2010. július 5.

A párttal, a néppel
15:47 | ajánló | országvége | közszolgálat | még nincs hozzászólás

Már javában mártogattam a tollamat mindenféle gyorsan ható vegyszerekbe, hogy megírjam a saját verziómat a témáról, amikor utolért a fészbukon ez a link:

Profilt vált a TASZ!

Így már értelmetlen.

2010. június 26.

Nem mondhatom el nekik, elmondom hát nektek
12:08 | vélemény | nők | ajánló | 3 hozzászólás

Ki vagyok tiltva az IDDQD-ról, de azért van véleményem. Tegnap MrED berakta ezt. Most tekintsünk el attól, hogy hetero hímneműként értelemszerűen tetszik a látvány. MrEd szerint ez szomorú dolog. Vagy így gondolja, vagy valami szemforgató illendőségnek akar eleget tenni.

Én egy életvidám jelenetet látok a videón. A csaj (nővér? bébiszitter? anyuka?) dobol, a kölkök meg jól érzik magukat mellette. A csajon nincs ruha. Na és. Nem szexuális karbantartást mutat be a kiskorúak előtt a partnerével, amit azok nem tudnának értelmezni, és esetleg problémákat okozna a fejlődésükben. Nem ezt teszi, csak halál természetesen viselkedik, a maga természetességében.

Pont az a probléma manapság, hogy álprűdek vagyunk, és a gyerek előbb lát pornót, mint a szüleit meztelenül. Ha valami, akkor ez az, ami torzulásokat okozhat. Én inkább követendő példaként mutogatnám ezt a jelenetet.

Azt hiszem, de legalábbis remélem, hogy akkor is ezt gondolnám, ha az apuka szerepelne a videón.

2010. április 25.

Ne ítélj elsőre. Négyszer
23:28 | film | ajánló | még nincs hozzászólás

Négy olyan filmről lesz szó, amelyeket a magamfajta megrögzött agglegények reflexből elkerülnek. Ha mégsem, akkor jöhet az áll-leejtés, döbbenet. Szóval nézzük, miért is nem szabad gyorsan véleményt alkotni.

Babe 2

Mesefilm, amiben édibédi hangon beszél a malac. Felöltözött, moralizáló állatok. Megnéznéd? Ugye hogy nem. Párszor már finoman utaltam rá, most jöjjön egy konkrét ajánlás. Ne halj meg úgy, hogy nem láttad. A Babe 2 nem gyerekes, erre legkésőbb akkor fogsz rájönni, amikor az öreg jóságos bohóc egy szemvillanás alatt ellopja a malacot. De ha ott nem, akkor a következő esélyed, amikor épp a színpadon dől romokba a bohóc élete, és beteszik alá Piaf-ot. Aztán még lesz sok ilyen esély, mielőtt végetér a film. Használd ki. Nézd meg.

(Azért a Babe 2, és nem az 1, mert én ezt láttam először, és nekem ez az etalon. Valószínűleg nem tudok objektív lenni, de számomra az első rész meg se közelíti.)

Zene és szöveg

Hugh Grant, amint egy fiúzenekar kiöregedett, levitézlett sztárjaként haknizik vidámparkokban. Lehánynád? Tépjél sorszámot. Gyengécske hangján gyenge zenéket próbál elnyivákolni. Ajánlásnak ez iszonyú, a Grant rajongó nőneműek is véletlenül tévednek be rá. Ehhez képest akkora paródia az egész zeneiparról, amekkorát összesen nem csináltak az összes többiek együtt. Benne van minden: a lazázó rapper, a dicsőség elmúlása, a futtatott sztárocska faksznizása. És a hab a tortán a zenék. Valami istencsászár úgy uralja azt a szakmát, amit bemutatnak, hogy képes volt megírni az összes zenét hozzá, úgy, hogy az egyszerre üsse meg mindegyik műfaj mércéjét, és közben legyen annak gyilkos paródiája. A "Pop! Goes My Heart"-ot nem lehet röhögés nélkül hallgatni. Ha valaha hallgattál könnyűzenét, ezt látnod kell.

Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt?

Ahhoz ugyebár nem kell agykutatónak lenni, hogy elsőre rájöjjünk: ha egy film címében a pasi szó szerepel, akkor az nem nekünk szól. És tényleg, ez most kivételesen egy nem kifacsart magyar cím. Ez tényleg nőknek készült. Nade kérem, a párkapcsolatnak két oldala van. Férfitársaim, ez rólunk is szól. Olyan szakértelmet mutat fel Kate Hudson a címben feltett kérdés megválaszolására, amitől köpni-nyelni nem fogtok tudni. Amikor közli, hogy photoshopban összekombinálta az arcaikat a leendő gyerekei fotóalbumához, akkor olyan arcot fogtok vágni, mint McConaughey. Arról nem beszélve, hogy a film animált szemléltető ábrája a Miért nem kell című bejegyzésemnek.

Az ördög Pradát visel

Meryl Streep egy állat, ezt ugye tudtuk. Több filmért jelölték Oscarra, mint ahányban játszott. Például ezért is. Húsz éve simán eljátszotta a nagymamámat, manapság 20 évvel fiatalabbnak tűnik, mint akkor. Azt csinál, amit akar. De vajon ez elég ahhoz, hogy a férfiember megnézzen egy divatról szóló filmet? Jó, ehhez talán kell némi érdeklődés. De ha az megvan, olyan sziporkázást fogsz látni, hogy szád tátva marad. Neeeem, nem Streep. A jelmeztervező. Szerintem hiba, hogy még csak nem is jelölték Oscarra ezért. Valaki akkorát brillírozik ott, amihez hasonlót se láttatok. A kifutón magukat vonszoló drogoskurvákat felejtsd el. A divat kifejezőeszköz. Ebben a filmben az összes szereplő összes öltözéke divat-üzenet. Márpedig nő kétszer ugyanazt fel nem veszi, ez alap. Amikor Streep egymás után tízszer bevonul, és minden alkalommal odahajítja a kabátot, táskát az asszisztens asztalára, az nem divat-üzenet, az divat-orgazmus. Mellesleg leckéket vehettek Tuccitól, hogyan kell zakót, mellényt, nyakkendőt viselni. Kötelező darab ez is.

2010. március 21.

Hotdog vagy hamburger? Hotdog vagy hamburger? Hotdog vagy hamburger??
18:10 | ajánló | még nincs hozzászólás

Csak pár percig álltam sorba, de mire oda jutottam, hogy "Mit adhatok?", már gyöngyözött a homlokom. Valahogy kipréseltem magamból a szavakat, amik jobban hasonlítottak hotdogra, mint hamburgerre.

Előtte végignéztem, ahogy a néni két garnitúrát összeállít ezekből. Csak egyiket bírom megenni, de melyik legyen? Őrület. Ezek az élet nagy kérdései.

A hotdog iszonyúan finom volt. Uborkával, pirított hagymával, és az összes lehetséges szósszal, ami nézni sok volt, megenni nem. Kicsit meglepett a kalács-puhaságú kiflije, de illett hozzá. Roppant benne eléggé a hagyma. A hamburgert a fent említett okból (még) nem kóstoltam, de száz százalék, hogy az is ilyen brutális. Hatalmas, minden jóval megrakott, igazi békebeli hambi, ami mellett a mekis punnyasztott lepény elbújdoshat.

A helyszín a vágóhídi villamos-végállomásnál, az OBI előtti bodega. Kóstoljátok meg.

Március 29.: megkóstoltam a hambit is. Természetesen a fullextrás jalapenoburgert választottam, ami a nevében szereplő (ha jól betűzöm) paprikától turbós. Az ízek hasonlóak voltak, szintén kevéssé dominál a hús, és sokkal inkább az egyéb összetevők. Ha úgy nézzük, icipici csalódás, de csak icipici. Fordított sorrendben a hambit éreztem volna inkább frenetikusnak, és a hotdogot kevésbé. Szóval meg kell kóstolni ezt az 500 pénzért óriás-burgert. A csípőset mindenki saját felelősségre vállalja be, mert én elég jól bírom, de ez nekem is határeset volt.

2009. április 9.

Feljövőben
15:44 | ajánló | még nincs hozzászólás

Régen írt ilyen jól. Ezen röhögök tíz perce: "ma már altatásban is végeznek megszorítást".

A párttal, a néppel

2008. március 4.

Néha cikket is olvasni
11:41 | ajánló | még nincs hozzászólás

Hát én ezt csak úgy megosztom (digg! digg!). Hosszabb, mint amihez elpuhult szemetek szokott. Javaslom, hogy kezdjetek bele úgy, mintha két képernyőnyi lenne. Aztán a többi jön magától.

A hiányzó tömegek

2008. február 6.

Ha ez tényleg fotó
08:31 | ajánló | még nincs hozzászólás

Ezt muszáj belinkelnem:

a [daily dose of imagery] legfrissebb képe

Sam állítása szerint ezt ő fotózta. Ha nem bohóckodik, és ez nem egy pixar film képkockája, akkor egészen elképesztő, amit művelt. Nehezen hiszem, hogy léteznek ilyen fények. Ha meg ez valami spéci előtét, akkor mér' nem minden képet ilyennel csinálnak?

2007. október 19.

Nehéz és finom
20:04 | ajánló | még nincs hozzászólás

A Mizo címkés (SOLE-Mizo gyártmány, a CBA sajátmárkás, 450-es ugyanez) tejföl poharán szemérmes-sunyin csak annyi áll, hogy tejszín és kultúra. Jótékony homály fedi, mit színeztek ki a tejből, és hogyan kulturálták. Kóstolásra is gyanús: túl finom. Habarásra emlékeztet, szerintem lisztérzékenyek óvatosan közelítsék.

Akár tejföl, akár nem, határozottan nem savanykás. Magában el tudom nyalni, és még a francia drazséhoz is passzol. Kipróbáltam már mindennel. Amikor a (házi) lekvárhoz értem, apró villanás kíséretében átlényegült a koktél: előállt pontosan az az ízkombináció, amit a számtalan "könnyű-és-túró-varázs-gyümölcs-íz-hab" típusú termékben két pofára zabálunk.

Akit nem zavar, hogy minden négy kanálból egy színzsír, feltétlen kóstolja meg. Szerintem bármilyen lekvárral működik, és semmilyen más tejföllel nem működik.

2007. október 8.

A cégérnek is kell a cégér?
17:50 | reklám | ajánló | még nincs hozzászólás
Reklámot ajánlani? Nos, igen. Vallom, hogy a reklám fogyasztói kultúránk része, mi több, lényegi eleme. Ha valaki el akarja kerülni, menjen remetének. Fogyasztanunk kell a reklámokat, és ez nem feltétlenül, nem minden esetben rossz.

A jó reklám ajánlhat korrekt alkut: kaphatunk tőle előlegként egy élményt, hogy cserébe megfontoljuk a vásárlást. Persze ehhez kell az a bizonyos élmény. Nagyon nem mindegy, milyen egy reklám. A jó reklámok ünnepelendőek, mert művészi alkotások.

Nálunk elég csapnivaló az átlag reklám, de szerencsére mostanában is futnak szép példányok. Lássuk.

Heineken (a világ nem hivatalos itala): szép vágások, igényes képek, de ettől még semmi különös. Amitől fenomenális lesz, az a hangja. Már megint brillírozott egy hangmérnök. (Meg is találtam, itt.)

Renault (ötcsillagos törésteszt): ez már minden porcikájában zseniális. Szépen masíroznak az autók a sivatagban, és hoppá, egy koccanás. Meglepődünk, még nem értjük, mire megy ki. És aztán jönnek a szebbnél-szebb felvételek a törésekről. Az oldalütközéseket nehéz megítélni, de szemből tényleg brillírozik mindegyik: porrá törik a motortér, de nyitható az első ajtó. Figyelem: a reklám egyértelműen technokratáknak szól! Azoknak, akik (hozzám hasonlóan) tudják, hogy komplett autók masírozását le lehet renderelni ma már, sivatagostul, mindenestül, kivéve... pont a töréseket, amiről a reklám szól. Az olifántok minden porcikája tökéletes volt, Gollam arcjátéka Frodóéval vetekedett, és a tízezer ork együttes mozgása is teljesen ott volt. Viszont amikor a katapult lövedéke eltalálta Minas Tirith falait... no ott volt a gond. Homályos, ködös részek próbálták elmismásolni, hogy nem tudunk még törést modellezni. Itt még nem jár a technika, és azt azok tudják a legjobban, akiknek ez a reklám szól. Tökéletes, lényegretörő reklám megoldás.

Peugeot (minden korosztálynak): jók az autó-reklámok, na. Ez is teljesen egyszerű, de olyan színvonalon hozza a kötelező feladatot, ami már említésre méltó. Jók az arcok, jók a szövegek, jók a képek, jó a zene, jó a ritmus. Tényleg csak ennyi kell, hogy élvezhető legyen.

Volkswagen (azoknak, akik mindig is férfiak voltak): tessék, egy autóreklám a blikkfangosabb fajtából. Olyan zseniális, hogy egyszerűen eldönthetetlen: archív felvételeket látunk, vagy villog a technika. Mindkettő egyformán valószínűtlen. Ráadásul poénos is.

Budapest Bank (Emese vagyok): berzenkedek a banki reklámoktól, mert politikusnál nagyobbat csak a bankok tudnak hazudni. Ráadásul ennek itt nem sok köze van a szolgáltatáshoz. De most nem a terméket, hanem a művet pontozom. Ebben a reklámban olyan igényes alakításokat látunk, hogy sokadszorra is lehet mulatni rajta. Aki már intézett munkaerő-felvételt, tudhatja: pont ilyen komikusak tudnak lenni a jelentkezők. Harsány, idióta, bizonyítani akar, és hihetetlenül fárasztó. Nos, Emese tud úgy harsány lenni, hogy nem játsza túl. És a felvevő, aki nézi, hogy nem ment-e a kávéjába a konfettiből... bűbájos darab.

OTP (igényeljen saját képet): persze, szintén csak a kivitel érdekel. Az idétlen, FBI-ügynök fazonú alkalmazottak véres komolysággal küzdenek, hogy az ügyfelek extrém kívánságait teljesítsék. Ez is rendben van.

Hoppá, 18:26-kor:

Lacoste (Elegance): ha létezne olyan illat, mint amilyen ennek a reklámnak a fílingje, csak azt használnám.

2007. október 7.

Bolygónk, a Föld
19:21 | film | ajánló | még nincs hozzászólás

Nem gondoltam volna, hogy egy ismeretterjesztő sorozatot fogok itt ajánlani. Nem a mai volt az első része a BBC elképesztő színvonalú sorozatának, amitől elájultam. A mai volt az első, ami után rádöbbentem, hogy minden résztől elájultam eddig.

Sokan vallják, hogy a kereskedelmi csatornáktól való csömörükben már csak ismeretterjesztő csatornákat néznek. Ma már abból is van szép számmal, még ha csak a magyarul beszélőeket számolom is. Óriásira nőtt az igény az ismeretterjesztő műsorok iránt, és ez nem a színvonal emelkedése irányába hatott. Sajnos szembesülnöm kellett vele, hogy az ígéretes tematikájú programok nagyobbik része olcsó hatásvadász kommersz.

A múltkor például végignéztem egyet, aminek a beharangozása az volt, hogy John Wayne vajon tényleg a dohányzástól kapta-e a végzetes rákot, vagy az egyik forgatási helyszín közelében akkoriban végzett kísérleti nukleáris robbantás utóhatásaként. Egy óra alatt addig sikerült eljutniuk, hogy igen. Vagyis hogy vagy a dohányzástól, vagy az egyik forgatási helyszín közelében akkoriban végzett kísérleti nukleáris robbantás utóhatásaként. Ennyi. Semmi többet nem tudtam meg. Mondtak egymásnak szépen ellentmondó elméleteket, számokat, de mintha az egésznek a célja inkább az lett volna, hogy bebizonyítsák, hogy bizony az élet ilyen rejtélyes, mint inkább az, hogy ismeretet terjesszenek. Egyetlen kontroll statisztikát sem mutattak, pedig kábé annyiból állt volna eldönteni a dolgot.

De ez csak egy a sötét színek közül a szélesedő palettán. A színskála ragyogó csillaga a Bolygónk, a Föld.

Aki azt hiszi, hogy látott már szépen fotózott ismeretterjesztő sorozatokat, még nem látta ezt. Cousteau és Attenborogh (csak narrátor itt) munkái csak előtanulmányok ahhoz a színvonalhoz, amit itt láthatunk. A Gyűrűk urának van (sincs) ilyan színvonalú zenéje, és azok az eszméletlen tájak, amik ott a fantázia részei (jó, tudom, 90%-ban valódi új-zélandi helyszín, az új-zélandiak elmehetnek anyjukba), itt a valóságot mutatják.

Lélegzetelállító. Ez a szó fejezi ki a legjobban a véleményemet. Ráadásul tökéletesen végigvezetett tematikát látunk. Maga a forgatás is grandiózus lehetett, ugyanis a tematikát követve szabadon csapong a helyszínek között. Légi felvétel és makró, vízalatti- és űrfelvétel váltakozik, kontinensek között csapongunk, mintha a bolygó összes filmarchívumaiból válogathattak volna, azzal az apró bibivel, hogy a Föld egyik filmarchívumában sincsenek ilyen színvonalú felvételek. Nézem, hány az operatőr, elvileg még a színes film feltalálása előtt el kellett kezdeniük a forgatást, hogy kész legyen minden epizód.

Végezetül még egy erény és egy icipici hátrány. Az erény az, hogy a felvételek úgy lényegretörőek, hogy közben még szokatlanok is. Az esetek 90%-ában nem hiszem el, amit látok, szinte ellenőrizni kell a címet, hogy melyik bolygó? Az icipici hátrány pedig az, hogy ez a módszer nem túlságosan engedi meg, hogy belemélyedjen bármibe. Ma megtudtuk, hogy mik a legérdekesebb részletek és a leggyönyörűbb képek a Föld sivatagaiban, de nem kaptunk átfogó képet a sivatagokról. Arra persze idő sincs. Majd legközelebb, amikor ez a stáb újra forgat.

Ha a "felszínesség" okán levonok fél pontot, akkor az 9,5. Igaz, ezt megelőzően párszor átfordult a számláló. Kötelező mű.

2007. október 2.

Angolszótár
18:44 | ajánló | még nincs hozzászólás

Ritkán futok rá olyan oldalra, amit tiszta szívből tudok ajánlani. A FARLEX online angol szótára ilyen.

thefreedictionary.com

Nem elég, hogy brutális a szókincse, de fantasztikusak kiegészítő szolgáltatásai is. A hangzás utáni betűzés gyakorlata olyan színvonalú, amiért már fizetni szokás. A drag'n'drop rendszerben alakítható főoldaltól pedig egyszerűen elájulok. (Hogy olyat is mondjak, ami nem igaz egy mocskos szájú kurvára.) Használjátok gyakran, az angol-magyar szótárak pedig menjenek a kukába.

2007. szeptember 2.

Vurlicer-táplálék 1.
15:38 | zene | ajánló | még nincs hozzászólás

A szempont elsőre talán furcsa, de kikezdhetetlen. Olyan számokat gyűjtöttem, amiket szénné hallgattam, mégsem érzem, hogy kimerültek volna. Lehet, hogy ez az igazi zene ismérve. Szóval tessék komolyan venni: nem véletlenül ajánlom pont ezeket a zenéket. A legtöbb előadónak temérdek egyéb slágere akad, és nem azért választottam pont azt az egyet tőlük, mert nem ismerem a többit.

- The Cardigans - Erase and Rewind
- Madonna - Frozen
- Annie Lennox - The Gift
- No Doubt - Don't Speak
- ABBA - The Day before You Came
- AC/DC - Thunderstruck
- Israel Kamakawiwo 'Ole - Somewhere over the Rainbow
- Pink Floyd - The Gunner's Dream
- Bikini - Közeli helyeken
- NOX - Forogj világ
- Laura Branigan - Gloria
- Cindi Lauper - True Colours
- Metallica - Nothing Else Matters
- Phil Collins - In the Air Tonight
- Ray Charles - I can't Stop Loving You

No, elsőre elég is lesz. Majd még töröm a fejem.

2007. július 26.

Szendvics-ajánló
17:11 | ajánló | még nincs hozzászólás

Eredetileg úgy gondoltam, hogy beleveszem a Submarine/Subway* szendvicseket is az ajánlásba, de aztán rájöttem, hogy ez olyan lenne, mint ha táskarádiók tesztjén a sok külyü közé bekeveredne egy Bang & Olufsen berendezés. A szendvicsbárok eljárása olyan, hogy azzal a készre gyártott szendvicsek nem tudnak versenyezni. Maradok tehát a hagyományos szendvicseknél.

*Hogy a (valódi vagy látszólagos) konkurensek miért csak kéz a kézben tudnak arculatot választani, termékpalettát összeállítani, árazni, piacra betörni, egy külön bejegyzést érdemlő téma.

Ajánlás következik, és nem teszt. Túl sok helyen lehet szendvicset venni, túl sok félét. Csak azt említem, ami nekem ízlik.

Sonkás/parizeres zsömle

Klasszikus műfaj, az asszony is ilyet csomagol szalvétába. Mégis nehéz jól elkészíteni. A zsömle és a parizer együtt még nulla, megvajazva is csak kicsit több. Finom többlet kell hozzá, hogy igazán élvezetes legyen. Mint például ahogy a Gellért Csemegében csinálják reggelente, a Bartók Béla elején, a buszmegálló után, a hegy felőli oldalban. Tesznek bele uborkát, egyebet, egyszerű, de mégis nagyon ott van. Reggel érdemes keresni.

Vagdalthúsos zsömle

Kicsit messze kell érte menni, de megéri. Pilisvörösváron, a Pilisszántói elágazásnál van egy Honi Csemege. Reggel hat óra tájt érdemes támadni, mert akkor ki lehet fogni a még forró vagdalthúst, benne a zsemlében. Megsütik, beleteszik a zsemlébe, lefóliázzák, berakják az autóba, elszállítják a boltig, ott kirakják, átveszik, beárazzák, és kirakják a polcra. És még forró. Rejtély. Egyetlen apró hibája, hogy kicsit sós, de egyébként überbrutál az a fasírt abban a zsömlében. A fülem töve is recseg belé.

Rántotthúsos zsömle

Kénytelen vagyok a telepünkön a büfét ajánlani. Külső Váci út 40, a volt bőrgyár területe, Hami Büfé. Reggel nyolc és tíz között meg lehet tudni, milyennek kell lennie egy igazi rántotthúsos zsömlének. Puha, omlós, ropogós is, meleg is. Ahhh.

Rántottmájas zsömle

Ő viszont puritánul egyszerű. Egy szelet rántott máj bele a csupasz zsömlébe és kész. Mégis pusztulat finom a Szent László utcában, a XIII. kerületben, a Fáy és a Frangepán között a kis boltban. Még dél körül is szokott lenni belőle.

Lapzártakor érkezett a hír, hogy sajnos a rántottmájas zsömlének valami engedélye nem stimmelt, és ezért többé nem lehet kapni. ("Meg is baszna a záentéesz", mondta a boltos.) Akkor mindjárt egy emléktáblát is kap tőlem.

Gigaszendvics

A Whopperre azt mondják, hogy kétkezes szendvics. Nos, akkor a Bulldózerhez kell egy vízilabdacsapat, hogy minden oldalról megtámasszák. Közel egy kiló, ötszáz forint, és a húsz centi átmérőjű zsömle több emeletben van megpakolva rántotthússal, szalámival, sonkával, parizerrel, sajttal, tojással, meg ami a hűtőben volt. Valakinek a gyártmánya, én a XVI. kerületi Batsányi utcában vettem, a közértben. Igazából különlegességképp említem, mert nagyobb, mint finom.

Márkázott szendvicsek

Végül, de nem utolsósorban. Amikor a gyártó vállalja mellé az arcát, akkor két dologban biztos lehetsz: állandó minőséget veszel, és tele lesz mesterséges anyaggal (nem fér bele, hogy megromoljon). Viszont tudnak belőle tényleg finomat gyártani. Én két gyártó termékét emelném ki. Egyik a Khell Food rántott falatkás bagettje, a másik a Leopardee csípős szendvicse. Próbáljátok ki. Sok helyen lehet kapni őket.

2007. június 17.

JANA, hol vagy?
08:31 | ajánló | 8 hozzászólás

Találtam még egy kihalásra ítélt, megmenteni való fajt.

Már egy ideje akarom nektek ajánlani a tökéletes ásványvizet, csak lusta voltam. Most viszont aktualitást nyert a dolog.

Ugyanis ma nem kaptam.

Induljunk ki abból, hogy az embernek van egy bizonyos folyadékszintje, ami nem alkoholistáknál időről időre a kívánatos szint alá esik. A megoldási lehetőségek:

- Csapvíz: ihatatlan.
- Üdítőital: vannak jobbak, vannak rosszabbak, viszont egy idő után mindből elege lesz az embernek. Különben is, a szomjamat akarom oltani, nem valami cukrozott szirupot magamba önteni.
- Ásványvíz: ez már jobban hangzik, viszont akárki nekem akármit mond, az ásványvizeink ízetlenek. (Egyszer le fogom tesztelni a méregdrága borszéki ásványvíz híveit, hogy vajon vakon felismerik-e kedvencüket. Az eredményt borítékolom.)
- Tea: nem rossz, de alapvetően ez is cukros (vagy ha nem eléggé az, akkor ez is ihatatlan). Ráadásul el kell készíteni időről-időre.
- Gyümölcslé: borzasztóan tömény. Nem íz- és rostbombára vágyom, hanem a szomjamat akarom oltani.

Maradt az a megoldás, hogy az ember váltogatja. Cukrozott, ízetlen, tömény. Vagyis ez volt eddig. És akkor jött a JANA.

Pontosabban nem a JANA kezdte. Voltak próbálkozások a többi ásványvízgyártó részéről, de azok mind buborékosat próbáltak ízesítgetni. Nem jöttek rá, hogy az enyhe íz nem passzol a buborékhoz. Mire elmúlik a szénsav csípése, csak valami halovány, inkább kellemetlen utóíz marad. Ráadásul az sem mindegy, milyen az az íz. Ez nem egy olcsó műfaj, nem elég valami aromát belelöttyinteni, azt jónapot.

Szóval jött a JANA, és az ő ízesített, csendes ásványvizei. Viszonylag drága, de mind a négy, általam ismert íz zseniális. Mégis most hadd emeljek ki egyet, az "ilyenolyan" áfonya névre keresztelt változatot. (A nevezéktan külön kérdés. Külön becsületükre válik, hogy próbálták a mixelt aromákat elfogadható nevekkel ellátni.) Természetesen semmi köze az áfonyához. Megmondom, mihez van köze.

Mostál már meg epret, és tetted ki a teraszra egy derűs nyári délelőttön? És emelted már a szádhoz, mielőtt megszárad volna? És csurgott róla a szádba egy vízcsepp, mielőtt beleharaptál volna? Érezted, hogy benne van az eper minden zamata? No, ez a JANA vörösáfonya/kékáfonya, palackozva.

Sajnos az emberek nem tudják, mi a jó, ezért fokozatosan kikopik a boltok polcairól. Ha találok még, veszek egy raklappal. Vegyetek ti is. 

2007. június 16.

Egy egyszerű étel
03:26 | ajánló | még nincs hozzászólás

Ne számítsatok bonyolult elkészítésre, és kimondhatatlan nevű összetevőkre.

Cukros-tejfölös túró fagyasztott meggyel

Vettem mirelit magozott meggyet, próbálgatom, mire jó. Érdekes, hogy nem fagy ki olyan keményre, mint pl. a szilva, szóval testi sértést ezzel nem lehet okozni. Innen jött az ötlet.

Terítsd szét a (félzsíros) túrót a tányéron, keverd el jól a tejfölt (ha eleve folyós, akkor dobd ki, és vegyél helyette tejfölt), és teáskanállal ültess a túróra pamacsokat, szépen egyenletesen. Szórd meg kristálycukorral, és a fagyasztott meggyből egyet ültess minden tejfölpamacs tetejére. Kész is :)

Úgy kell enni, hogy egy pamacs, egy villa. Ja és perceken belül, hogy élvezhessétek, ahogy a cukor kezd levet ereszteni, és a meggy beleolvadni a tejfölbe.

2007. április 22.

Theológiai ételfutár
20:06 | ajánló | még nincs hozzászólás

Kipróbáltam a Theo Papa Konyhájának futárszolgálatát.

A szórólapon 1100 egy húsos főétel, mondom ez gyanúsan olcsó. Biztosan kis adag. Rendeltem hát mellé köretet, levest. Amikor már megláttam a dobozmennyiséget a futár kezében, már tudtam, hogy vagy menza minőségű lesz az étel, vagy beteg leszek.

Biztos szerencse dolga is, de a francia hagymaleves és a csirke snidlinges joghurtmártással kegyetlenül finom volt. Most félreáll a hasam, balra, remélem nem lesz belőle baj. Kínaiak adtak utoljára ekkora adagokat, évekkel ezelőtt.

Kedves volt a diszpécser és a futár is, és elfogadtak kajajegyet. Van nekik görög ételük is, de szerintem olyat csak az próbálgasson nálunk, aki még nem járt Görögországban.

2200 volt tokkal-vonóval, amit ettem. Szerintem ennyiért brutálisan olcsó ez a minőség és mennyiség. Ajánlom.

2007. április 14.

Gyöngyszem
13:10 | ajánló | még nincs hozzászólás

Mindig partra mos valamit a víz. Most valami idióta keresőmotor kétóránként ötvenet pörget a számlálón. Utána néztem, a Warner egy kaliforniai kábelnet szolgáltatója lóg a drót másik végén.

És ez azért érdekes, mert nézzétek (gyorsan, mielőtt átépítik).

Nem használnám rá azt a szót, hogy szép. Ez a design jó. Mégpedig nagyon jó, már-már iszonyatosan jó. Vezeti szépen a tekintetet, először valami nagy fog meg, aztán a kisebb dolgok, és amikor már azt hitted, hogy kész, még észreveszel további jóságokat. És időzöl, hosszan. Webdesigner iskola, első lecke.

2007. március 25.

Flash-es dolgok
12:33 | ajánló | még nincs hozzászólás

Noha nem vagyok nagy híve a flashnek, el kell ismerni, hogy néha lélegzetelállító dolgokat művelnek vele. Itt vannak mindjárt a játékok:

Unfolding

Ki kell teregetni egy drótrajzot, ennyi. Az első pályákon úgy fogod érezni, hogy jaj de poénos, később aztán majd megizzaszt.

Telescope game

Az alapelv roppant egyszerű: golyóbist kell a likba szívogatni-tologatni, teleszkópos izékkel. Amikor pályáról-pályára haladva kezded úgy érezni, hogy oké, most már minden szituációt láttál, minden trükköt ismersz, akkor jön a hoppá. Szóval fifikás.

Desktop Tower Defense

Ez pedig, bármilyen hihetetlen, komplett stratégiai játék. Tornyokat kell pakolászni, amiknek a dolga a pályán keresztül-araszoló lények levadászása. Meglehetősen bonyolult: ötféle torony, upgrade szintek, lőtávok, lövési sebességek, haladási sebességek. Repülő lények és légvédelem, főlények, ütésálló lények, szétszórt és kupacban érkező lények. Én teljesen belebuzultam.

De nem csak játékot lehet csinálni flashben, amint azt jól mutatja a Gapminder is.

2007. március 22.

Scifi blog ajánló
09:23 | ajánló | még nincs hozzászólás

Már amennyiben blognak lehet nevezni egy ilyet. Tessék egy kis kedvcsináló:

"Gondolat – e fantáziadús névvel illetik a Földön azt az emberi szem számára csak egy brit tudósok által kifejlesztett műanyagszemüveg segítségével látható energiamezőt, amelynek feladata összehangolni a térben egymástól távol került testrészeket. A főként szerencsétlenségek következtében szétszórttá vált emberek (szaknyelven: dezintegrátumok) egyre dühödtebben követelnek megoldást kínzó problémáikra. Legradikálisabb képviselőik a pekingi atomtámadás óta por és füstalakban ide-oda szállingózó kínaiak földi maradványai, akik esélyegyenlősítő, általános atomtámadást követelnek a világ minden pontjára. Poros felvonulásaikon nem ritka az erőszak sem: gondosan megtervezett akciójukkal egy alkalommal nyakig belepték a kínai kommunista párt főtitkárát."

Én egy szuszra elolvastam a felét*.

(Hozzátoldás 10:34-kor)

*az egészet.