« Ne ítélj elsőre. Négyszer   A parkolást is megoldom »

2010. április 27.

Fantáziálok egy választási rendszert
14:12 | ötlet | közszolgálat

No, nem olyat, amilyet megérdemelnék. Megelégszem egy megvalósítható - meg nem valósulóval.

Kétkamarás lenne a parlament. Nem alsó- és felsőház, hanem szépen egymás mellé rendelve. Más időpontokban választanánk őket, hogy biztos ne legyen keveredés.

A gazdasági parlament dolga lenne az összes gazdasági vonatkozású kérdés feletti rendelkezés, vagyis szinte minden, ma fontosnak tartott téma. Minden választásra jogosult személy leadhatná a voksát erre a parlamentre, ha visz magával egy adóigazolást, miszerint az elmúlt egy évben volt legalább egyhavi minimálbérnek megfelelő összegű leadózott jövedelme munkából, illetve a tulajdonában lévő vállalkozás rá eső hányadának volt ilyen értékű leadózott nyeresége. Erre minden nagykorú állampolgárnak megvan a lehetősége, még a nyugdíjasoknak is. A kopogtatócédula helyett ilyen igazolásokat kapnának az arra jogosultak. Így megvalósulna az az elv, hogy a pénz elköltésébe azok szólnak bele, akiknek a pénzét költik, és nem azok, akikre költik.

Ebben a parlamentben csak listás képviselők ülnének, mert teljesen értelmetlen az egyénieskedés gazdasági kérdésekben. 100 fős parlament bőven elég lenne. A szavazólapra bármelyik jelölő szervezet neve felkerülhetne, amelyik kifizeti annak a költségét, hogy miatta a szavazólapok 2 centiméterrel hosszabbak lesz, és rájuk 0,004 grammal több nyomdafesték kerül. Lehet ezt megyénként variálni, a helyben ismert pártok kedvéért. Bejutási küszöb nincs, illetve értelemszerűen az egy képviselő jelentené azt.

A szociális parlamentet mindenki választhatná, aki most szavazhat. Itt csak egyéni képviselőkre lehetne szavazni, a listás bejutás hiányozna. Első körben a helyi önkormányzatokba juttatnának be képviselőket a választók, majd az önkormányzati képviselők választanának maguk közül megyei képviselőket, majd azok az országosat. Utóbbi lenne a parlament másik háza. És igen, ez felváltaná az önkormányzati rendszert is. Ez is bővel elég lenne 100 fősre. A kultúra, az oktatás, a szociális ügyek, a civil szféra tartalmi kérdéseire koncentrálna.

Lennének olyan döntések, amelyeket mindkét háznak jóvá kell hagynia, kemény csaták lennének az összefeszülésükből. Pontosan látszanának a valódi érdekek, nem lehetne mellébeszélni. A kormányfőt a gazdasági parlament győztese adná, aki persze a kormányba meghívhatna minisztereket a másik házból is.

Eddig 4 hozzászólás érkezett

  1. Dina:
    2010. 04. 28. 14:58

    A vagyoni cenzus roppant vonzó, és belőlem hiányzik is a szociális érzék. Egyetlen szempontom van a nyomorral kapcsolatban, arra szánnék pénzt, hogy ne kelljen néznem mások nyomorát. Például azt gondolom, hogy a hajléktalant tüntessék el az eluljáróból. Nem azért, mert sajnálom, hiszek benne, hogy felelős ő is a sorsáért. Egyszerűen nem kérek a negatív képből, és a TBC-ből. Szóval eddig rendben is volnánk.

    Kicsit zavarna, hogy tudom, nyugdíjaskoromban kikerülök a választásra jogosultak köréből, és a pártok programja is az aktív korúak érdekeit szolgálja majd elsősorban.

    Erre még majd dolgozz ki megoldást.

  2. Androidus:
    2010. 04. 29. 13:21

    Szociálisan érzéketlennek tűnik a tervezetem? Nahát :) Pedig nem szántam annak. Minden olyan törvényt, ami érinti a nyugdíjasokat, értelemszerűen a szociális parlamentnek is jóvá kellene hagyni. Ez egyben válasz a "kikerülök a választásra jogosultak köréből" felvetésedre is. Nem kerülnél ki, csak arra nem szavazhatnál, hogy a TESCO kapjon-e adókedvezményt, meg hogy milyen konstrukcióban épüljön a Bécs-Pudapest magasvasúút. Kivéve, ha veszel mondjuk részvényeket, és felveszel belőle elég osztalékot. Mert abban a pillanatban már nem csak élvezője leszel az állam szolgáltatásainak, hanem mint adózó, érintettje a másik oldalnak is.

    (Elnézést, hogy egy nap múlva engedtem ki a hozzászólásodat. Küldenie kellene értesítőt, de nem küldött. Most is csak véletlenül néztem rá, és vettem észre.)

  3. Dina:
    2010. 04. 29. 16:18

    Na jó, akkor még egy pozitívumát feltártuk a rendszerednek:

    Ösztönzi a nyugdíjasok, és az egyetemisták gazdasági aktivitását, és ezáltal is tolja a GDP-t. Hiszen senki sem szeret másodrangú szavazópolgár lenni.

    Az adófizetést pedig erénnyé teszi, amire büszkének lehet lenni. (Jelenleg az a menő, aki megússza, és az a balek, aki fizeti.)

    Szóval a vagyoni cenzus gazdaságélénkítő lehet(ne). Én benne vagyok.

    Kár, hogy antidemokratikusnak számít.

  4. Androidus:
    2010. 04. 29. 16:35

    Kár, hogy mostanában az antidemokratikus a legnagyobb szitokszó. Pedig az a fajta demokrácia, amiből mi itt viccet csinálunk, ha jól működik, se képes mindenre megoldást adni. Például a kisebbségi kérdéseken csak rontani tud, és egyébként pedig elég direkt módon a pénz uralmához vezet. Ehhez képest nem érzem korlátozásnak azt a rendszert, ami nem diszkriminál sem bőrszín, sem fogyaték, sem egyéb megváltoztathatatlan tényező alapján, hanem csak olyan feltételhez köti a szavazati jog egy felét, amit bárki teljesíthet, akinek nem büdös a munka.

    Persze nem kergetek ábrándokat: egy ilyen megoldás esélytelen, amíg az alanyi jogon való juttatások így túl vannak misztifikálva. Az egész európai típusú demokrácia súlyos, évtizedes válsága szükséges hozzá, hogy komolyan felmerüljön egy változtatás.

Na most szólj hozzá

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.