2010. augusztus 26.

Ezzel, vagy ezen
21:58 | közszolgálat | még nincs hozzászólás

Erőteljesen szoktam morogni, amikor magukat újságíróknak tartó emberek nem veszik észre írásukban a paradoxont. Ma viszont elgondolkodtam, vajon melyik jobb: a paradoxon vagy a nullinfó?

A katonáink katonáink, ezt írja az újság. Illetve egészen pontosan: "a katonáink nem akarnak hazajönni", így hangzik szó szerint. De a lényeg ugyanaz. A katona katonaként viselkedik. Nullinfó. Hasonló nullinfó lenne a "civiljeink haza akarnak jönni". Továbbá őrültség lenne a "civiljeink nem akarnak hazajönni". A "katonáink haza akarnak jönni" pedig az a bizonyos paradoxon.

Persze ebben az országban az se lenne elképzelhetetlen, ha hős harcosaink az első puskalövésre anyúúúúúú! felkiáltással elindulnának futtában Európa irányába. Tulajdonképpen meg kellene könnyebbülnünk.

2010. augusztus 8.

Őzikés lakópark
22:26 | ötlet | 7 hozzászólás

Nem, nem óvoda. Csak eszembe jutott, mi lenne, ha fokoznánk a városban a természetközeliséget, és oda lukadtam ki, hogy őzike. Vagy ha nem őzike, akkor mondjatok jobbat. Na ugye, hogy nem tudtok.

Arra gondolok, hogy a bekerített, sokszáz lakásos, már elfogadható méretű zölddel rendelkező lakóparkokok között miért ne lehetne olyan, amelyikben szabadon kószálnak az állatok. Kb. annyi beruházást igényelne, hogy gyalognak, járműnek kéne csinálni zsiliprendszert, ahol (ahogy az a zsilipeknél hagyomány) nem nyílik egyszerre a két oldali kapu, és a külső kapu egyáltalán nem nyílik addig, amíg olyan jeladó van a zsilipben, ami bele van ültetve minden őzbe, ami odabent grasszál.

Őz a két méteres kerítést nem ugorja át, nem mászik át rajta, nem fér ki a lukon, repülni nem tud, a gyereket pedig fel sem ökleli, és meg sem eszi. Tehát őz jó.

Fűnyírásra igen keveset kellene költeni, viszont kéne valaki, aki bogyót szed azokról a részekről, ahol nem akarják, hogy bogyó legyen. Mert pont attól lenne érdekes úgy egyébként az egész, hogy az őzek nincsenek bezárva a telek sarkán egy kennelbe, hanem tényleg összevissza csatangolhatnak. Valószínűleg egészen megszoknák az emberek és autók közelségét, és hangulatossá tennék a lakóparkot. Bebámulnának a földszinti ablakokon, jönnének ismerkedni a látogatókkal stb.

Szükségük lenne még szálláshelyre a kert sarkában, ami persze nincsen bezárva, de tetszik nekik, és az eleséget is ott kapják alkalomadtán. A lakók közvetlenül nem etethetik őket, csak a gondozónak adhatják oda, aki jóváhagyja, nehogy túletessék vagy megmérgezzék őket.

Gondozó persze nem ártana melléjük (ő egy füst alatt szedhetné is a bogyót). Nem feltétlenül full extrás, diplomás őzszakértő, elég, ha megcsinálja a napi teendőket, és kapcsolatban lehetne lenni valamelyik állatkerttel, vadasparkkal, akik szakértenének, kezelnék a szaporulatot és orvosi ellátást adnának.

Mindezek valamennyi költséggel járnának, de ha elég nagy az a lakópark, akkor takarításra, világításra, biztonsági szolgálatra, szemétre, egyebekre úgyis nagyságrendekkel többet költ. Ráadásul a fűnyíráson tényleg spórolni lehet.

No, kedves beruházók. Tessék belevágni. Jogdíjat nem kérek az ötletért.

2010. augusztus 1.

Emeljük a tétet
21:00 | nők | 4 hozzászólás

Ha már a (szerintem) eddigi legjobb bejegyzésemhez nem vagytok hajlandóak hozzászólni, nesztek egy nő, aki nem viccel. Ha ezt korábban megtalálom, nem lett volna a dekoltázs vagy hosszú comb dilemma.

Irina Shayk