozóak is. De most nem erről akartam írni.

***

A fő kérdés, hogy hogy áll a híd. Legutóbb ősszel jártam arra, az legalább öt hónap, de inkább hat. Akkor azt láttam, hogy a villamos a déli hídpályára van átszerelve, az északit pedig csinálják gőzerővel. Munkások jönnek-mennek, daruk mozognak. Tonnás vaslemezekből új útpálya készül, kábé a 80%-a már kész van. Impozáns.

Ma azt láttam, hogy a villamos a déli hídtesten halad, az északin pedig fektetik azokat a tonnás vaslemezeket. Munkások jönnek-mennek, daruk mozognak, úgy kábé 80%-a a lemezelésnek már megvan. Próbáltam kiszámolni, hogy az uniós elnökség idejére készen lesz-e, de nullával való osztás miatt elszállt a művelet.

Csak tippelni tudok, hogy a munkások be vannak tanítva, hogyan kell leszegett fejjel, bőszen fel alá járkálni egy szerszámmal a vasak között. A daruval időnként fölvesznek valami nehéz dolgot, és arrébb rakják. Másnap lehet visszatenni. A lényeg, hogy a bámészkodók a villamoson megkapják az illúziót: a híd készül.

Visszafele a budai rakparton jöttem, hogy azt is megnézzem, a 19-es vonala mentén a burkolást hogyan csinálták meg. Itt már nem szaroztak annyit. Összeillesztették az utolsó síndarabot, elhajították a szerszámot, és úgy hagyták ott a terepet, ahogy van. Látszik, hogy félbe van hagyva a kövezés, ez nem így lett tervezve.

Oké, erről akartam írni.

***

Más. A rakparton baktatva folyamatosan emlékeztetnem kellett magamat, hogy én jó ember vagyok, és ezzel leküzdenem az ingerenciámat, hogy hirtelen ásítsak és nyújtózkodjak egyet, kitárt karokkal, hogy utána csodálkozva vakargassam a bicepszemet, hogy nahát, mi volt az, szúnyog, miközben a biciklis leányzóhoz mögöttem épp hívják a mentőket.

Nem tudom, hogyan hiányozhat annyi minimális túlélési ösztön egy biciklisből, hogy azt gondolja: a bámészkodva ballagó mellett elhaladva az 1 cm már biztonságos távolság. Mindezt tekerve, suhanva. Két centi, és beakad a kormány a dzsekimbe, ő pedig megcsókolja az aszfaltot. És ezek 40 kilós nők, kétszer olyan nehéz vagyok, mint ő a kerékpárral együtt. Komolyan nem értem.

Ja, és ez is pont ugyanígy volt már fél éve is.

A csíra
02:54 | közszolgálat | még nincs hozzászólás

Azt gondolom, hogy a magyar ember alapvetően nem hülye. A többség legalábbis nem az. Tud józan ésszel dönteni az élete dolgaiban. Van, ami nem sikerül olyan jól, de hát istenem, emberek vagyunk. Holtig tanulunk.

Nos, úgy tűnik a többség határozottan korrepetálásra szorul politikai döntés dolgában. Választáskor nem a szívünkre, hanem az eszünkre hallgatunk, és pont. Különben úgy átbasz az első jöttment, hogy ihaj. Nem szabad naívan dönteni, választáskor nagyon nem.

Hála a félrehordó választási törvényünknek és a naív honfitársainknak sikerült egy vírust kétharmados többséghez juttatni a parlamentben. Tudom, majd csak szűk hat nap múlva dől el, de ez már csak formaság. Meglesz, sajnos.

Létezik egy olyan dolog, hogy politikai alku. Először is van az államférfi és a politikus. Az államférfiak valami genetikai rendellenesség okán rég kihaltak, felejtsük is el. Maradt a politikus, aki azért akar pozícióba kerülni, hogy ott megtömhesse a zsebeit. Minden politikus. Ettől még nem lesz feltétlenül rossz ember, nőgyógyásznak se azért megy senki, mert annyira szeret ott benn kotorászni. Hanem a pénzért. A kérdés nem ez. A kérdés az, hogy cserébe mit ad. Kit érdekel, hogy egy pénzhajhász köcsög, ha hibátlanul levezet bármilyen kompliklált szülést. És itt jön(ne) be a politikai alku. Nekünk választóknak kéne megalkudni a választottakkal: oké, elnézzük, hogy loptok, de cserébe tessék valamit letenni. Tessék előrefele lökdösni ezt a kurva országot.

Itt már el is kezdődött a baj. Ha az átlag választó beszopja, ha az egyik párt kiáll, és döngeti a mellét, hogy mi nem lopunk, akkor már rég rossz. Ahhoz, hogy normálisan lehessen megválasztani azt a pártot, amelyik a lopásért cserébe a legtöbb szalmaszálat teszi keresztbe, kellenének józan választók.

Elviekben minden politikus képvisel eszméket. Gondolom úgy kezdődött a rómaiaknál, hogy a jó szónok láttán felkiáltottak: "Hé, te jobban el tudod mondani, amit én gondolok, mint én magam! Ezentúl beszélj te helyettem!" Vagyis a politikus első körben azt képviseli, amiben hisz, és bízik benne, hogy vannak még hasonlóak, és akkor azoknak tetszeni fog. De ez nagyon idealisztikus. Sokkal valószínűbb, hogy a politikus csak ékesen beszélni tud, hinni annyira már nem szeretne. Ilyenkor megnézi, kik vannak a társadalomban, akiknek a hitét még senki nem vállalta fel, és azt gyorsan a zászlajára tűzi. Beszélni tud, el tudja ő azt mondani akkor is, ha nem a saját hite. Ha tisztességes politikus, akkor következetesen fogja ezt tenni. Meghallgatja azokat, akiket képvisel, jegyzetel, odafigyel a finomságokra, és a végén akár még el is kezdhet hinni abban a dologban. Ez már így nagyon kompromisszumosnak tűnik, de van lejjebb.

Terjesszük ki a politikus definícióját magyar pártokra. A rendszerváltás utáni Magyarországon mindegyik párt kitűzött valami eszmét, amit képviselni akart. Igaz ez az MSZP-re, az MDF-re, az SZDSZ-re, a MIÉP-re, a Jobbikra, az MSZMP-re. Mind belementek abba, hogy pont annyi szavazatot fognak kapni, amennyinek akkor éppen tetszeni fog az az ideológia, amit ők stabilan képviselnek. Tehát ezt a minimum lécet szépen megugrotta mindegyik párt. Kivéve azt az egyet, amelyiket kihagytam a felsorolásból.

A kihagyott párt maga a vírus. Smith ügynöknek csillogna a szeme. Felzabálta a kisgazdákat, kitoloncolta a MIÉP-et, bedarálta az MDF-et. Amikor az MSZP bénázást bénázásra halmozott, rásegített, és tett róla, hogy a ciklust ne fejezhesse be épen. Ehhez jött segítségül a magyar választók naivitása, akik elhitték, hogy a naplivágra került lopások nem bármelyik párt napi adagját jelentik. (Amelyek egy jó része már egy éves történet, de hála a független ügyészségünknek "véletlenül" pont a választás előtt kerültek elő.) Egyik akció se arról szólt, hogy ők mit tesznek, hanem arról, hogyan nyírják ki az ellenfeleiket. És a vírus egyre telhetetlenebb, már az egész kell neki.

Hál'istennek csak egy olyan párt van ma a színtéren, amely tökéletesen elvtelen, és mindig azt mondja, ami épp a pillanatnyi érdekeinek megfelel, de sajnos pont ez a párt készül most kétharmados többségre. Hála a magyar választók naivitásának, akiknek nem tűnik fel az, hogy eredetileg liberális pártnak indultak, aztán hirtelen jobbosok lettek, kiordibálva még jobbra, hogy aztán most elkezdjenek középre behúzódni, mert épp ott támadt hely.

Minden demokratikus párt platformokból, a saját véleményüket a többiekéhez üggyel-bajjal igazító képviselőkből áll, kivéve azt az egy pártot, ahol soha nem volt különvélemény, és amely párt diktatórikusan épül fel.

A magam részéről elhűlve konstatálom, hogy a higgadt politikai elemzők ennek a ténynek a jelentőségét nem mérik fel. Azt gondolják, hogy bármiféle párhuzam a Horn-kormánnyal helyénvaló. Hogy ha azok nem vezettek be diktatúrát, akkor ezek sem fognak. Csak hát van egy óriási különbség: azok nem ezek voltak.

Oké, elmondom, mi lesz.

Török Gábor blogjában már pár lehetőség felvillant. Például megtehetik, hogy a kétharmad birtokában eltörlik a kétharmados törvényeket. A parlamentbe való bejárás eddig se volt erősségük, így elég lesz egyszer összeterelni a csürhét, utána mehet kényelmesbe. De ez még hagyján. Például azt is megtehetik (és én ezt tartom legvalószínűbbnek), hogy átírják a választójogi törvényt angolszász típusúra, ahol csak egyéni képviselők vannak, azonnal feloszlatják a parlamentet, és kiírnak új választást, előrehozva hozzá az önkormányzatit is. Így lesz száz százalékos uralmuk minden szinten. Ez még a nyáron lezavarható.

A nyár azért fontos, mert mint azt korábban már ecseteltem, most jön az a felvonás, hogy mindenért az MSZP a felelős. Már be is harangozták, hogy júniusig kell végeznie a vizsgáló bizottságuknak. Értsd: júniusig fog naponta kiderülni, hogy milyen szörnyűségeket csinált az MSZP. Muszáj, hogy így legyen, hogy a választójuk ne kérhesse számon rajtuk a csodát, amit tőlük vár. Addig elég pár látványos látszatintézkedés, ami olcsó. A hiánycél persze tarthatatlan, nem 4%, á dehogy, 10-12% az inkább, mert annyira, de annyira üres a kassza. Az, hogy az EU és az IMF felváltva ellenőriz, és egy forintot nem lehet félregurítani, az ugye ilyenkor nem számít. Szóval nyárig szépen kitart az MSZP döngölése, és akkor választás. Összes kerületben az ő jelöltjük nyer, egypárti parlament lesz.

A legfontosabb dolog, hogy sikerüljön megfosztani az információtól az embereket. A királyi tévén már most látszik, hogy fosnak, a Napkeltét rekord sebességgel kivágták, amikor megérezték, mi közeleg. A kertévéknek a koncessziójuk függ attól, hogyan mosolyognak, és az Index, Origo se szeretik, ha hatóságilag kapcsolják le a szervert. Kíváncsi leszek, mennyi idő kell ahhoz, hogy kijöjjenek egy törvénnyel a "kiegyensúlyozott tájékoztatással" kapcsolatban. Vagyis hogy a kormányról rosszat büntetlenül senki ne mondhasson.

Persze, 2010-ben nem lehet elvágni magunkat a világtól. Mindig lesznek a kuruc.info üzemeltetési módra rákényszerülő híroldalak (ha már valaki nem beszél nyelveket). A kérdés csak az, hogy hány ember fogja így beszerezni az infókat. 10%? 15% Aligha több. Ez a 15% fogja megdönteni az uralmukat? Aligha. A többieknek pedig nem kell hülyébbeknek lenniük annál, mint most, mert ugye most is elég lett volna elolvasni a híreket ahhoz, hogy ne rájuk szavazzanak.

Ha pedig sikerül diktálni a híreket, akkor jöhet az alternatív költségvetés. Minden tétel attól kezdve más forrásból jön. Összevonnak, szétválasztanak, a lényeg, hogy senki ne lássa át rajtuk kívül, és a független szakértők csak annyit mondhassanak rá, hogy ez így nem szabályos, de azt konkrétan nem, hogy lopás. És akkor lehet olyan mértékű hiányt láthatatlanul felhalmozni, amilyet még nem láttunk. A lényeg, hogy menjen az osztogatás, mert ők jók a zemberekhez. És a 15% hiába őrjöng, ha elég a 66% 50%-a, hogy a parlamentbe 100%-ban ők jussanak be.

Azt mondjátok, hogy ilyet azért csak nem mernek megcsinálni? Én viszont nem látom okát, hogy miért ne mernék. Mindig is tökéletesen gátlástalanok voltak. Mindig csak visszaélni akartak a demokráciával, soha nem élni vele. Persze, esélyek mindig vannak. Például az, hogy van valahol egy rejtett tartaléka ennek a gyenge, félresikerült demokráciánknak, amit én nem látok.

A másik esély, hogy elszúrják. Egyszer már elszúrták, hátha megy az másodszorra is. Úgy legyen.

***

Nem vagyok baloldali. A ... (eddig nem írtam le a nevüket, most már kibírom) első érdeme, ha a többi rendszerváltó tolvajbandát kigolyózza a parlamentből. Ha az MSZP is elmorzsolódik, akkor már csak ők maguk vannak hátra. De az már valaki más reszortja lesz.

2010. április 16.

Ezért már (félig) megérte twitterezni
16:49 | emlékmű | még nincs hozzászólás

napiBash írta (retweet-elte attól, aki először elcsiripelte stb.) pár napja:

"Az MDF először megbokrosodott, majd herényire zsugorodott, és most alulról szagolja az ibolyát."

Rosszabb pillanatokban elég csak rágondolni.

Szempontok
16:37 | életképek | még nincs hozzászólás

Nati ma megkérdezte a véleményemet. Nem messze attól, ahol most laknak, lenne egy nagyobb, világosabb lakás, kábé ugyanannyiért. Szerintem költözzenek-e? Hosszas mérlegelés után azt válaszoltam, hogy ha egyébiránt elégedett a mostanival, akkor ne. A költözés sokba kerül, mert van egy csomó rejtett költsége, még ha segítenek is a barátok (engem is beleértve). Ráadásul mindig van egy rejtett kockázat, ami csak lakva derül ki. Szóval ha ez úgy tűnik, hogy megbízható, akkor nem érdemes.

Aztán kiderült, hogy feleakkora távolságra lenne tőlem.

Ja, hát miért nem ezzel kezdte ugyebár. Természetesen azonnal érdemes költözni. Sokkal jobb hely az a másik. Nagyobb is, világosabb is, egyértelmű. A barátok jönnek, és segítenek (engem is beleértve). Bár, a magam részéről előbb el kell végeznem némi számítást. Ki kell lépni, hogy pontosan hány méter sétát takarítok meg alkalmanként, és figyelembe véve, hogy milyen gyakran kerül rá sor, egy normál elvárható megtérülési rátával kell kalkulálni a költöztetést, mint befektetést.

2010. április 13.

A magyar demokrácia sírkövére
01:39 | közszolgálat | még nincs hozzászólás

Pont olyan kormányotok lesz,
amilyet megérdemeltek.
Csak az a baj, hogy
én is ebben az országban lakom.

2010. április 11.

Látom a jövőt... vagy mégsem?
19:00 | közszolgálat | még nincs hozzászólás

Most jósolni fogok. Meglátjuk, mennyit sikerült leszűrnöm a közelmúlt eseményeiből. Ezt 10-én írom, de 11-én este 7-re időzítem. Tehát szerintem:

Országosan:
Fidesz 60%
MSZP 20%
Jobbik 10%
LMP 6%
MDF 3%
többiek 1%

Ezt tartom reálisnak, de azért bízom benne, hogy a Fidesznek kevesebb jut végül, és hogy az LMP is elcsíp a Jobbik kárára még 2-3%-ot.

A körzetünkben (főváros 7.):
Rogán (Fidesz) 50%
Schiffer (LMP) 20%
Debreczeni (MDF) 15%
Steiner (MSZP) 10%
Hegedűsné (Jobbik) 5%
Egyéni és listás tökugyanaz, megosztás nélkül.

Az eltérés onnan van, hogy egyrészt a kerületünk egy megveszekedett szadeszos bázis volt, az LMP a listavezetőjét indítja itt, és az aktivitásuk mindent vert. De azért jutni fog a leeső szavazatokból az MDF-nek is. Az MSZP teljesen elmeszelte magát, mert ég és föld Steiner és Rogán polgármestersége. A Jobbiknak mifelénk szerintem nem nagyon van bázisa. A Legnagyobb bizonytalanság Rogán eredményében van, mert megsaccolhatatlan, hogy ezekkel a kirakat-projektekkel mennyire tudta magához édesgetni a kerületieket. Értelemszerűen ő fog nyerni, de hogy eldől-e holnap, az határeset. Szerintem.

Utólag majd úgyis megmagyarázom, hogy miért lett tök más :)

2010. április 10.

Port.hu volt már?
16:10 | média | országvége | még nincs hozzászólás

Egészen komolyan töröm a fejem, hogy indítok egy nemmukodik.freeblog.hu-t. A bank nyitva felejti a páncélterem ajtaját, majd le se szarja, ha megkérdezzük, hol a pénzünk. A közértben csak szóródó cukor, csoffadt zöldség, másodosztályú üdítő kapható. Ha megvettél egy műszaki cikket, örülnek, hogy megszabadultak tőled, a garanciát kenheted a hajadra. A percíj, a vízdíj, a thm, az adó nem annyi, amennyi.

És a neten se látni épkézláb szolgáltatást.

A Port.hu tévéműsora jelenleg kettő és fél napja üzemel abban a verzióban, hogy az általam beállított 14 csatorna helyett 3 random román csatorna után következik a default első 11 magyar. A román csatornák műsoraira kattintva a port.ro oldalán találom magam, ahol románul ismertetik a filmet.

Ja, és nem vagyok román, senkim se román, nem ismerek románokat, és nem mondtam, hogy román vagyok.

Írtam a szerkesztőségnek, hogy izé, ez így most hogy lesz eztán. Állítsam újra be? Ezt fogjuk játszani? De hát be volt állítva egyszer, talán a hibát kéne orvosolni. Nekem nem passzióm naponta babrálni a működésképtelen rendszerüket. Válasz nem jött, talán mondani se kell.

Azt gondolom, hogy ez a probléma mélyebb, mint amilyennek látszik. A hírnév kötelez. Azért próbálom pont a port.hu szolgáltatását használni, mert elviekben ez a legkidolgozottabb. Ők a piacvezetők. Több információt, kapcsolódást tud, mint a konkurensek. Amikor éppen működik, teszem hozzá, mert amióta használom, még nem volt olyan 24 óra, amiből sikerült volna 24 órát üzemelnie a szerverüknek. A fantáziadús hibajelenségekből kilométeres posztot gyárthatnék, de azt hiszem felesleges. Mindenesetre ha netán fölvennének egyszer egy programozót, annak első dolga lehetne a hibakezelést gatyába rázni.

A jelek szerint évek alatt nem futotta egy olyan alkalmazottra, akit én is programozónak neveznék. Ez egy piacvezetőtől igen furcsa.

Tudom, mi az obligát válasz: ingyenes szolgáltatás, örüljek neki, hogy egyáltalán van. Nos, egyrészt tényleg örülök neki, hogy vannak ilyenek, de a képhez hozzá tartozik még valami. A legkidolgozottabb rendszer a piacon mércét állít a többieknek. Ezt kell megugorni annak, aki be akar törni. Amíg a port.hu itt trónol, nem lesz másik, akinek érdemes legyen belefeccölni azt a munkamennyiséget egyszerre, ami itt évek alatt lett beledolgozva, azért a kicsi szeletért, amit megkaparinthat mellette. Innentől a piacvezető felelőssége, hogy minőségben szolgáltasson. Ellenkező esetben szivatja a felhasználókat: nélküle jobb lenne nekik. Nélküle erőre kaphatna az esetleg tehetségesebb másik, és idővel magasabbra szárnyalhatna.

Kedves Port.hu! Azt gondolom, hogy Önök nélkül jobb lenne nekünk.

2010. április 9.

Átadták
15:01 | közlekedés | közszolgálat | még nincs hozzászólás

A Fejér György utcában egészen biztos valami haragosa lakik Rogánéknak. Ez a picsányi kis utca úgy el van dugva, hogy te se tudod, hol van, és én is hazáig hajtogattam, hogy fejérgyörgy, fejérgyörgy, hogy el ne felejtsem. Az ott lakók is csak minden második esetben találnak haza. Ehhez képest volt autóforgalom azon a szűk kis utcán. Most viszont megcsinálták ezt a hurkos forgalomszervezést (aki még nem hallott róla: bemész a tömbbe valahol, de csak úgy tudsz kijönni belőle, hogy szinte ugyanott vagy, magyarul célforgalomnak jó, átmenésre nem). Kiderült, hogy eleink nem voltak elég előre látóak, és nem úgy rajzolták meg a belvárost, hogy az megfeleljen a 21. századi rogánizmus elveinek.

A Veres Pálné most két irányból szembe egyirányú a Szerb utcáig, annak egyik fele zsák, másik irányban pedig a Fejér György utcáig lehet menni rajta, mert onnantól ez is szembe egyirányú. Namost. Aki lejön az Erzsébet hídról, és jobbra igyekszik, az rögtön lehajt a Március 15. téren, és az Irányi utcában köt ki. Mostanáig jól megszopta, mert ugyan bepróbálkozott a Cukor utába, de ott egyből oszlopnak ütközött, majd nagy káromkodások közepette kitolatott, és kihajtott a Szép utcán, vissza a forgalomba, és csak az Astoriánál tudott tényleg jobbra menni. Most viszont ott vigyorog rá a Veres Pálné bejáratánál a kék alapon fehér nyíl. Hívogató. Bemegy, és útja egyfelé vezet.

Ha pedig valaki a Kálvin tér felől akar behajtani a kerületnek ebbe a szegmensébe, először mondjuk a Kecskeméti utcán próbálkozik. Bang, oszlop az Egyetem téren. Nyom egy balost, bekukucskál a Királyi Pálba, ami trükkös, mert ott az egyirányú tábla, meg az a szép kő, útszűkülettel. A KRESZ szerint ez sima utca, járda nélkül (!!), minden korlátozás nélkül. Zseniális, mert tiltó tábla nélkül eléri, hogy óvatoskodjon az autós, aki így inkább továbbgurul a Szerb utcán. Csattan egy kiadósat, és káromkodik, mert az ugratót nem jelöli semmilyen csík, felülről jőve ember legyen, aki észreveszi. Továbbgurul, és máris hol van? A Fejér György bejáratánál.

De ha valaki még nem akar lekanyarodni a Kálvin téren, az a következő lehetőségnek a Veres Pálnét kapja. Ugyanaz, mint szemből. Zsák jobbról, zsák balról, nincs merre menni, muszáj kikötni a Szerb utcánál, és onnan be a Fejér Györgybe. Összesítve, a kerület alsó fele alsó felének a Duna felőli részén összesen egy kijárat van. Most nem laknék ott.

****

Megszervezték oltári nagyra az átadási bulit. Pantomimesek, jelmezesek, felhajtás. Az időjárás-felelős meg körberöhögte őket. Szegény Klárikám öt esernyőnek nyivákolt, alig bírtak annyi didergő embert összefogdosni, hogy a Mai Belvárosban majd egy közelképen úgy tűnjön, közönség is volt.

****

Szerencsére matatnak még rajta. Itt-ott látni munkásokat, akik a kimaradt hézagokat söprik be. Majd csak összeáll.

****

Alakul az időjárás, és tódulnak az emberek. Félelmetes az a változás, amin a hideg kövek átmennek, amikor zsizsegő diáklánycsapat telepszik le minden telepedhető pontra. A vendéglátósok előtt a falnak támasztva, még nejlonban az új székek, asztalok, a másiknál tisztogatják a tavalyit. Sajnos a nagy remény, az Egyetem téren az a sarok, ahol úgy tűnt, két üzlethelyiségen is dolgoznak, egyelőre nem jön be, mert telibe matricázták a főutca hangulatkeltő sziluettjeivel. Dícséretes, hogy nem hagyták, hogy elcsúfítsa a bontási rom az átadott szépséget, de kár, hogy ott még nem két vadiúj kávézó figyel, száz kiülős asztallal. Persze az is lehet, hogy a hülye szabályok miatt a templom és a gimi szögletében azt nem lehet. Pedig pont ott van a legnagyobb összefüggő kő.

****

Vannak még hibák, amiket eddig kihagytam. Például a tűzcsapok szintezését végzők véletlenül egy másik város domborzati térképét nézték, mert van, ahol rendben van, de máshol meg 20 centivel kiáll a földből, aminek 20 centivel bele kéne állnia. A kukáknál már a múltkor is gyanús volt, hogy a kutyapiszoknak nem lesz jó ugyanaz a gyűjtő, az oldalán egy 10 centis kerek matricával, ami ugyanúgy zöld, mint a másikon. Most belekukucskáltam egybe: hát persze, hogy normál szeméttel van teli. Nem tudom, hogy gondolta azt valaki, hogy majd a járókelők kicsi zöld matricákat silabizálnak, mielőtt hajítanak. Aztán tüzetesen megnéztem egy olyan csoportot, ahol három van egymás mellett. Szelektív, vazze, szelektív! Oldalukon kicsi zöld matricák, sematikus ábrával. Egyiken palack forma, másikon hengeres. Gratulálok. A matricát még ki lehet cserélni, de a kuka így marad.

Az Egyetem térre kikerültek az átadás előtt furcsa alakú dobogók, összevissza elrendezésben. Mondom majd biztos rendezvényhez kellenek. Összeszerelik őket, vagy fene tudja. Na, a dobogók ott maradtak. Úgy tűnik, ezt valaki viccesnek találja. Életet akartak vinni a térbe? Könyörgök, azt hagyják meg a diákoknak! Nulla százalék annak az esélye, hogy ezek az izék nem fognak szétrohadni. Ha kell, majd a gördeszkások besegítenek. Az Erzsébet téren még az se bírta a gyűrődést, ami kőből volt. Márpedig ami alacsony, sík felületekből van, és összevissza elrendezésű, annak tudjuk, mi a sora.

2010. április 8.

Therefore szükségem van
16:17 | életképek | még nincs hozzászólás

Vannak egyszerű, triviális kérdések, például az, amelyikre a válasz 42. Aztán vannak bonyolultabbak, például hogy a mailspam-et küldő emb... élőlények és a fordítógépes szövegben bármi gyanúsat észlelni képesek halmazainak metszete miért üres halmaz. Nem tudom a választ, de a jelenség önmagáért beszél. Nekem sokadjára is vicces, aki még nem unja, annak itt egy jól fejlett példány a mai postából:

"Szia Kedves,

My Name is Mr.George Goodluck, a jelenleg vezet Aduitor, a Lloyds Banking Group Plc, F Branch itt Londonban. Egy rutinvizsgálat én fedezte fel a szunnyadó számlát a mérlege (£ 20,000,000.00). Húsz Miliion font Sterlings, a további vizsgálatot, én is felfedeztem, hogy a számla tulajdonosa Mr. John Shumejda, egy amerikai állampolgár, a vezérigazgató (CEO ). AGCO, a globális mez gazdasági berendezések gyártója halt meg repül gép-szerencsétlenségben a Birmingham Airport a január 4, 2002.

Meghalt így egyetlen kedvezményezett a számla, és a bank jóváhagyja ezt a pénzt, hogy minden idegent, aki err l a számlát adok neked. mert a korábbi üzemeltet ezen számla külföldi Florida az amerikai és én természetesen arról, hogy meghalt, és senki nem fog igényelni ezt a pénzt again.Therefore szükségem van a teljes kör együttm ködés a tranzakció, én majd minden szükséges információt szükségesek ahhoz, hogy azt állítják, ez a pénz, szeretném biztosítani Önöket, hogy ez az átcsoportosítás nem 100%-os kockázatmentes.

Önnek 40%-os részesedéssel a pénz, az a vállalat, és segítséget, míg 60%-a lesz nekem ott után én és a családom is látogasson el országban Befektetési, így ha az érdekelt válaszol nekem az én privát e-mailt. (...@yahoo.com.hk), további részleteket a tranzakció.

Alig várom, hogy hallani rólad.

Üdvözlettel
Mr.George Goodluck,"

Ébred a város
08:20 | életképek | 1 hozzászólás

Ma reggel öttől mostanáig kint kellett szobroznom a ház előtt. Az ébredő természethez semmi se fogható, de a reggeli város is egy élmény. Az éjszaka által ittfelejtett csöndben először még nagyon visszahangzik minden. Álmos emberek kerülnek elő kapualjakból, újságkihordók jönnek. Gondnokok húzogatják a kukákat. Időnként beröffen egy autó, kigyulladnak a lámpái, és lesz egy üres hely a sorban. A galambok is megérkeznek, és megvizsgálják, mi ehető potyogott az éjjel. Profi guberálók nézik át szakavatott szemmel a kukákat. Menetrend szerint érkeznek a reggeli áruszállítók, közben a város távoli zajai fokozatosan sűrűsödnek. Észrevétlenül kivirrad, csak akkor fog feltűnni, amikkor kipukkad a közvilágítás. De még ezt megelőzően megérkezik a kukásautó.

A kukásautó nagy. Felfoghatatlan, hogyan képesek napi rutint lezavarni azokon a belvárosi utcákon, ahol a három számmal kisebb járművek is csak üggyel-bajjal tudnak keresztülvergődni.  Márpedig megy nekik, mert minden beígért napon eltüntetik a csúnya dolgainkat. A kukásautó zajos is: hörög, morog, zúg, sziszeg, csattog, és ezeket mind egyszerre. Gép. Mellette állva lehet érezni, hogy működik minden porcikája. Az összes oldalán van egy sárga villogó, tőlük szürreális fényekbe borul az utca, ebben a fényben nagy, erős emberek ugrálnak le róla, és mire kettőt pislantasz, már kiürítették az összes kukát, és húznak elfele. Viszik a fényárt magukkal. Az egész jelenség abszurd, olyan, mintha véletlenül nyitva felejtettek volna egy fedelet, és beleláttál volna a város alatt dohogó gépházba. Igen, a város tulajdonképpen egy gép, és működik! És ez jó! Most kevés lelkesítőbb dolgot tudok elképzelni, mint egy kukásautó. Igen, nem csak szaros polikusaink vannak, meg munkanélküliség, meg felmelegedés, mert van nekünk kukásautó. Van, aki teszi a dolgát.

2010. április 4.

Nesztek egy Jobbik-kommentár
14:11 | közszolgálat | még nincs hozzászólás

"A Jobbik kormány első 10 intézkedése" című szórólapot sodort bele a postaládámba a szél. Most tekintsünk el attól, hogy Jobbik kormány nem lesz. Ezt írják:

"1. A politikusbűnözés felszámolása érdekében bevezetjük a zéró tolerancia törvényt, melynek részeként eltöröljük a mentelmi jogot."

Nagyszerű. Már csak Morvai Krisztinával kellene egyeztetni.

"2. Adó- és járulékcsökkentést hajtunk végre, mellyel munkahelyeket mentünk meg és újakat teremtünk."

Fontos a munkahely, és szimpatikus az adócsökkentés. Már csak az a kérdés, hogy miből.

"3. A devizahiteleseket megmentjük a kilakoltatásoktól a hiteleik támogatott forintosításával, amelynek költségét a bankadó formájában a bankokra terheljük."

Tóta W-nek ez magas labda lenne, azért én is megpróbálkozom vele. Szóval a devizahitel arról szól, hogy szerencsejátékot űzünk a forintárfolyammal. Izgulunk, hogy erős legyen, és amikor az, akkor vigyorgunk, amikor meg gyenge, akkor sírunk-rívunk, segélyért kiáltunk. Olyan ez, mintha valaki segélyért kiáltana, mert a lovin elment a vagyona. Ráadásul a bankokat akármennyire is utáljuk közös erővel, ettől még a mostani gazdasági modell támaszkodik rájuk. Ha sikerül lepörgetni őket, beszűkülhet a gazdaság finanszírozása, és pont az veszik, amit a Jobbik fennen hangoztat.

"4. Az energiaszektor nemzeti tulajdonba vételével csökkentjük a lakosságot terhelő közüzemi díjakat."

Nem szeretjük, ha valaki gazdagszik az alapszolgáltatásokon, mégse olyan egyszerű ez se. Egyrészt a közüzemi díjak árképzése igen szűk, nem tehetik meg, hogy csak úgy duplázzák az árakat. Másrészt már ismerjük, hogy a mindenkié=senkié típusú gazdálkodás mennyire hatékony: a befektető nyereségét simán elviheti a pazarlás. Tehát attól nem lesz automatikusan olcsóbb, ha visszaveszi az állam. Hacsak... hacsak nem építenek bele támogatást, és adják áron alul a portékát, sumákolják el az árképzést, és akkor máris sikerült egy BKV-típusú pénznyelőt létrehozni.

"5. A hazai vállalkozások terheinek mérséklése, valamint az egyenlő és tisztességes verseny céljából megadóztatjuk a multinacionális vállalatokat."

Kérdés, hogy hogyan és melyiket. A hipermarketek adókedvezménye tényleg csak azt eredményezi, hogy a magyar kereskedők csődbe mennek, miközben a nyereség meg kisétál az országból. Viszont ha a termelő üzemek helyzetét megnehezítik, azok pillanat alatt eltűnnek, és 20% GDP-visszaesést lehet elérni rekordidiő alatt.

"6. Az egykori MSZMP csúcsvezetőinek luxusnyugdíját visszanyessük több százezer forintról minimálnyugdíjra, és az így megtakarított pénzt szétosztjuk a többi nyugdíjas között."

Hány csúcsvezető volt? Tíz? Száz? Jó, legyen ezer. Az mondjuk 200 millió összesen. Gratulálok, sikerült megemelni 60 forinttal a nyugdíjakat.

"7. A munkakerülés visszaszorítása érdekében a szociális jellegű segélyeket közmunkához kötjük, és szociális kártyán fogjuk kifizetni."

Nagyon helyes.

"8. A földtörvényt úgy módosítjuk, hogy megakadályozzuk a magyar föld külföldi kézbe kerülését."

Azt ugye lehet, hogy magyarok vehessenek külföldön bármit?

"9. A közbiztonság helyreállítása céljából a rendőrség megerősítése mellett felállítjuk a csendőrséget is."

Szimpatikus, ha a rendszerbe épített rothadást egy párhuzamos, szűz rendszer felállításával próbálják meg kiküszöbölni. Kérdés csak az, hogy milyen lesz az új rendszer.

"10. Az elszakított nemzetrészeken élő magyarok számára törvényben biztosítjuk a magyar állampolgárságot."

Nézzük a demokrácia alapjait. Alapegység az ország. Az ország polgárai megválaszták vezetőiket. A honfitársak ügyeiket egymás között az ország belső jogrendje szerint, más államok polgáraival pedig a választott vezetőik által aláírt egyezmények útján intézik. Az "elszakított nemzetrészeken élő magyarok" (sic!) más államok polgárai. Az erdélyi magyarok román választópolgárok, szépen megválasztják a román parlamentet. Ha tetszenek akarni valamit velük, akkor a román kormánnyal tessék tárgyalni.

Ha a vitathatóakat fél pontra veszem, ez 3 és fél pont, az ő 10-es skálájukon.

2010. április 3.

Papucs
13:35 | életképek | még nincs hozzászólás

Süt az ember mindenfélét olajban. Az olaj kifröccsen, és mindenhogy undorító eltakarítani. Bekúszik a szögletekbe, olajos lesz a kezed, jobb hanyagolni. Félrefordítom a fejem, és akkor nem látszik. Az olajpaca pedig szépen komótosan sűrűsödik. Végül olyan lesz, mint a kátrány, és akkor jöhet az a zselés-lúgos termék, meg a gyökérkefe. Utána döngetem a mellemet, hogy hú, de szép a konyha, de szép a tűzhely (utóbbi tényleg), és kezdődhet az egész előlről.

Közben pedig rendszeresen belelépek a földre került csöppekbe, és hordom széjjel. Már megint ragad a papucsom talpa, francba. Ilyenkor kivágtatok az előszobába, és hozzásúrolom a lábtörlőhöz. Ettől megnyugszom, és nyugodtan trappolok vele körbe a lakásban.

Ma is sikerült "félrelépnem", teli talppal bele abba a tócsába, ami a gáztűzhely oldaltálcája alatt gyűlik. Éreztem, ahogy csiccsen a lábam alatt. No ennek fele se tréfa, pucoljuk meg izibe.

Olyan szivacsos gumi strandpapucsot hordok itthon, ami akkor volt divatos, amikor én utoljára strandpapucsot vettem. Szivacsos a talpa is, jól lehetne benne aszfalton futni, ha lehetne benne futni. No ezt a szürke talpat bekentem a zsíroldóval, kicsit vártam, és nekiestem kefével. Jött le a szürke.

Ajjaj, létezik, hogy a lúg oldja a talpát? Nem kéne. Aztán eszembe jutott, hogy a papucs kék.

Másfél órával és 14 lúgozással később most ott tartok, hogy már csak egy kis foltban van a zsírba bleragadt kosz, a talp többi része szép tiszta. Közben előkerültek festékdarabok, amik színük alapján a konyha festésénél kerülhettek rá évekkel ezelőtt, továbbá egy okmánybélyeg, amit jópár éve vettem egy fellebbezéshez, és sehol se találtam. Volt ott még simkártya, és átharcoltam magam egy vöröses rétegen, aminek eredetét nem tudtam azonosítani. Végül megtaláltam egy ízeltlábú megcsontosodott páncélját, érzésem szerint a jura korból, de még konzultálok a Nemzeti Múzeummal.

Takarítsátok gyakran a konyhát.