« Gyerekhalál   Legyünk lelkiismeretesek »

2011. január 18.

Hölgy-olvasóim kedvéért
13:15 | média | nők

Szép nők, szép ruhákban pózolnak: jó dolog egy díjátadó gála. Garmadával kerülnek fel a netre a fotók, lehet csemegézni. A Life & Style is csinált egy összeállítást, vélhetően nőknek. Stylist módra kommentálják a vörös szőnyegen felvonulókat. Nekem meg nem tetszenek a kommentárjaik. Férfi szemmel másképp festenek a dolgok. Márpedig (az utolsó kép kivételével) szerintem férfiaknak kellene, hogy tetsszen. Nos, mivel oda nem bírok befeszíteni ennyi kommentárt, és mivel főleg nők olvassák a blogomat, tessék, elmondom itt, milyenek azok a ruhák (és benne a nők), szerintem. Segítségképpen. Aztán lehet kommentálni, hogy bejött-e ez a kísérlet.

Nem teszem be ide a képeket, elnézést, mert túlterhelném vele a blogomat, csak linkelem. Eredetileg ebben az oldalban vannak.

Catherine Zeta-Jones: CZJ-től büszke tartást lehet tanulni. Ő férfiszemmel egy nemes vad. Majdnem mindegy, mit vesz fel, mert iszonyúan jól hordja. Ráadásul a ruha egy gyönyörű dekoltázst enged látni. Szép a bőre színe, egységes, nem sminkelte félre az arcát. Nincs nyakék, amit nem lehet eleget hangsúlyozni. Pont jó helyen vág a dekoltázs-vonal, és a haja sem lóg bele. Eddig tökéletes. Innentől lefelé valami függöny van ráredőzve, ami ruhának eléggé avítt. De ezzel együtt is szenzációs az összkép.

Tina Fey: őt nem tudom, kicsoda, viszont nála is remek az összhatás. Van valami csintalanság a lényében, amit a testhez simuló ruhában ezzel a tartással ki tud fejezni. A porcelán-dekoltázs is pont megfelelő mértékű. A haja és a szoknyája vége rímel egymásra, és szecessziós hatást kelt, ami roppantul illik hozzá. És ebben az összképben nem sok, hogy a nagy szemeit még ki is hangsúlyozza. Kívánatos.

Mandy Moore: neki évekkel ezelőtt volt egy jó korszaka, amikor még nagyon hamvas barack volt. Akkor egy egyszerű pántos fekete ruhában volt képes ritkítani a férfiállományt. Azóta valahogy nem leli a formáját. Érettebb lett, és éppoly gyönyörű, de ez a példa is mutatja, hogy tiszta káosz a nő. Fölvesz egy semmilyen ruhát, ami a legszebb részét valami ferde csíkos tüll izével rontja el. És ha ez nem lenne elég, belelógatja a haját. Tudom, most ez a divat, Sandra Bullock otromba parókának tűnő hajzata volt a mélypont, de ez se kismiska. Kócos, vazze, kócos. Miközben valószínűleg életem során nem fogok annyi pénzt megkeresni, mint amennyi most rajta van. Szintén úgy tűnik divat a pirosító, de bár ne lenne az. Nélküle a tiszta arca sokmindenért kárpótolna. Így viszont az összkép lesújtó.

Lea Michele: őt se tudom, kicsoda. Ez az a ruha, ami érdekelne más szögből is. Gyanús, hogy a dekoltázs túl nagy, de ebből a szögből megmenti a betakaró fodor. Merész választás ez a nagyszabású ruha, illik hozzá a haja, és láthatóan ki van találva hozzá a póz. Ez egy ügyes nő.

Leighton Meester: kár mentegetőzni a cikkírónak, mert ez a ruha szenzációs választás. Ritka példája annak, amikor tökéletes az összhang az öltözék és a nő habitosa között. Ahogy áll benne, minden sallang nélkül... hibátlan. Itt nem baj, hogy belóg a haj, viszont a sminkje lehetne kevésbé határozott.

Anette Bening (egy n-nel): ő régi kedvencem. Lényéhez tartozik a folyamatos játék, a bohóckodás. Viszont úgy tűnik, nehezen dolgozza fel a korát. Kár, mert még most is gyönyörű, nyugodtan öltözhetne nőnek még pár évtizedig, nem kell ez a lipótmező fizimiska. Megbocsájtjuk neki, mert jó fej, de ez akkor is értékelhetetlen.
Julianne Moore (ugyanaz a kép): neki nem szeretem a lényét. Szép-szép, de valami szétfolyik. Most is úgy van sminkelve, hogy elmázolódik tőle az arca. Pirosítót is sikerült hozzákeverni, ami az ő esetében kábé 20 évet öregít. Tovább rontja a helyzetet a minden egyes püffedt ujjára húzott gyűrű. A ruhája meg olyan, mintha sebtében letépett volna egy sötételőfüggönyt, átdugta volna a nyakékén, és a derekánál összefogta volna. Értékelhetetlen. A színét jól választotta, de ezzel ki is fújt a dícsérnivaló.

Diana Agron: őt se tudom, kicsoda. Selymes színösszhang vonul végig a ruhán, bőrön, hajon, kiegészítőkön. Kérdés, hogy kell-e az ilyen mértékű összhang, mindenesetre ezen a képen tetszik. Csinos pofi, okos sminkkel, ez is tetszik. Ami nem tetszik, az a dekoltázs-vonal. Nem fér a fejembe, honnan veszik a nők azt az ötletet, hogy keresztbe átkötik a mellüket középen egy madzaggal, és egyik felét kinevezik ruhának, másik felét dekoltázsnak. Szeretjük a kötözött sonkát, de megenni, és nem nézegetni. Érdekes módon ehhez képest egész jónak tűnik a belógó haj + nyakék kombó, ami ellen pedig berzenkedni szoktam dekoltázsilag.

Olivia Wilde: mindent elmond, hogy ez a nő tizenhármasként, smink nélkül (-inek mutató sminkben) jobban néz ki a sorozatban, mint itt. Először is túlbarnítja magát, ami az érdekes vonalú arcát elrejti. Azután túsminkeli az érdekes vágású szemét, ami alaphiba, mivel az a védjegye, és így pont nem érvényesül. A ruha nagyon komoly, és szerintem semmi baj a cipővel, de persze a szoknya leengedve jobb. A dekoltázs-rész valószínűleg rendben lehet, de az a fránya haj, már megint.

Angelina Jolie: emklékszem, réges-régen, amikor az MTV-n még volt zene, akkor a Jolán csontjain volt hús. Aztán utolérte a Calista Flockhart betegség, amit lassacskán át lehet keresztelni. Férfiszemmel nem világos, mi jóságot talál benne, hogy így elfogyasztja magát. A ruha valószínűleg káprázatos, szívesen megnézném egy női testen. Most egy vállfára van akasztva, ami mögé betömtek két zoknit, a melle helyett. Szomorú dolog ezt látni.

Scarlett Johansson: ha a stylistja lennék, nekem is eszembe jutna ez a ruhaszín. Mármint hogy bármit, csak ezt ne. Neki az a fajta pőre-színű bőre van, ami nagyon mezítelen bőr hatását kelti, és ez vérforraló tud lenni, és erre tessék rádolgozni úgy, hogy kiemeljük a kontraszttal. Hiba. A melleivel nincs semmi baj, akár kiteszi, akár nem, viszont ezzel a ruhaszínnel nem tud érvényesülni a dekoltázsa. A haja remek, viszont vagy két napja nem aludt, vagy ki kellene rúgni azt a sminkest. Egy ennyire gyönyörű nőből ilyen pszichopatát csinálni, hát ahhoz már kézügyesség kell. Az a tetkó pedig... á, hagyjuk.

Julianna Marguiles: ő sokkal-sokkal szebb, mint ezen a rosszul sikerült fotón. Viszont több hibát elkövettek nála is. A foltszerű ruha kiemeli, hogy a bőre már korántsem olyan egységes. Ráadásul az örök hibaforrás, a dekoltázs itt is megbosszulja magát. Nagyon szép, eseménydús a dekoltázs-rész fentről kábé a hónaljak vonaláig. Onnantól viszont jön egy horpadás, amit vagy meg kellene emelni, vagy nem kéne láttatni. Ez így sajnos hervasztó. De legalább a sminkjét nem szúrták el.

Christina Hendricks: nem értem, miért kell egy nőnek dugdosni azt, ami a védjegye. Ha valaki a hatalmas, hullámzó dekoltázsával lett (méltán) népszerű, akkor azt tessék mutogatni. Ez elvárás. Telt nőn testhezálló ruha: végre! A fodordísz is illik hozzá, viszont nem tetszik, ahogy szembesít a ténnyel, hogy a vörös haj csak ennyire vörös. Inkább legyen zöld az a ruha, és látszódjon benne vörösebbnek, démonabbnak. A sminkesének sikerült megoldania azt a bravúrt, hogy azt hiszem, borostát takargat.

Anne Hathaway (másik kép): ez hogy került bele a "legjobb ruhák" összeállításba?? Szerintem ez nem ruha. Teljesen értékelhetetlen, ha egy nejlonzacskót húz magára, az is jobb lett volna. Ő is túlfogyasztja magát, ami rendkívül rosszat tesz az igen egyedi arcvonásainak.

(Hailee Steinfeld: gyereket nem kommentálok.)

Amy Adams: váóú! Nem tudom, hol kezdjem a lelkendezést. Olyan fokú hibátlanság van, hogy az már nyomasztó. Alul a slafrok, ami szűkben folytatódik, aztán jön a csipke, felül pedig a dekoltázs finom domborzata zenél hozzá. Ez egy olyan kompozíció, amit hosszasan lehet csemegézni, mint egy műalkotást. És jól mondja a cikkíró: ehhez a bőrhöz ez a ruhaszín, ájulás. A haja pont annyira van ráncba szedve, amennyire kell, és az összes lehetséges hiba elkerülve. Brávó, kislány.

(Jane Lynch és felesége: melegeket sem kommentálok.)

Eddig 9 hozzászólás érkezett

  1. Krisztina:
    2011. 01. 19. 9:39

    Ezek a tökéletes kommentek. Gratulálok. Először a linkelt oldalt néztem meg, és nem az volt a véleményem ami a cikk írójának, hanem amit itt olvastam.

  2. Androidus:
    2011. 01. 19. 11:17

    Köszönöm, jól esett.

  3. Kirké:
    2011. 02. 09. 20:08

    Hát a kommentekkel nincsen semmi gond... Viszont nekem ilyenkor mindig az jut az eszembe, hogy valójában nem tudjuk, hogy néznek ki ezek a nők. Amikor nők és nem szobrok. Ruha nélkül, szilikon nélkül, frizura nélkül, smink nélkül. Hogy milyenek lennének, ha nem dolgozna egy egész csoport ember a kinézetükön és nem lennének irgalmatlanul gazdagok. Az lenne a jó, ha mászkálnál az utcán és csinálnál képeket igazi nőkről, akiket csinosnak és szépnek látsz, és megírnád, hogy miért azok. (Gond lenne a személyiségi jogokkal... de hátha megengednék, hogy a blogodon szerepeljenek.) Abból sokkal több derülne ki... hogy milyen egy férfiszem.

  4. Androidus:
    2011. 02. 09. 20:28

    Hűha, most már felkérésem is van, hogy utcán nőket vadásszak :) Jó ötlet, talán pár telefonszámot sikerül így begyűjteni. Viszont nem biztos, hogy azt szeretném véleményezni. Nem a rögvalóságra vagyok kíváncsi. Az érdekel, a nők milyenek szeretnének lenni. Hogyan próbálják meg beteljesíteni a vágyainkat. Hiszen abban a formában akarunk rájuk gondolni. Nem a pattanás és a karikás szem a lényeg. Ott van, de nem látjuk, mert nem akarjuk látni.

    Egyébként pedig az is lehet, hogy az eredmény nem nagyon különbözne. Ha elcsattintok egy szép példányt, aztán megmutatom neki, mit tennék fel róla, sanszos, hogy az fog beleegyezni, amelyik elégedett magával.

  5. Kirké:
    2011. 02. 09. 20:42

    Nem tudom. Ezek nem biztos, hogy az ő vágyaik. Biztos, hogy egy csomó ember tanakodik azon, hogy hogy nézzenek ki, és hogy ne legyenek olyan göncben, mint a többiek. Gyakorlatilag bárkiből lehet szép nőt csinálni... egy pár órára. Láttam egy műsort az MTV-n (mostanában történt, mióta nincs zene), amiben egy fehérítő krémtől tönkrement, foltos arcú nőből egy csapat egy divatbemutatóra gyönyörű nőt csinált. A hajához is ragasztottak jó pár centit, kifestették, kapott egy szép ruhát. Nagyon boldog volt, ebben igazad van. Szép akart lenni. Az is volt, egy estére. De ettől még az maradt, aki. Én például szeretem a hibát az emberekben. Téged tényleg ez érdekel? A szobrok? Miért nem a nők érdekelnek, akik be vannak falazva a szobrokba?

  6. Androidus:
    2011. 02. 09. 21:05

    A foltos arcú nő _szép_ volt. Előtte is. Mert többnyire nagyon szépek vagytok. Tényleg nagyon kevés olyan van, aki reménytelen eset, mert kiszúrt vele a teremtő. A többség csak nem képes hinni benne, de testi adottságokban nem különbözik azoktól, akiket a vörös szőnyegen körülrajongunk. Azoknak megvan a lehetőségük, vagy csak agyilag vannak rendben. Mert minden a szép fejecskétekben dől el. Belül kell először szépnek lenni, aztán idővel majd az kisugárzik. De miért akarjak egy olyan nőről véleményt mondani, aki épp nem akar szép lenni, vagy épp nincs meg rá a lehetősége? Szerintem az tiszteletlenség lenne. És attól, hogy a kép nem a munkába bumlizó, gyerekét cipelő anyukát mutatja, attól még láthatom én abban a munkába bumlizó anyukában ugyanazt a szépséget. Ezek a képek arról szólnak, hogy milyennek szeretnélek látni Benneteket, nagyon nagy betűvel.

  7. Kirké:
    2011. 02. 11. 10:17

    Ha már szépség... Na jó, egy kicsit szépítettél. Elég jó diplomata lennél. Én azt gondolom, hogy ha elég közel mégy egy emberhez, akkor mindenkiben meg lehet látni a szépséget. A nyolcvanegy éves nagymamám, akár hiszed, akár nem, csodaszép.

  8. Androidus:
    2011. 02. 11. 14:28

    Nekem a 94 éves nagymamám ragyogott. Volt a Dove-nak a valódi szépségnek címzett kampánya, fantasztikus képekkel. Az egyiken... várjál, itt is van:

    androidus.freeblog.hu/files/wrinkled_wonderful.jpg

    Na ő például csodálatos. Volt egy képem az öreg Audrey Hepburn-ről is, ezer nevető ránccal, de most nem találom. A lényeg, hogy a kor nem igazán számít. A nőknek csak egy testrészük tud csúful megöregedni: az agyuk. A sok vicsorgás, irigység, rosszindulat menthetetlenül nyomot hagy az agyukon, és az agy állapota egy idő után rögzül az arcon. Nem a ráncok ténye a baj, hanem a milyenségük számít.

    Mindenkiben csak elviekben lehet meglátni a szépséget. A lehetőség ott van, de a gyakorlatban erre nem mindenki képes. Mármint a nőről beszélek. A sok hülye playboy-macás műsor rossz irányba tereli a dolgokat. Nőkben, férfiakban egyaránt kezd kialakulni az a kép, ami szép, az olyan. Pedig nem olyan. Többnyire ha egy nőt elkezdenek ünnepelni a szépségéért, akkor elkezd tényleg szép lenni, mert el fogja tőle hinni magáról. Persze a kertévék macái között olyan is van, aki annyira sötét, hogy a kettő agysejtjével nem jut el eddig. De az tényleg kivétel. Szóval a lényeg, hogy a nő higgye el magáról, hogy szép. Ha ránézek valakire, rögtön tudom, hogy akarja-e, hogy szépnek lássam. Ha nem, akkor gondolatban bocsánatot kérek tőle, és elfordítgom a tekintetem. Érdekes példa az apácák esete, akik többnyire ragyognak, de befelé. Apácára ránézni olyan, mintha tusdoló nőt kukkolnék.

    Szóval a szépséget csak abban lehet meglátni, aki akarja. Diplomatikus pedig lehet, hogy vagyok, de ennek most nem volt köze hozzá. Ez a véleményem.

  9. Kirké:
    2011. 02. 14. 1:16

    Az idős NŐ a képen tényleg ragyog. Tetszett, amit írtál. Sokkal jobb a díjátadós sztárokról szóló kommenteket ilyen írások társaságában olvasni. "A szépséget csak abban lehet meglátni, aki akarja." Ez azt hiszem igaz. De azért akarni kell meglátni is.

Na most szólj hozzá

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.