2010. október 27.

Sétálok, ötletelek
22:41 | ötlet | életképek | közszolgálat | 2 hozzászólás

Ma lenyomtam egy laza 20 km-es belvárosi sétát. Vicces a Séta van! a maga pöttöm itinereivel, de persze azért ajánlható az is.

A Margit-hídon az egy négyzetméterre eső munkások száma százszorosára nőtt az utóbbi időben. És mindegyik dolgozik. Lehetne számolgatni, hogy ha így csinálták volna eddig, mennyi idő alatt készült volna el, de értelmetlen, mert eddig csak lézengő munkást láttam. Nincs mivel osztani.

Még mindig körmönfont nép vagyunk. Amikor spórolni lehetne azzal, hogy két sor kandeláber helyett középre egyet tesznek, és az tartja a villamos vezetékeit is, akkor tuti, hogy nem úgy csináljuk. Lásd 19-es felújított vonala. Amikor viszont szűkös a hely a hídon, és a terebélyes oszloptalp széttolja a síneket, akkor naná, hogy azt választjuk. Pláne, ha mindezt úgy tehetjük, hogy mellé még kell két sor kandeláber is.

A Margitsziget állapota példás. Öt centiméteres a leghosszabb fűszál az egész szigeten. Nincs minden bokor alá odaszarva, és egy darab csövest, egy darab eldobott szemetet nem láttam. Meg kéne interjúvolni valakit, hogyan csinálja, mert a módszernek a város más részein is hasznát vehetnénk.

Kultúrszintünkre jellemző, hogy a futók kb. harmada a forgalommal szembe halad. Akadnak olyanok, akik a pálya mellett, az aszfalton kocognak, és olyan is, aki a gyerekét biciklizteti a futópályán.

A Palatinus mögött, az oldalsoron, és a sziget pont átellenes oldalán, szintén a part mellett van egy-egy sor gazos teniszpálya. Érthetetlen. Felkapott helyen egy felkapott sportág fullos pályái állnak kihasználatlanul. Miért? És főleg, kinek éri meg a méregdrága tulajdonát nem hasznosítani?

Vonal, séta befejez, ötlet következik.

Kijelölnék egy zónát. Egy belvárosi, turisztikai-műemléki kiemelt zónát. Ami annyira sűrű és fontos, hogy minden négyzetméter számít. A nagykörúton belüli rész és az I. kerület egésze mindenképp ide tartozna, a többit óvatosan lehetne hozzákanyarítgatni. Ez lenne az a zóna, ahol nincsen engedélyezve az üzemen kívüliség.

Az utcánkban áll a Kincsem palota, ami egy műemlék, itt volt a versenyló istállója. Nagyszabású épület, valószínűleg rosszul kihasználhatóak grandiózus belső terei. Ez lehet az oka, amiért a tulajdonosa évtizedek óta arra vár, hogy összedőljön. Néha beleköltöznek a hajléktalanok, néha kapitális mennyiségű ürüléket kell a kapuja elől elslagozni. Rémes állapotban van. Úgy tűnik, a tulajdonosának ez így megéri. Szerintem nekünk viszont nem éri így meg. Nem éri meg, hogy a Kossuth Lajos utca üzleteinek a fele üresen kong. Nem éri meg, ha egy építési telek úgy marad, és semmi olyan nem éri meg, ami nem a lélegző, pulzáló város eleme. Nem szellemvárost akarunk.

Arra gondoltam, hogy a fent említett zónán belül okosan ki lehetne szabni egy havi büntetést, amit annak kell befizetni, aki hagyja parlagon. Ha nem fizeti be, ráterhelik az ingatlanra. Ha a teher eléri az ingatlan értékének az x százalékát, árverésre kerül. Természetesen az eredeti tulajdonos csak a ráterhelt büntetési tétellel csökkentett vételárat kaphatja meg.

Az önkormányzat rendszeresen ellenőrizhetné az üzemelést, ezzel nem nagyon lehetne trükközni. Ha a szúrópróba-ellenőrzésen valaki fennakad, akkor utána rájárnak, és nehéz lesz kimagyarázni, hogy mindig pont leltár miatt zárva.

Ha valaki újraindítja a boltot, a büntetés havi összegének egy részét megkapja támogatásként ugyanannyi ideig, amíg üresen állt, persze csak ha üzemel. Ez érvényes egy új tulajdonosra is, ezzel srófolva a rosszul hasznosítható ingatlan értékét.

Ha három, megadott szabályok szerint lefolytatott árverésen nem akad vevő, az önkormányzat piaci áron megveszi. Természetesen nem fogja üzembe helyezni, viszont a maga nevében teszi rá a havi büntetési összegeket. Ahogy nő a nem üzemelési időszak, úgy nő a várható támogatás időtartama. Az önkormányzat részéről bepakolandó összeg fedezetét a büntetés és a támogatás közötti különbözet adja. Az egész rendszer külön kasszáról, nonprofit módon üzemel, és a gyakorlati arányoknak megfelelően lehet módosítani a támogatás arányát és időtartamát.

Minden olyan ingatlanra és ingatlanrészre érvényes lenne ez a szabályozás, ami közterülettel határos. Se bolt, se komplett ingatlan nem kapna felmentést. Az építkezés időtartama se jelentene kivételt. Tessék iparkodni, tessék belekalkulálni. És különben is, aki építkezik, az üzemeltetni akar, és akkor majd visszakapja egy részét.

2010. október 14.

Közszolgálatikusz
15:27 | vélemény | közszolgálat | 21 hozzászólás

Olvasom, hogy sztrájkkal fenyegetőznek a közszféra alkalmazottai. Mi az, hogy kevesebb kell belőlük, hogy képzeli az állam, hogy ki akarja rúgni őket. Lefordítom.

Tehát, van a normál homo sapiens, aki a piacon kénytelen munkát keresni. Muszáj annyiért elvállalni, mint más, muszáj túlórázni. Muszáj belemenni, hogy csak minimálra van bejelentve, muszáj elfogadni, hogy az utazás, ruházkodás, étkezés költségeit maga állja. Miközben bármelyik pillanatban az utcára kerülhet.

Él közöttünk viszont egy alfaj, a homo sapiens közszolgálatikusz. Külsőleg nem különböztethető meg más alfajoktól, annyit lehet csak róla tudni, hogy normál homo sapiensből jelenleg nem ismert módon átmutálódott közszolgálatikusszá, és az átváltozás végleges. A visszaváltoztatási kísérletbe belepusztulna, ezért szegény kénytelen ragaszkodni a megszokott életformájához.

Az életforma legfőbb jellemzői a felelősség teljes áthárítása és a munkaidő semmittevéssel való eltöltésében szerzett rendkívüli tapasztalat. Egy igazi közszolgálatikusz reggel bejelentkezik a munkahelyén, egész nap bent van, viszont senki nem találja. Szórványos információk terjengenek, hogy itt járt, aztán átment oda, de utolérni reménytelen. Folyamatosan minden teendőjét tologatja, és közben panaszkdik, hogy túl sok a munka. Megállás nélkül lobbizik, hogy vegyenek fel neki beosztottat, mert egyedül nem győzi. Állandóan segítséget kér, és minden ügyet igyekszik átpasszolni másnak. A szeme sem rebben, ha értelmetlen munkát bíznak rá, mert teljesen mindegy, hogy mit fog tologatni az idők végezetéig.

Normál homo sapiens ezt a megterhelést nem bírja. A normál egyed önkéntelenül is megpróbál elvégezni bizonyos munkafeladatokat, és ezzel homokszem kerül a gépezetbe. Feltűnősködés lesz belőle, elrontja a kollektívát. Kiközösítik, mert nem segítette a többieket. Ártalmas, ezért rövid úton kipenderül onnan. Hiába, ez a közszolgálatikusz felségterülete.

A közszolgálatikusz példányai ezért jogosultak teljes összegű bejelentett szerződésre, a mindenkori inflációt meghaladó kompenzációra, 13. havi fizetésre, túlórapénzre. Jár nekik szabadság, végkielégítés, étkezési hozzájárulás, utazási hozzájárulás, ruhapénz. Nem szabad azon sem csodálkozni, hogy ennél az alfajnál a jutalom nem kiérdemlendő dolog, hanem járandóság. Ezekre mindre szükség van, mert az általuk végzett munkát más nem tudná ilyen színvonalon (nem) ellátni.

És most a kormány meg akarja őket fosztani jussuktúl, és a romlásba akarja őket taszítani. Kétségbeesésükben a legvégső eszköz bevetését fontolgatják: sztrájkolni akarnak. De jaj, esetükben ez sem egy működő fegyver, hiszen ki fogja észrevenni, hogy nem dolgoznak?

Ezért javaslom szimpátia-tüntetés szervezését a sanyarú sorsú közszolgálatikuszok megsegítésére.

2010. szeptember 14.

Sajtórabszolgaság 2
13:36 | média | közszolgálat | még nincs hozzászólás

Választások közelegnek, amit onnan lehet tudni, hogy megbucisodott Mai Belváros (független belvárosi lap) landol a postaládában. Most, ebben a számban és a következőben kell összesűríteniük, hogy mitől fasza Rogán, és mitől szar Demszki. Igaz, hogy 90%-a már szó szerint szerepelt korábban, dehát ismétlés a Tóni édesanyja, mint tudjuk.

Nem lehet könnyű újságírónak lenni a Mai Belvárosnál. Biztos ez lehet az oka, hogy nincs egy se. Újságíró szerintem ügyelne bizonyos dolgokra. Például hogy ne ütközzünk túl feltűnően a valósággal, mert akkor műfajt tévesztünk, és az már a mese birodalma.

Aszongya a hős kerületi önkormányzat harcol a geci fővárossal a parkolóhelyekért a Vámház körúton. Mert hogy nincs egy se, és még a kapubejárókat se lehet megközelíteni. Képpel is illusztrálják, milyen rossz az ott lakóknak. Kiválasztották azt a szöget, ahol a kandeláberek sorfala pont takarja a kiképezett öblökben álló autókat. Így csak az első P betűs tábla látszik, valamint a járdaszegélyen 11 beugrás a két tömbnyi szakaszon. Ebből egy utcabejárat, a többi kapubejáró és parkolóhely.

Lapozok. Ingyen wifi a főutcán. Hűha, ez klassz. Gyanús akkor lesz, amikor leírják, hogy a szolgáltatási menüpontban mi mindent lehet elérni. No, ha menüpont is van, akkor ez már nem olyan gömbölyű. Ingyen lehet nézegetni az önreklámjukat? Pláza-wifi? Akkor már csak két kérdésem lenne. 1. Rogán feje ott mosolyog-e folyamatosan? 2. Ha beírom azt, hogy mszp.hu, mi fog betöltődni?

Lapozok. Az önkormányzat rettentően pedáns és szigorú. Csak természetes anyagból készült székeket lehet kitenni a teraszra. Ez is jól hangzik, csak azt nem tudom, mi a nem természetes anyag szerintük. Mert a képen éppen alu székek vannak.

Lapozok. Tényleg, de tényleg volt pofájuk az egyetem téri padokat lefényképezni, betenni, megdícsérni. Legalább kölcsönvettek volna egy playboy-os retusőrt (mondjuk azt, amelyik Ciniből nőt rajzolt anno), az esetleg tudott volna kreálni belőlük egy nem szétesőfélben lévő verziót. Mert az a pad ott tette a dolgát. Megírtam, hogy szét fog rohadni, szét is rohadt. Persze az első tél még hátra van, tavasszal lesz csak igazán rémes. Sebaj, a Mai Belváros újságírói betűvetői ezt is dícsérik.

Vajon kinek készül az újság? Ki az, aki olvasni tud, de képeket nézegetni nem? Vagy ha megy mindkettő, akkor a gondolkodással vannak gondjai? De hát könyörgök, azok már eddig is rájuk szavaztak.

2010. augusztus 26.

Ezzel, vagy ezen
21:58 | közszolgálat | még nincs hozzászólás

Erőteljesen szoktam morogni, amikor magukat újságíróknak tartó emberek nem veszik észre írásukban a paradoxont. Ma viszont elgondolkodtam, vajon melyik jobb: a paradoxon vagy a nullinfó?

A katonáink katonáink, ezt írja az újság. Illetve egészen pontosan: "a katonáink nem akarnak hazajönni", így hangzik szó szerint. De a lényeg ugyanaz. A katona katonaként viselkedik. Nullinfó. Hasonló nullinfó lenne a "civiljeink haza akarnak jönni". Továbbá őrültség lenne a "civiljeink nem akarnak hazajönni". A "katonáink haza akarnak jönni" pedig az a bizonyos paradoxon.

Persze ebben az országban az se lenne elképzelhetetlen, ha hős harcosaink az első puskalövésre anyúúúúúú! felkiáltással elindulnának futtában Európa irányába. Tulajdonképpen meg kellene könnyebbülnünk.

2010. július 15.

Vegyszer
00:45 | ötlet | film | közszolgálat | 9 hozzászólás

Szükségem lenne egy kemikáliára. Egy olyan vegyületre, ami nem ártalmas az egészségre, de ha valaki megissza, akkor csinál valamit a hangszálaival. (Vagy a hangszál is az egészség része? Mert akkor legyen ártalmas.) Tudjon beszélni utána, de már más hangon.

Nem vagyok nemzetközi terrorista, aki az arcátültetést akarja kiegészíteni. A vegyszer nem nekem kéne. Arra gondoltam, hogy némi kutakodás után odaállnék a szinkronstúdió kijáratához, és amikor kilép a kiválasztott személy, akkor előadnánk a jó napot kívánok művész úr, jó napot, nem kér egy frissítőt ebben a melegben, ó köszönöm, glutty-glutty, krák-krák jelenetet. A kiválasztott személyek listája még nem végleges, de kb. olyan nevek szerepelnének rajta, mint Csőre Gábor, Bozsó Péter, Forgách Péter. Igazából nem érdekel a nevük, csak az, hogy az utóbbi 10 évben készített kb. 5 ezer szinkron mindegyikében részt vettek. Ezeket a filmeket persze már nem lehet visszacsinálni, de gondolni kell a jövőre is.

Csak pár névről lenne szó, mert pont az velük a baj, hogy kevesen vannak. Lenne mondjuk 10 vadiúj, friss hang, akik folytatják a melót pár évig, amíg azt is megunjuk, és akkor jöhet a következő módszer.

Nem tudtok ilyen vegyi anyagot?

2010. július 5.

A párttal, a néppel
15:47 | ajánló | országvége | közszolgálat | még nincs hozzászólás

Már javában mártogattam a tollamat mindenféle gyorsan ható vegyszerekbe, hogy megírjam a saját verziómat a témáról, amikor utolért a fészbukon ez a link:

Profilt vált a TASZ!

Így már értelmetlen.

2010. június 30.

Egy döntés anatómiája
22:56 | közszolgálat | 1 hozzászólás

Vannak ezek a hülye árvízkárosultak, mindjárt a ciklus elején. Baromira nem kellettek volna most, amikor még azt se tudjuk, a sameszokat miből fizetjük ki hirtelen. Tartják a markukat, és a sok, még meg nem rendszabályozott civil ugrik, ha Kósa valami csúnyát mond rájuk.

Ráadásul van ez a fészbuk-izé, ahol teljesen önjáróak, és csinálják a bosszúságot. Pillanatok alatt többen lesznek, mint amennyi helyett mi behazudtuk a kétmilliót a Kossuth-téren. Szóval hangosak, túl hangosak. Most épp azt találták ki, hogy vegyük el a cirkuszt a néptől, hogy aztán később mi legyünk a hibásak. Nem egyszerű eset.

A rohadt vendéglátósok is megszólaltak, hogy ne legyen egyszerű. Melyik ujjunkat harapjuk meg?

Szerencsére közben bedobta valamelyik káefté, hogy akár ingyé' is megy a dolog, mert az annyira tuti nekik. És szerencsére sikerült elhallgattatni, mielőtt tovább ugatott volna.

Úgyhogy most az a verzió lesz, hogy bemondunk egy felezett összeget, hogy azt higgyék, elérték a céljukat. Ennyiért csinálják névleg a műsort, és ez pont elég lesz rá, hogy kifizessük belőle a Zotyáékat. Ráadásul kalapos gyűjtést is szervezünk majd közben, hogy a szociális érzékenységünket mutassuk. Minél több megy át az adományokból mirajtunk, annál jobban tudunk vele gazdálkodni.

Ki mondta, hogy nehéz kormányozni?

2010. június 18.

Nem akarok többet jósolni
13:02 | közszolgálat | még nincs hozzászólás

Megírtam, és bár ne lett volna igazam.

2010. április 27.

Fantáziálok egy választási rendszert
14:12 | ötlet | közszolgálat | 4 hozzászólás

No, nem olyat, amilyet megérdemelnék. Megelégszem egy megvalósítható - meg nem valósulóval.

Kétkamarás lenne a parlament. Nem alsó- és felsőház, hanem szépen egymás mellé rendelve. Más időpontokban választanánk őket, hogy biztos ne legyen keveredés.

A gazdasági parlament dolga lenne az összes gazdasági vonatkozású kérdés feletti rendelkezés, vagyis szinte minden, ma fontosnak tartott téma. Minden választásra jogosult személy leadhatná a voksát erre a parlamentre, ha visz magával egy adóigazolást, miszerint az elmúlt egy évben volt legalább egyhavi minimálbérnek megfelelő összegű leadózott jövedelme munkából, illetve a tulajdonában lévő vállalkozás rá eső hányadának volt ilyen értékű leadózott nyeresége. Erre minden nagykorú állampolgárnak megvan a lehetősége, még a nyugdíjasoknak is. A kopogtatócédula helyett ilyen igazolásokat kapnának az arra jogosultak. Így megvalósulna az az elv, hogy a pénz elköltésébe azok szólnak bele, akiknek a pénzét költik, és nem azok, akikre költik.

Ebben a parlamentben csak listás képviselők ülnének, mert teljesen értelmetlen az egyénieskedés gazdasági kérdésekben. 100 fős parlament bőven elég lenne. A szavazólapra bármelyik jelölő szervezet neve felkerülhetne, amelyik kifizeti annak a költségét, hogy miatta a szavazólapok 2 centiméterrel hosszabbak lesz, és rájuk 0,004 grammal több nyomdafesték kerül. Lehet ezt megyénként variálni, a helyben ismert pártok kedvéért. Bejutási küszöb nincs, illetve értelemszerűen az egy képviselő jelentené azt.

A szociális parlamentet mindenki választhatná, aki most szavazhat. Itt csak egyéni képviselőkre lehetne szavazni, a listás bejutás hiányozna. Első körben a helyi önkormányzatokba juttatnának be képviselőket a választók, majd az önkormányzati képviselők választanának maguk közül megyei képviselőket, majd azok az országosat. Utóbbi lenne a parlament másik háza. És igen, ez felváltaná az önkormányzati rendszert is. Ez is bővel elég lenne 100 fősre. A kultúra, az oktatás, a szociális ügyek, a civil szféra tartalmi kérdéseire koncentrálna.

Lennének olyan döntések, amelyeket mindkét háznak jóvá kell hagynia, kemény csaták lennének az összefeszülésükből. Pontosan látszanának a valódi érdekek, nem lehetne mellébeszélni. A kormányfőt a gazdasági parlament győztese adná, aki persze a kormányba meghívhatna minisztereket a másik házból is.

2010. április 20.

A csíra
02:54 | közszolgálat | még nincs hozzászólás

Azt gondolom, hogy a magyar ember alapvetően nem hülye. A többség legalábbis nem az. Tud józan ésszel dönteni az élete dolgaiban. Van, ami nem sikerül olyan jól, de hát istenem, emberek vagyunk. Holtig tanulunk.

Nos, úgy tűnik a többség határozottan korrepetálásra szorul politikai döntés dolgában. Választáskor nem a szívünkre, hanem az eszünkre hallgatunk, és pont. Különben úgy átbasz az első jöttment, hogy ihaj. Nem szabad naívan dönteni, választáskor nagyon nem.

Hála a félrehordó választási törvényünknek és a naív honfitársainknak sikerült egy vírust kétharmados többséghez juttatni a parlamentben. Tudom, majd csak szűk hat nap múlva dől el, de ez már csak formaság. Meglesz, sajnos.

Létezik egy olyan dolog, hogy politikai alku. Először is van az államférfi és a politikus. Az államférfiak valami genetikai rendellenesség okán rég kihaltak, felejtsük is el. Maradt a politikus, aki azért akar pozícióba kerülni, hogy ott megtömhesse a zsebeit. Minden politikus. Ettől még nem lesz feltétlenül rossz ember, nőgyógyásznak se azért megy senki, mert annyira szeret ott benn kotorászni. Hanem a pénzért. A kérdés nem ez. A kérdés az, hogy cserébe mit ad. Kit érdekel, hogy egy pénzhajhász köcsög, ha hibátlanul levezet bármilyen kompliklált szülést. És itt jön(ne) be a politikai alku. Nekünk választóknak kéne megalkudni a választottakkal: oké, elnézzük, hogy loptok, de cserébe tessék valamit letenni. Tessék előrefele lökdösni ezt a kurva országot.

Itt már el is kezdődött a baj. Ha az átlag választó beszopja, ha az egyik párt kiáll, és döngeti a mellét, hogy mi nem lopunk, akkor már rég rossz. Ahhoz, hogy normálisan lehessen megválasztani azt a pártot, amelyik a lopásért cserébe a legtöbb szalmaszálat teszi keresztbe, kellenének józan választók.

Elviekben minden politikus képvisel eszméket. Gondolom úgy kezdődött a rómaiaknál, hogy a jó szónok láttán felkiáltottak: "Hé, te jobban el tudod mondani, amit én gondolok, mint én magam! Ezentúl beszélj te helyettem!" Vagyis a politikus első körben azt képviseli, amiben hisz, és bízik benne, hogy vannak még hasonlóak, és akkor azoknak tetszeni fog. De ez nagyon idealisztikus. Sokkal valószínűbb, hogy a politikus csak ékesen beszélni tud, hinni annyira már nem szeretne. Ilyenkor megnézi, kik vannak a társadalomban, akiknek a hitét még senki nem vállalta fel, és azt gyorsan a zászlajára tűzi. Beszélni tud, el tudja ő azt mondani akkor is, ha nem a saját hite. Ha tisztességes politikus, akkor következetesen fogja ezt tenni. Meghallgatja azokat, akiket képvisel, jegyzetel, odafigyel a finomságokra, és a végén akár még el is kezdhet hinni abban a dologban. Ez már így nagyon kompromisszumosnak tűnik, de van lejjebb.

Terjesszük ki a politikus definícióját magyar pártokra. A rendszerváltás utáni Magyarországon mindegyik párt kitűzött valami eszmét, amit képviselni akart. Igaz ez az MSZP-re, az MDF-re, az SZDSZ-re, a MIÉP-re, a Jobbikra, az MSZMP-re. Mind belementek abba, hogy pont annyi szavazatot fognak kapni, amennyinek akkor éppen tetszeni fog az az ideológia, amit ők stabilan képviselnek. Tehát ezt a minimum lécet szépen megugrotta mindegyik párt. Kivéve azt az egyet, amelyiket kihagytam a felsorolásból.

A kihagyott párt maga a vírus. Smith ügynöknek csillogna a szeme. Felzabálta a kisgazdákat, kitoloncolta a MIÉP-et, bedarálta az MDF-et. Amikor az MSZP bénázást bénázásra halmozott, rásegített, és tett róla, hogy a ciklust ne fejezhesse be épen. Ehhez jött segítségül a magyar választók naivitása, akik elhitték, hogy a naplivágra került lopások nem bármelyik párt napi adagját jelentik. (Amelyek egy jó része már egy éves történet, de hála a független ügyészségünknek "véletlenül" pont a választás előtt kerültek elő.) Egyik akció se arról szólt, hogy ők mit tesznek, hanem arról, hogyan nyírják ki az ellenfeleiket. És a vírus egyre telhetetlenebb, már az egész kell neki.

Hál'istennek csak egy olyan párt van ma a színtéren, amely tökéletesen elvtelen, és mindig azt mondja, ami épp a pillanatnyi érdekeinek megfelel, de sajnos pont ez a párt készül most kétharmados többségre. Hála a magyar választók naivitásának, akiknek nem tűnik fel az, hogy eredetileg liberális pártnak indultak, aztán hirtelen jobbosok lettek, kiordibálva még jobbra, hogy aztán most elkezdjenek középre behúzódni, mert épp ott támadt hely.

Minden demokratikus párt platformokból, a saját véleményüket a többiekéhez üggyel-bajjal igazító képviselőkből áll, kivéve azt az egy pártot, ahol soha nem volt különvélemény, és amely párt diktatórikusan épül fel.

A magam részéről elhűlve konstatálom, hogy a higgadt politikai elemzők ennek a ténynek a jelentőségét nem mérik fel. Azt gondolják, hogy bármiféle párhuzam a Horn-kormánnyal helyénvaló. Hogy ha azok nem vezettek be diktatúrát, akkor ezek sem fognak. Csak hát van egy óriási különbség: azok nem ezek voltak.

Oké, elmondom, mi lesz.

Török Gábor blogjában már pár lehetőség felvillant. Például megtehetik, hogy a kétharmad birtokában eltörlik a kétharmados törvényeket. A parlamentbe való bejárás eddig se volt erősségük, így elég lesz egyszer összeterelni a csürhét, utána mehet kényelmesbe. De ez még hagyján. Például azt is megtehetik (és én ezt tartom legvalószínűbbnek), hogy átírják a választójogi törvényt angolszász típusúra, ahol csak egyéni képviselők vannak, azonnal feloszlatják a parlamentet, és kiírnak új választást, előrehozva hozzá az önkormányzatit is. Így lesz száz százalékos uralmuk minden szinten. Ez még a nyáron lezavarható.

A nyár azért fontos, mert mint azt korábban már ecseteltem, most jön az a felvonás, hogy mindenért az MSZP a felelős. Már be is harangozták, hogy júniusig kell végeznie a vizsgáló bizottságuknak. Értsd: júniusig fog naponta kiderülni, hogy milyen szörnyűségeket csinált az MSZP. Muszáj, hogy így legyen, hogy a választójuk ne kérhesse számon rajtuk a csodát, amit tőlük vár. Addig elég pár látványos látszatintézkedés, ami olcsó. A hiánycél persze tarthatatlan, nem 4%, á dehogy, 10-12% az inkább, mert annyira, de annyira üres a kassza. Az, hogy az EU és az IMF felváltva ellenőriz, és egy forintot nem lehet félregurítani, az ugye ilyenkor nem számít. Szóval nyárig szépen kitart az MSZP döngölése, és akkor választás. Összes kerületben az ő jelöltjük nyer, egypárti parlament lesz.

A legfontosabb dolog, hogy sikerüljön megfosztani az információtól az embereket. A királyi tévén már most látszik, hogy fosnak, a Napkeltét rekord sebességgel kivágták, amikor megérezték, mi közeleg. A kertévéknek a koncessziójuk függ attól, hogyan mosolyognak, és az Index, Origo se szeretik, ha hatóságilag kapcsolják le a szervert. Kíváncsi leszek, mennyi idő kell ahhoz, hogy kijöjjenek egy törvénnyel a "kiegyensúlyozott tájékoztatással" kapcsolatban. Vagyis hogy a kormányról rosszat büntetlenül senki ne mondhasson.

Persze, 2010-ben nem lehet elvágni magunkat a világtól. Mindig lesznek a kuruc.info üzemeltetési módra rákényszerülő híroldalak (ha már valaki nem beszél nyelveket). A kérdés csak az, hogy hány ember fogja így beszerezni az infókat. 10%? 15% Aligha több. Ez a 15% fogja megdönteni az uralmukat? Aligha. A többieknek pedig nem kell hülyébbeknek lenniük annál, mint most, mert ugye most is elég lett volna elolvasni a híreket ahhoz, hogy ne rájuk szavazzanak.

Ha pedig sikerül diktálni a híreket, akkor jöhet az alternatív költségvetés. Minden tétel attól kezdve más forrásból jön. Összevonnak, szétválasztanak, a lényeg, hogy senki ne lássa át rajtuk kívül, és a független szakértők csak annyit mondhassanak rá, hogy ez így nem szabályos, de azt konkrétan nem, hogy lopás. És akkor lehet olyan mértékű hiányt láthatatlanul felhalmozni, amilyet még nem láttunk. A lényeg, hogy menjen az osztogatás, mert ők jók a zemberekhez. És a 15% hiába őrjöng, ha elég a 66% 50%-a, hogy a parlamentbe 100%-ban ők jussanak be.

Azt mondjátok, hogy ilyet azért csak nem mernek megcsinálni? Én viszont nem látom okát, hogy miért ne mernék. Mindig is tökéletesen gátlástalanok voltak. Mindig csak visszaélni akartak a demokráciával, soha nem élni vele. Persze, esélyek mindig vannak. Például az, hogy van valahol egy rejtett tartaléka ennek a gyenge, félresikerült demokráciánknak, amit én nem látok.

A másik esély, hogy elszúrják. Egyszer már elszúrták, hátha megy az másodszorra is. Úgy legyen.

***

Nem vagyok baloldali. A ... (eddig nem írtam le a nevüket, most már kibírom) első érdeme, ha a többi rendszerváltó tolvajbandát kigolyózza a parlamentből. Ha az MSZP is elmorzsolódik, akkor már csak ők maguk vannak hátra. De az már valaki más reszortja lesz.

2010. április 13.

A magyar demokrácia sírkövére
01:39 | közszolgálat | még nincs hozzászólás

Pont olyan kormányotok lesz,
amilyet megérdemeltek.
Csak az a baj, hogy
én is ebben az országban lakom.

2010. április 11.

Látom a jövőt... vagy mégsem?
19:00 | közszolgálat | még nincs hozzászólás

Most jósolni fogok. Meglátjuk, mennyit sikerült leszűrnöm a közelmúlt eseményeiből. Ezt 10-én írom, de 11-én este 7-re időzítem. Tehát szerintem:

Országosan:
Fidesz 60%
MSZP 20%
Jobbik 10%
LMP 6%
MDF 3%
többiek 1%

Ezt tartom reálisnak, de azért bízom benne, hogy a Fidesznek kevesebb jut végül, és hogy az LMP is elcsíp a Jobbik kárára még 2-3%-ot.

A körzetünkben (főváros 7.):
Rogán (Fidesz) 50%
Schiffer (LMP) 20%
Debreczeni (MDF) 15%
Steiner (MSZP) 10%
Hegedűsné (Jobbik) 5%
Egyéni és listás tökugyanaz, megosztás nélkül.

Az eltérés onnan van, hogy egyrészt a kerületünk egy megveszekedett szadeszos bázis volt, az LMP a listavezetőjét indítja itt, és az aktivitásuk mindent vert. De azért jutni fog a leeső szavazatokból az MDF-nek is. Az MSZP teljesen elmeszelte magát, mert ég és föld Steiner és Rogán polgármestersége. A Jobbiknak mifelénk szerintem nem nagyon van bázisa. A Legnagyobb bizonytalanság Rogán eredményében van, mert megsaccolhatatlan, hogy ezekkel a kirakat-projektekkel mennyire tudta magához édesgetni a kerületieket. Értelemszerűen ő fog nyerni, de hogy eldől-e holnap, az határeset. Szerintem.

Utólag majd úgyis megmagyarázom, hogy miért lett tök más :)

2010. április 9.

Átadták
15:01 | közlekedés | közszolgálat | még nincs hozzászólás

A Fejér György utcában egészen biztos valami haragosa lakik Rogánéknak. Ez a picsányi kis utca úgy el van dugva, hogy te se tudod, hol van, és én is hazáig hajtogattam, hogy fejérgyörgy, fejérgyörgy, hogy el ne felejtsem. Az ott lakók is csak minden második esetben találnak haza. Ehhez képest volt autóforgalom azon a szűk kis utcán. Most viszont megcsinálták ezt a hurkos forgalomszervezést (aki még nem hallott róla: bemész a tömbbe valahol, de csak úgy tudsz kijönni belőle, hogy szinte ugyanott vagy, magyarul célforgalomnak jó, átmenésre nem). Kiderült, hogy eleink nem voltak elég előre látóak, és nem úgy rajzolták meg a belvárost, hogy az megfeleljen a 21. századi rogánizmus elveinek.

A Veres Pálné most két irányból szembe egyirányú a Szerb utcáig, annak egyik fele zsák, másik irányban pedig a Fejér György utcáig lehet menni rajta, mert onnantól ez is szembe egyirányú. Namost. Aki lejön az Erzsébet hídról, és jobbra igyekszik, az rögtön lehajt a Március 15. téren, és az Irányi utcában köt ki. Mostanáig jól megszopta, mert ugyan bepróbálkozott a Cukor utába, de ott egyből oszlopnak ütközött, majd nagy káromkodások közepette kitolatott, és kihajtott a Szép utcán, vissza a forgalomba, és csak az Astoriánál tudott tényleg jobbra menni. Most viszont ott vigyorog rá a Veres Pálné bejáratánál a kék alapon fehér nyíl. Hívogató. Bemegy, és útja egyfelé vezet.

Ha pedig valaki a Kálvin tér felől akar behajtani a kerületnek ebbe a szegmensébe, először mondjuk a Kecskeméti utcán próbálkozik. Bang, oszlop az Egyetem téren. Nyom egy balost, bekukucskál a Királyi Pálba, ami trükkös, mert ott az egyirányú tábla, meg az a szép kő, útszűkülettel. A KRESZ szerint ez sima utca, járda nélkül (!!), minden korlátozás nélkül. Zseniális, mert tiltó tábla nélkül eléri, hogy óvatoskodjon az autós, aki így inkább továbbgurul a Szerb utcán. Csattan egy kiadósat, és káromkodik, mert az ugratót nem jelöli semmilyen csík, felülről jőve ember legyen, aki észreveszi. Továbbgurul, és máris hol van? A Fejér György bejáratánál.

De ha valaki még nem akar lekanyarodni a Kálvin téren, az a következő lehetőségnek a Veres Pálnét kapja. Ugyanaz, mint szemből. Zsák jobbról, zsák balról, nincs merre menni, muszáj kikötni a Szerb utcánál, és onnan be a Fejér Györgybe. Összesítve, a kerület alsó fele alsó felének a Duna felőli részén összesen egy kijárat van. Most nem laknék ott.

****

Megszervezték oltári nagyra az átadási bulit. Pantomimesek, jelmezesek, felhajtás. Az időjárás-felelős meg körberöhögte őket. Szegény Klárikám öt esernyőnek nyivákolt, alig bírtak annyi didergő embert összefogdosni, hogy a Mai Belvárosban majd egy közelképen úgy tűnjön, közönség is volt.

****

Szerencsére matatnak még rajta. Itt-ott látni munkásokat, akik a kimaradt hézagokat söprik be. Majd csak összeáll.

****

Alakul az időjárás, és tódulnak az emberek. Félelmetes az a változás, amin a hideg kövek átmennek, amikor zsizsegő diáklánycsapat telepszik le minden telepedhető pontra. A vendéglátósok előtt a falnak támasztva, még nejlonban az új székek, asztalok, a másiknál tisztogatják a tavalyit. Sajnos a nagy remény, az Egyetem téren az a sarok, ahol úgy tűnt, két üzlethelyiségen is dolgoznak, egyelőre nem jön be, mert telibe matricázták a főutca hangulatkeltő sziluettjeivel. Dícséretes, hogy nem hagyták, hogy elcsúfítsa a bontási rom az átadott szépséget, de kár, hogy ott még nem két vadiúj kávézó figyel, száz kiülős asztallal. Persze az is lehet, hogy a hülye szabályok miatt a templom és a gimi szögletében azt nem lehet. Pedig pont ott van a legnagyobb összefüggő kő.

****

Vannak még hibák, amiket eddig kihagytam. Például a tűzcsapok szintezését végzők véletlenül egy másik város domborzati térképét nézték, mert van, ahol rendben van, de máshol meg 20 centivel kiáll a földből, aminek 20 centivel bele kéne állnia. A kukáknál már a múltkor is gyanús volt, hogy a kutyapiszoknak nem lesz jó ugyanaz a gyűjtő, az oldalán egy 10 centis kerek matricával, ami ugyanúgy zöld, mint a másikon. Most belekukucskáltam egybe: hát persze, hogy normál szeméttel van teli. Nem tudom, hogy gondolta azt valaki, hogy majd a járókelők kicsi zöld matricákat silabizálnak, mielőtt hajítanak. Aztán tüzetesen megnéztem egy olyan csoportot, ahol három van egymás mellett. Szelektív, vazze, szelektív! Oldalukon kicsi zöld matricák, sematikus ábrával. Egyiken palack forma, másikon hengeres. Gratulálok. A matricát még ki lehet cserélni, de a kuka így marad.

Az Egyetem térre kikerültek az átadás előtt furcsa alakú dobogók, összevissza elrendezésben. Mondom majd biztos rendezvényhez kellenek. Összeszerelik őket, vagy fene tudja. Na, a dobogók ott maradtak. Úgy tűnik, ezt valaki viccesnek találja. Életet akartak vinni a térbe? Könyörgök, azt hagyják meg a diákoknak! Nulla százalék annak az esélye, hogy ezek az izék nem fognak szétrohadni. Ha kell, majd a gördeszkások besegítenek. Az Erzsébet téren még az se bírta a gyűrődést, ami kőből volt. Márpedig ami alacsony, sík felületekből van, és összevissza elrendezésű, annak tudjuk, mi a sora.

2010. április 4.

Nesztek egy Jobbik-kommentár
14:11 | közszolgálat | még nincs hozzászólás

"A Jobbik kormány első 10 intézkedése" című szórólapot sodort bele a postaládámba a szél. Most tekintsünk el attól, hogy Jobbik kormány nem lesz. Ezt írják:

"1. A politikusbűnözés felszámolása érdekében bevezetjük a zéró tolerancia törvényt, melynek részeként eltöröljük a mentelmi jogot."

Nagyszerű. Már csak Morvai Krisztinával kellene egyeztetni.

"2. Adó- és járulékcsökkentést hajtunk végre, mellyel munkahelyeket mentünk meg és újakat teremtünk."

Fontos a munkahely, és szimpatikus az adócsökkentés. Már csak az a kérdés, hogy miből.

"3. A devizahiteleseket megmentjük a kilakoltatásoktól a hiteleik támogatott forintosításával, amelynek költségét a bankadó formájában a bankokra terheljük."

Tóta W-nek ez magas labda lenne, azért én is megpróbálkozom vele. Szóval a devizahitel arról szól, hogy szerencsejátékot űzünk a forintárfolyammal. Izgulunk, hogy erős legyen, és amikor az, akkor vigyorgunk, amikor meg gyenge, akkor sírunk-rívunk, segélyért kiáltunk. Olyan ez, mintha valaki segélyért kiáltana, mert a lovin elment a vagyona. Ráadásul a bankokat akármennyire is utáljuk közös erővel, ettől még a mostani gazdasági modell támaszkodik rájuk. Ha sikerül lepörgetni őket, beszűkülhet a gazdaság finanszírozása, és pont az veszik, amit a Jobbik fennen hangoztat.

"4. Az energiaszektor nemzeti tulajdonba vételével csökkentjük a lakosságot terhelő közüzemi díjakat."

Nem szeretjük, ha valaki gazdagszik az alapszolgáltatásokon, mégse olyan egyszerű ez se. Egyrészt a közüzemi díjak árképzése igen szűk, nem tehetik meg, hogy csak úgy duplázzák az árakat. Másrészt már ismerjük, hogy a mindenkié=senkié típusú gazdálkodás mennyire hatékony: a befektető nyereségét simán elviheti a pazarlás. Tehát attól nem lesz automatikusan olcsóbb, ha visszaveszi az állam. Hacsak... hacsak nem építenek bele támogatást, és adják áron alul a portékát, sumákolják el az árképzést, és akkor máris sikerült egy BKV-típusú pénznyelőt létrehozni.

"5. A hazai vállalkozások terheinek mérséklése, valamint az egyenlő és tisztességes verseny céljából megadóztatjuk a multinacionális vállalatokat."

Kérdés, hogy hogyan és melyiket. A hipermarketek adókedvezménye tényleg csak azt eredményezi, hogy a magyar kereskedők csődbe mennek, miközben a nyereség meg kisétál az országból. Viszont ha a termelő üzemek helyzetét megnehezítik, azok pillanat alatt eltűnnek, és 20% GDP-visszaesést lehet elérni rekordidiő alatt.

"6. Az egykori MSZMP csúcsvezetőinek luxusnyugdíját visszanyessük több százezer forintról minimálnyugdíjra, és az így megtakarított pénzt szétosztjuk a többi nyugdíjas között."

Hány csúcsvezető volt? Tíz? Száz? Jó, legyen ezer. Az mondjuk 200 millió összesen. Gratulálok, sikerült megemelni 60 forinttal a nyugdíjakat.

"7. A munkakerülés visszaszorítása érdekében a szociális jellegű segélyeket közmunkához kötjük, és szociális kártyán fogjuk kifizetni."

Nagyon helyes.

"8. A földtörvényt úgy módosítjuk, hogy megakadályozzuk a magyar föld külföldi kézbe kerülését."

Azt ugye lehet, hogy magyarok vehessenek külföldön bármit?

"9. A közbiztonság helyreállítása céljából a rendőrség megerősítése mellett felállítjuk a csendőrséget is."

Szimpatikus, ha a rendszerbe épített rothadást egy párhuzamos, szűz rendszer felállításával próbálják meg kiküszöbölni. Kérdés csak az, hogy milyen lesz az új rendszer.

"10. Az elszakított nemzetrészeken élő magyarok számára törvényben biztosítjuk a magyar állampolgárságot."

Nézzük a demokrácia alapjait. Alapegység az ország. Az ország polgárai megválaszták vezetőiket. A honfitársak ügyeiket egymás között az ország belső jogrendje szerint, más államok polgáraival pedig a választott vezetőik által aláírt egyezmények útján intézik. Az "elszakított nemzetrészeken élő magyarok" (sic!) más államok polgárai. Az erdélyi magyarok román választópolgárok, szépen megválasztják a román parlamentet. Ha tetszenek akarni valamit velük, akkor a román kormánnyal tessék tárgyalni.

Ha a vitathatóakat fél pontra veszem, ez 3 és fél pont, az ő 10-es skálájukon.

2010. március 31.

Megint körbejártam a Rogán utcát
19:20 | közszolgálat | még nincs hozzászólás

Választások lesznek, és ilyenkor minden beruházást át kell adni, akkor is, ha félkész. Szerencsére az új főutcán nincsenek erkélyek, így nem lehet belőle akkora baj, mint abban a bizonyos szilveszteri kabaré-jelenetben. A munkások sürgölődnek mindenhol, de már most látható, hogy a nyugodt átnézésre, a hibalista elkészítésére, és a korrekt műszaki átadásra már nem lesz idő. Remélhetőleg április 6-án nem fognak örökre levonulni az építők, és kipótolják a hézagokat, megigazítják ez elferdült köveket.

Járni már szinte mindenhol lehet, körbe is mentem, szisztematikusan. Mondom sorban.

Burkolat:

  • A mészkő még mindig nagyon tetszik. Néhol már kezd megsérülni, töredezni, néhol már leslagozták, néhol már be is koszolódott. Mindenhol gyönyörű, és szerintem mint minden nemes anyag, idővel egyre szebb lesz. És továbbra is nehéz elhinni, hogy ebben a vastagságban pakolták le.
  • Tetszik, hogy nem ugyanabba a mintába pakolták a köveket elejétől a végéig. Kicsi kő, nagyobbacska, még nagyobbacska, baromira nagy, keresztbe, hosszába, átlósan, kötésbe, kockába. Mind jó. Az egyedüli kivétel az egyetem téren látszólag ötletszerűen váltakozó mészkő és gránit csíkok. Az valahogy nem illik a többi rész szabályosságához.
  • Tisztelem az igyekezetet, amivel az aknatetőbe beleszerkesztették a mészkövet, de szerintem kár volt a gőzért. Az öntöttvas fedlappal nem tud versenyre kelni. A dupla vaskerettel és a sarkaiban a kimelő szemekkel tákoltnak látszik, és arról se vagyok meggyőződve, hogy a beleragasztott 3 centis mészkőlapok ottmaradnak. Ja, és első alkalommal fordítva fogják visszatenni, és ugrott a szép mintázat.
  • Kár, hogy nem minden környékbeli tulajdonos kapcsolt időben. A Kálvin téren a szálló és a Henszlmann utca sarkán a bérház kirakatta az árkádjait mészkővel, de például a Deák Ferenc utca sarkán az OTP-nek már nem volt ennyi esze. Kár, mert snassz, hogy a rosszabb minőségű burkolat van az épülethez közelebb. Pedig meglepő módon ahhoz a modern házhoz fantasztikusan passzol az új utcakép.
  • Még mindig nem hiszem el, hogy az Irodalmi Múzeum lábazatát ilyen szépen kipótolták.
  • Az új burkolat és az aszfalt találkozása elég gondosan meg van csinálva szinte mindenhol. Kivéve a Szervita téren, ami szegény most rémesen felemás. Nem is értem, hogy lehetett ott abbahagyni a kövezést. Sikít, hogy fejezzék be, és az egész tér legyen felújítva. Bár lehet, hogy az ahogysikerült típusú toldás arra utal, hogy folytatni fogják.
  • Az Erzsébet téren anno a buszok elkezdték összetörni azokat a gránitkockákat, amik nem lettek tökéletesen rögzítve. Sajnos ez fertőzőnek bizonyult, és rövid idő alatt végigtörték egymást a burkolóelemek azon a szakaszon. Szerencsére ez a múlté, a hiba javítva. (Gondolom megforgatták a kockákat.) Vagy jobban csinálták most, vagy még nem volt idő, hogy ismét szarrá menjen. Oda mindenesetre a nagy buszokat nem kéne beengedni.
  • Valószínűleg kb. 5 másodperc alatt kopik le az útburkolati jel erről a fajta gránitkockáról. Tudhatták volna, és akkor ki lehetett volna rakni kőből a jeleket, vagy valami más alternatív megoldást találni.
  • Nem hiszem, hogy a vakok igénylik az ilyen méretű szemölcsöket a forgalmi sáv kezdeténél. Ráadásul mészkőből?? Tuti le fog töredezni, olyan nincs, hogy nem.

Utcabútorok:

  • Még mindig öncélúnak tartom a ferde négyszöges hasáb/kúp formavilág végigerőltetését. Ez csak a tervező fejében teremt rendet, ami az ő problémája kellett volna, hogy legyen.
  • Továbbra is iszonyúan brutálisnak érzem az utcabútorok többségét. Nem drabálisnak kellene lenniük, hanem erősnek. A kettő nem ugyanaz. Különösen a poller keresztnévre hallgató karó túlméretezett, és a szemétgyűjtők.
  • A magyar döntéshozás következetlenségére jó példa, hogy míg a metró beruházás keretében megújuló kiskörúton a "modern" K-kocka mellett gigantikus öntöttvas kandelláberekre cserélik az ostornyeles lámpákat, addig a vele érintkező főutca projektben hasáb-kandeláberekre cserélik a hagyományos vonalú lámpákat például az Egyetem téren, mindezt hagyományos térkövezési eljárás mellett.
  • A LED-es lámpák igen erősen és precízen világítanak. (Simán árnyékvonalat rajzol a lámpabúra a szemközti ház lábazatára.) Viszont tudtommal a LED színhőmérséklete behangolható. De akkor nem lehetett volna valami melegebb árnyalatot kikeverni? A fenét érdekli, hogy ilyen a napfény. Jólesőbb érzés a higanygőz lámpa sárga fénye.
  • További öncélúság a kandeláberek formája. Az "egyszemű" tetején is van egy másfél méteres folytatás, egy tüske, mint ha tartalékoltak volna a hosszból további sok lámpatest céljára. Ez így nyilván valakinek tetszik, nekem nem. Ennél csak a "háromszemű" megy tovább, ami cikkcakkban megtörik a lámpatesteknél, és a végén csattanó gyanánt még erre is rábiggyesztik a fölös darabot. Ezt biztos formai játékként adták el, pedig csak csúnya. Különböző szögekből különbözőképpen esetleges a formája, és mindegyik esetben idegen az eklektikus környezetben.
  • A ferdeség hasonlóan öncélú elem. Ha valaki nem tud megtervezni egy szemetest, vissza kéne adni a megbízást, és nem ilyen hókuszpókusszal megfuttatni gyártót, használót. A karók esetében ráadásul csak látszólag egyszerű feladat következetes irányba dönteni őket. Amikor egy faveremrácsot kell körberakni, megbuknak. Ugyanez van minden sarkon. (Értsd: minden parkolóöbölnek négy sarka van.) Az összkép egy nagy összevissza borogatós játék.
  • A karó ferdeségéről jut eszembe, hogy továbbra sem hiszem, hogy erős emberek nem fogják meglökni. Nem akartam végigpróbálgatni, de biztos lett volna, amit körbe tudok forgatni, ha nagyon akarok, az erőkar miatt. Ne legyen igazam.
  • A faveremrácsról meg az jut eszembe, hogy ha elfogadjuk ezt a modernizáló összképet, akkor azt kell mondjam, teszi a dolgát. Mondhatni rendben van.
  • A padok tisztességesek. Igazából ugyanaz a drabális kivitel, van benne anyag, nem fog egy év alatt szétrohadni. Viszont itt már sikerült megoldani a formát úgy, hogy ne látszódjon vaskosnak. Méltó a kövezéshez.
  • Tetszik a padok elrendezése is, egészen pontosan az, hogy nincs fix elrendezésük. Két támlás között egy támla nélküli, két támlás szembe, két támlátlan egymás mellett, magányos pad fának fordítva, úttestnek fordítva, háznak fordítva. Van minden verzió, mindenki kiválaszthatja a kedvencét. A házak szögleteiben is szituációs gyakorlatot mutatnak be, nagyon helyesen.
  • A karók elrendezése már nem ennyire átgondolt. A parkolóöblök ház felőli oldalán például nincs. Már most láttam olyan parasztot, aki átlósan benyomult a falig, miközben elfért volna párhuzamosan. De láttam olyat is, ahol a kandelábertől tíz centire letették a karót a parkoló végén. Nem lett volna olymindegy, ha húsz-harminc centivel arrébb, a nagyobb vas képezi az ütközőt? Ugyanez érvényes a kandelábertől egy méterre leszúrt alu oszlopra, amire rábiggyesztettek egy közlekedési táblát. Nehogymá' a kandeláber oszlopán ne lett volna jó.

Attrakciók:

  • Jelentem, még működik a szökökút :) Nem túl bonyolult az érzékelője, ahogy arra lehetett számítani. Kívül-belül van egy-egy sáv, ami valószínűleg nyomásérzékelős. Ha azt valaki átugorja, belesétálhat a vízsugárba. De ahol a víz jön, ott sincs érzékelő, csak késleltetés van, szóval nyáron majd lehet úgy spórolni az otthoni vízszámlán, hogy beszappanozod magad, beállsz a sugár helyére, és megvárod a beöntést :)
  • Az Egyetem téren a karók helyett leraktak egy sor üvegkockát. Az úttest mellé. Mondjuk érdekes, meg láttam ott előtte kábeleket is kilógni, szóval azok valószínűleg világítani fognak. Biztos nem lesz csúnya, de amikor egy autós elvéti a távot, és rálép valamelyikre, az nem lesz vicces.
  • Csobogóból kapásból láttam három fajtát. A ferde fémhasáb egyedül ehhez a funkcióhoz passzol. Viszont a másik kettő, ami mészkőből van, így is szebb volt.
  • Nagyvonalú és szimpatikus megoldás, hogy az Irodalmi Múzeum és az Ybl-palota kapubejáróinál kreáltak 3-3 - minek is nevezzem - "kerékvetőt" két oldalra. Az utolsó három karót váltja fel a burkolatból kiálló mészkő-ív. (Hogy el lehessen esni benne, mondta Péter.)
  • Valószínűleg a boltosok bukszáját dícséri, de akkor is nagyon stílusos megoldás a burkolatba illesztett, a bolt nevével gravírozott gránit lap.
  • A Hild téren a mészkő átvált függőlegesbe, és a játsztótér felé szakaszosan térelválasztót képez. Egészséges megoldás, ilyenből kéne sok.

Biztos lenne még, csak több nem jut eszembe :DDD A felületes szemlélő azt szűrheti le, hogy ócsárolom, pedig csak véleményt mondok, ami úgy objektív, ha a tökéletességhez viszonyítok. Attól messze van, de a hazai színvonalnál fényévekkel jobb. Csak már vehessük birtokba.

Szeretném a nyáron végigkóstolni az összes kapucsínót, amit mészkőburkolaton ücsörögve lehet szürcsölni. Tudni fogtok róla, ha sikerült.

2010. március 12.

Mi kell ahhoz, hogy Budapestnek LMP-s főpolgármestere legyen?
16:32 | elmélet | közszolgálat | még nincs hozzászólás

Megköszörülöm a torkom, és megpróbálkozom egy politikai véleménnyel :)

Én is azok közé tartozom, akik jobb híján az LMP-vel szimpatizálnak ezekben a napokban. A mostani parlamenti pártok elmehetnek az anyjukba testületileg, ez ugye alap. A Jobbik egyértelműsítette, hogy ne legyek a szimpatizánsa, legalábbis, ha az van az alapszabályában egy pártnak, hogy a fajtámat ki kell nyírni, akkor én ezt ráutaló magatartásnak tekintem. Aztán innentől elő lehet venni a nagyítót, és a még látszók létszáma egy fősre apadt.

Tehát LMP.

Szerintem heccpártnak indultak, maguk sem hitték, hogy eddig jutnak. Óvatosan kezelem az összeesküvés-elméleteket, jelenleg fogalmam sincs, mennyire lehet igaz az, hogy az Fidesz mostanra annyira gyakorlottá vált, hogy ne csak a jobboldal pártjait nyírja ki maga mellett, hanem az összeset. Lehet, hogy benne van a kezük a lejáródásokban, lehet, hogy nincs. De tény, hogy az SZDSZ által megkezdett sort lelkesen folytatja az MSZP és az MDF. És ez a baloldali földcsuszamlás teszi azt lehetővé, hogy egy olyen szervezetileg alig felépített, kialakulatlan képződmény, mint az LMP ott legyen a bejutásra esélyesek listáján.

Azt gondolom senki nem hiszi, hogy az ilyen Hagyó-ügyek véletlenül derülnek ki pont a választások előtt. Valakinek érdeke az időzítés. De persze a politikai érdekviszonyok zegzugosak, nem olyan egyszerű az a képlet, mint amilyennek láttatni akarják a pártok kommunikátorai. Valaki intézi ezt a széjjelszedést, és elég jól végzi a dolgát. Az SZDSZ már nincs, az MDF, amikor egy picit úgy néz ki, hogy meg tudnának lovagolni egy hullámot, olyan bakit csinál, mint ide Lacháza, és egyértelművé teszi a megalkuvásra való magas hajlandóságát. Hitel oda, választók oda, Ibolya, lehet csomagolni. És bármilyen hihetetlennek tűnt volna akár csak hónapokkal ezelőtt, de az MSZP is az enyészeté lesz hamarosan. Nem maradt a baloldalon párt.

Illetve ott van az LMP, ami a még zűrös, kialakulatlan ideológiája mellett leginkább baloldalinak tekinthető. Viszont ismeretlen. Rossz arcokat mutatnak a nyilvánosságnak, nem képesek konzekvensen érvelni, szóval tele vannak gyermekbetegségekkel. No ennek a pártnak lenne a feladata, hogy a baloldali szavazókat begyűjtse.

Térjünk vissza a "mi kell ahhoz" kérdéséhez. Először is be kell jutni a parlamentbe. Ez mindjárt nem lesz egyszerű. Mindenki összevissza beszél, a fene tudja, most épp hogyan állnak azokkal a fránya cédulákkal. Már itt elvérezhet a dolog. Ha mégsem, akkor is igen jól kell szerepelni, hogy a gyönge listás lehetőségeket maximálisan kihasználni tudják.

Ezzel együtt nem esélytelenek. Az idő nekik (na meg a Jobbiknak) dolgozik. Egyre ismertebbé válnak, az MSZP pedig sorvad. Szóval van remény. Tegyük fel, hogy megugorják, és cipőkanállal, de bejutnak.

Itt jön az érdekes rész, a szavazatok megoszlása. Budapesten viszonylag ismert az LMP, vidéken azt se tudják, hogy ez most a Légiós Munkás Párt vagy mi. Ha bejutnak, akkor azt az 5,001%-ot kb. 12% budapesti és 2% vidéki szavazat összege fogja kiadni. Tehát már alapban egy igen jó budapesti szerepléssel fognak indítani. (Ha!)

Itt muszáj megkockáztatnom egy jóslást. A Fidesz mondjuk majdnem megszerzi a kétharmadot, de mégsem. Ez országos eredmény, a budapesti ennél rosszabb, 50% körül van. Az MSZP és a Jobbik hoz 15-20%-ot fejenként, az LMP ha bejut, akkor ehhez képest jön az ő 12%-ával. Ez együtt olyan 97%, ami reális, mert az MDF és az SZDSZ kinyírta magát Budapesten.

Elkezd a Fidesz kormányozni, és szembe találja magát a satuval, mert beígérte a csodát jobbra, és beígérte a szigorúságot balra. Izélni is meg szűznek is maradni, ez kicsit húzós lesz. Ki kéne húzni valahogy őszig bizalomvesztés nélkül, és ebben az MSZP fog nekik kapóra jönni. Megsaccolom, hogy már most meg vannak írva a fideszes fiókokban a szövegek, amik az MSZP majdan kiderülendő mutyijait kommentálják. Most leteszem a nagy esküt, hogy a választások utáni néhány hónap arról fog szólni, hogy az MSZP mindenben hazudott, és sokkal, de sokkal rosszabb minden, mint ahogyan az látszott, és ugyan ők eltervezték, de hát ilyen körülmények között nem lehet. Ezt pár hónapig el lehet játszani, aztán az egyszeri választónak elege lesz belőle, és akkor le kell állni, és muszáj lesz lépni valamit.

Az alatt a pár hónap alatt az MSZP atomjaira fog hullani. Már most lehet látni, hogy a Gyurcsány-méretű ebeket már nem sikerül megkötni, elkezdenek kifele óbégatni a kórusból, még ha nyilvánvaló, hogy ennek hatása csak katasztrofális lehet a választási eredményre. Ennyiféle különvéleményt, amit az MSZP az évek alatt próbált együtt tartani, csak a siker lehetőségét megcsillantva lehet összefogni. A siker elúszott, lehet egymásnak esni.

A Fidesz a kezdeti pár hónap elmúltával megpróbál majd úgy csinálni, mintha mindkét oldalnak kedvezne. Mindig is kimagaslóan jól kommunikáltak, de ez óriási nagy falat. A kétharmad-közeli eredményhez kellettek a bizonytalanok is, azok pedig könnyen arrébb-bizonytalankodják magukat egy rossz mozdulatra. Kétséges, hogy a Fidesz meg tudja tartani az elsöprő fölényt őszig. A jó kérdés az, hogy ha csökken, hol csökken. Ehhez tudni kéne, mit tartanak majd fontosabbnak, a vidéket, vagy Pestet. (Valahol elképesztő, hogy miközben bucira fogják nyerni magukat, egyáltalán nem felhőtlenek a kilátásaik.)

Lesz ott még mellettük két kis párt. (Az LMP bejutásának "ha"-ján túlvagyunk, az MDF pedig szerintem nem fog bejutni.) A parlamenti bejutás az újoncoknak Magyarországon kedvez. Friss erő, új arcokkal, akiknek biztos nem volt közük a botrányokhoz. Fölfele vezet az útjuk eleinte. Persze kérdés, melyiknek mennyire.

A Jobbik botrányaitól, a vele való szembenállástól hangos a média már évek óta. Ők nem fognak ismertebbé válni attól, hogy ott illegetik magukat az ülésteremben. Amikor kinyitják majd a szájukat, szerezhetnek is híveket, meg veszíthetnek is. Sokan akkor fognak ráébredni, hogy úristen, ezek tényleg ezt akarják, míg mások csak akkor fogják érzékelni, hogy másképp állnak hozzá a dolgokhoz. Nehéz megsaccolni, talán inkább nyernek a dolgon. Sokat nem, mert az ideológiájukat a választók többsége nem bírja lenyelni.

Az LMP ehhez képest az ismeretlenséggel harcolva ül ott. Neki végre megadatik az a nyilvánosság, amit eddig megvontak tőle. Végre benne lesz minden felmérésben a nevük. Ráadásul nekik nincsen olyan meredek ideológiájuk, ami a választók többségét riasztaná. Ők is teljesen más hangot ütnek meg, és bár még tele lesznek naivitással, átgondolatlanságokkal, lehet rá számítani, hogy hónapról-hónapra ezeket levetkőzik, és egyre profibbá válhatnak.

Egyetlen óriási hibát követhetnek el a széksorok között: ha belemennek abba, hogy közük van bármelyik másik párthoz. Minden körülmények között, feltételenül el kell határolódni mindentől, amit a többiek csinálnak. El kell beszélniük a többiek feje mellett, ki, a választók irányába. Ennyi. Egyszerűnek tűnik, kérdés, hogy képesek-e rá.

Ha igen, akkor akár nyert ügyük is lehet. Elképzelhető, hogy őszre Budapesten a Fidesz visszaesik 40%-ra, az MSZP utódpártjai összegereblyéznek 10%-ot, a Jobbik meg mondjuk hoz egy 15%-ot. A maradékot simán bezsebelheti az LMP, és ők válhatnak a budapesti nagy párttá. Egy ilyen felállásban a baloldaliak simán átszavaznának az LMP jelöltjére, míg a Jobbik és a Fidesz viszonya már nem olyan egyszerű.

No, hát kábé ennyi minden kell, hogy a címben feltett kérdés teljesüljön. A valószínűsége? Baromi kicsi. De jól esett eljátszani a gondolattal.

Nem könnyű az igényeiteknek megfelelni
01:18 | nők | közszolgálat | még nincs hozzászólás

Képriport következik, kutató-laboratóriumomból. A múltkor ígéretet tettem, hogy a közszolgálatiság nemes eszméje jegyében kielégítem a rétegigényeket, és mutatok szép dekoltázsokat.

A teória ugyebár az, hogy (a szemük után, természetesen, oh! azok a szemek) a nő legszebb része az, ami a pofija és a cicije között helyezkedik el. Ezt illedelmes, jó modorú hölgyek gyakran teszik közszemlére az etikett megsértése nélkül, pánt nélküli, illetve hajszálvékony pántú ruhákat, mint segédeszközt igénybe véve. A feladat tehát ilyen képek keresése.

Azóta fáradságot nem kímélve keresem az ilyen képeket, tessék engem sajnálni. De jaj, az eredmény lehangoló. Abból kiindulva, hogy a fellelhető képek piaci alapon készülnek, ahol a piac fokmérője az elcsorgatott férfinyál mennyisége, valami baj van a hímneműekkel. Egyszerűen nem tudjuk, mi a szép. De hogy értsétek, demonstrálom. Ezeket találtam.

Ha eltekintünk attól, hogy időnként megveri a környezetében élőket, ő egy csoda. A világ legfotogénebb hölgyéről lehetne elképesztő dekoltázs-fotókat készíteni. Itt is látszik valami jó dolog, de (át)látszik valami más is, ami elvonja a figyelmet. A haja ráadásul betakar, és a nyakán is van valami izé, ami kitakar. Nem jó.

Őt imádom. Amellett, hogy ízig-vérig színésznő, még gyönyörű is. (Szemek!) De az hogy lehet, hogy nincs a közelben egy öltöztető, stylist, barátnő, aki szólna, hogy izé, Miss Swank, ez a ruha nem előnyös. Az hagyján, hogy a mellek között a csontot mutatja a dekoltázs, ez sajnos bevett szokás. De nem látja senki, hogy látszanak a szilikonbeültetés nyomai? Föntebb ott van a legelészni való, de a két vastag pánt szétdarabolja a lényeget. Kiesett.

Ő egy ünnepelt jó nő, bár egészen pontosan nem tudom, mi érdeme. Mindenesetre tudja az illemet, és mutatja a mutatni valót. A kép sajnos besül, és pont a lényeges formák laposodnak el. Ráadásul nem tudok elvonatkoztatni tőle, hogy hihetetlenül üresfejű libának látszik ezen a képen (is). De ezzel együtt is eddig a legjobb találat.

Ez a pucérmodell gyönyörű példája annak, hogy nem kell 45 kilósnak lenni ahhoz, hogy valakinek minden porcikája gusztusos legyen. Eszméletlenül jól néz ki a dekoltázs-része is, és bár a képen nem látszik semmi korhatáros, mégse tud az agyunk elvonatkoztatni attól, hogy nincs rajta ruha. Megy a kiesők közé.

Szeretném hangsúlyozni, hogy nem én vágtam el a képet ott, ez gyárilag melletlen. A kislány olyan, de olyan szemeket mereszt a kamerába, és látszik is, aminek látszania kell. Nade mi az éles? És mi a homályos? Na mi? Grrrrr.

Őt úgy hívják, ahogy a képhez bepötyögtem. Lövésem sincs, kicsoda, valami celeb. Persze a lényeg, hogy zabálnivalóan néz ki becsiccsentve ezen a paparazzi-fotón. Na de mi a hiba a képen? Az, amit éppen nézel. Ez se jó dekoltázs-fotónak.

A kép bemozdul, de pont ott éles, ahol engem érdekel, ahh. A cseh kebelcsoda kivételesen felöltözött képe megfelelne a célnak, ha kitakarnám azt, amiről híres. Na de így? Hát ki tud koncentrálni arra, amiről beszélek?

A képek egyértelműen azon véreznek el, ami a dekoltázs szerepe. A dekoltázs összeköt két szép részt, ettől lesz olyan fontos. Ahhoz, hogy érvényesüljön, nem fejezhetem le őket, a lemellezésről nem is beszélve, éljen a nyelvújító mozgalom. Szóval eddig nullás a találat.

De a keresés folytatódik. Még jelentkezem.

2010. február 4.

Személyes levél
17:46 | közszolgálat | még nincs hozzászólás

Tisztelt Rogán Antal!

Levelét megkaptam. Az volt ráírva, hogy "Személyes levél", de én azt gondolom, hogy egy levél attól személyes, hogy
1. névre szól,
2. személyes dolgok vannak benne.
Az Ön levelében nem szerepelt a nevem, és nem volt benne semmi rám vonatkozó. De azért válaszolok.

Nem hiszem, hogy az Ön "közös sikereinek" én részese voltam, tekintve hogy egy szalmaszálat nem mozdítottam előre azokban a dolgokban. Szerintem két dolgot bizonyított az elmúlt években. Egyrészt hogy helyi szinten sokkal jobban tudja intézni a dolgokat, mint az országos politikában, másrészt hogy pártja kirakatnak tekinti kerületünket. Utóbbit nem bánjuk, természetesen, de dőreség lenne azt gondolni, hogy a fél kerület átépítését pár év alatt tervbe vevő fejlesztési tempó általánosítható, és abból bármiféle következtetés levonható hosszabb távra, és főleg tágabb térben. Ez itt egy kirakat-buli, amit a roppant módon elhanyagolt kerület már nagyon megérdemelt, tekintve hogy itt székel az ország, a megye, a város, mindenki. Kínos, ha lepukkantabb, mint a huszonakárhányadik.

De ez persze nem von le az Ön teljesítményéből, ami fényévekkel felülmúlja azt, amire az elődei képesek voltak. Csak gratulálni tudok hozzá.

Viszont van Önnek egy nagy problémája. Nevezetesen hogy egy olyan párt színeiben indul, amely csíra a magyar demokrácia szövetén. Egy autokratikus képződmény, ahol az a fő szabály, hogy a pártvezérnek mindig igaza van. Amelynek eddig nem sok köze volt bármiféle demokratikus eszméhez, sőt, következetesen melléálltak, és profi marketinggel kihasználták az intézményrendszer működésében rejlő naivitást. Az Önök pártja nem képvisel semmiféle ideológiát, csak a saját hatalmi érdekeit. Nem tolmácsol semmilyen választói akaratot, hanem választókat próbál halászni.

Ezért egy kéréssel fordulok Önhöz. Kérem, hogy lépjen ki pártjából, és induljon függetlenként. Száz százalékig biztos vagyok benne, hogy úgy is győzedelmeskedhet kihívóival szemben. Ezzel hitelt nyerne minden, amit eddig tett, és elhárítaná azt a gyanút, hogy mindaz csak egy megveszekedett balos kerület meggyőzésére fordított energia volt a pártja részéről.

Tisztelettel:
egy még nem választója

2010. január 16.

Sajtórabszolgaság
09:03 | közszolgálat | még nincs hozzászólás

Aszongya MAI Belváros, FÜGGETLEN ÚJSÁG. Lentebb pedig Belváros-Lipótváros független lapja. Oké.

Címlap. Belváros nem zár be iskolát. Milliárdokat von el a kormányzati sarc. A szövegben pedig azt részletezik, hogy noha a kormány drámai módon megnyomorítja a zembereket, az önkormányzat megmenti őket folyamatosan.

Belső borító. Milliárdokat von el a kormányzati sarc. Szociális segítség az önkormányzattól. Harmadik oldal. Kormányzati sarc az oktatásra. Belváros nem zár be iskolát. 4-6 oldal: az új Főutca reklámja, a már hatszor leadott sikerszöveg újrahasznosítva. Hetedik oldal. Parkolási sikertörténetek. A szövegben szintén sokadszorra leírva, hogy sikerült elperelni a minisztériumtól 26 parkolóhelyet.

Egyébként hosszú idő óta ez az első szám, amiben ötnél kevesebbszer mosolyog Rogán, amint éppen megsegít, részt vesz, kitüntet, felavat. Amióta olvasom, egyetlenegyszer sem volt jó színben feltüntetve a kormány és egyszer sem volt rossz színben feltüntetve az önkormányzat.

A legutóbbi számban büszkén megírták, hogy kaptak valami díjat, mint a legjobb helyi lap, ahol kiemelt szempont volt a függetlenség.

Kit akarnak becsapni?

A vicc az, hogy a hetedik kerületben dettó ugyanez a kiadvány, pontról-pontra ugyanezzel a tipográfiával, szerkezettel önkormányzati lapnak van feltüntetve. Hülyébbnek tűnnénk itt az ötödikben?

2009. szeptember 16.

Kommentálok
19:44 | közszolgálat | még nincs hozzászólás

Vajon mennyi ideig kellett alkudozni az amcsiknak, amik meggyőztek bennünket, hogy fél foglyot nem lehet befogadni? És utána mennyi ideig tartott, amíg meggyőztek bennünket arról, hogy az eredetileg tervezett mennyiséget ne lefelé kerekítsük?

És vajon hányszor kell még megpróbálni egymással versenyeztetni a közlekedési eszközöket ahhoz, hogy egyszer sikerüljön részrehajlás-mentes feltételekkel elindítani? És vajon hány száz év múlva kerül bele a repertoárba a motorkerékpár? (Gödöllő-Budapest tömegközlekedve egy óra, vezetni tudó sofőrrel személyautó fél óra, szelíd motorkerékpár negyedóra, vad motor öt perc.)

És végül felkaptam a fejem, amikor a CNN sportriportere a Liverpoollal foglalkozott, és kijött a száján egy "debreccn". Vajon hány évezred kell ahhoz, hogy az évtizedes múlttal is tottemhemező magyar kollégák megközelítsék a színvonalat?

2008. február 15.

Búcsú idézetek (utoljára?)
10:57 | közszolgálat | még nincs hozzászólás

No, belefogok a legnagyobb közszolgálati projektbe. Mert természetesen soha nem fogjátok feladni, hogy rajtam keressétek az itt soha nem volt búcsú idézeteket. Gyűjtöttem hát nektek, hogy örüljetek. S ha már, akkor válogattam is. Szerintem ez a java, betűrendben. Főleg ballagási, de van közte komorabb is.

"Ami fél, azt el ne fogadd,
Egészet akarj, és egészet adj!"
(Ady)

"Úgy élj a jelenben, hogy
megbánás nélkül
gondolhass a múltra."
(Ady)

"Nem kívánom senkitől,
hogy csodás dolgot tegyen,
de joggal elvárom mindenkitől,
hogy mindig ember legyen."
(Ady)

"Nem hal meg az, ki milliókra költi
Dús élete kincsét, ámbár napja múl,
Hanem lezárva ami benne földi,
Egy éltető eszmévé finomul,
Mely fennmarad és nőttön nő tiszta fénye,
Amint időben, térben távozik,
Melyhez tekint fel az utód erénye:
óhajt, remél, hisz és imádkozik."
(Arany)

"Útjaink százfelé válnak,
De szívünk egy célért dobog,
Nekivágunk a küzdelmes mának,
És épít karunk egy szebb holnapot..."
(Arany)

"Legnagyobb cél pedig itt-e földi létben
Ember lenni mindig, minden körülményben."
(Arany)

"Mindenik embernek
a lelkében dal van
És a saját lelkét
hallja minden dalban
És akinek a lelkében az ének
Az hallja a mások énekét is szépnek"
(Babits)

"Holnappal ne törődj, messze ne álmodozz,
Légy víg, légy te okos, míg lehet, élj és örülj.
Míg szólunk, az idő hirtelen elrepül,
Mint a nyíl s zuhogó patak."
(Berzsenyi)

"Egy homokszemben lásd meg a világot,
Egy vadvirágban fénylõ eget,
Egy órában az örökkévalóságot,
S tartsd tenyeredben a végtelent."
(Blake)

"Senkinek sem kötelessége
Hogy nagy ember legyen
Már az is nagyon szép,
Ha valaki ember tud lenni."
(Camus)

"Az igaz ember eltávozik, de fénye megmarad."
(Dosztojevszkij)

"Ne csüggedj, hisz ifjú vagy,
S minden elérhető,
Ha van benned bátorság,
Remény, s szeretni erő...
(Goethe)

"Emberi törvény kibírni mindent
S menni mindig tovább,
Még akkor is ha nem élnek már benned
Remények és csodák."
(Hemingway)

"Régi harcok, régi kopott könyvek
Derű, mosoly, néha fájó könnyek
Múlik minden, suhannak az évek
Búcsút intünk, fájó diákévek."
(Hemingway)

"Elmúlt, mint 100 más pillanat
S tudjuk, hogy mégis múlhatatlan
Mert szívek õrzik, nem szavak."
(Hemingway)

"Minden nap megszűnik valami,
Amiért az ember szomorkodik,
De mindig születik valami új,
Amiért érdemes élni és küzdeni."
(Herakleitosz)

"Ne légy ma ez holnap emez
s jövőre ismét mást szemezz.
Érc légy mely mindig egy marad
ne törmelék - dirib - darab.
(Ibsen)

"Ám, úgy kell lennie:
A végtelen felé halad az út,
Amely a végtelenből érkezik."
(Illyés)

"Az igaz ember hitét, meggyőződéseit
nagy katasztrófák sem képesek
sarkaiból kifordítani."
(Jókai)

"Én mondom
Még nem nagy az ember
De képzeli, hát szertelen
Kísérje két szülője szemmel
a szellem és a szerelem.
(József Attila)

"Igazi lelkünket akárcsak az
ünneplő ruhánkat
gondosan őrizzük meg,
hogy tiszta legyen az ünnepekre."
(József Attila)

"Hiába fürösztöd önmagadban,
Csak másban moshatod meg arcodat.
Légy egy fűszálon pici él
S nagyobb leszel a világ tengelyénél."
(József Attila)

"Amit szívedbe rejtesz,
szemednek tárd ki azt;
amit szemeddel sejtesz,
sziveddel várd ki azt."
(József Attila)

"Ha az egész órát úgy betöltöd,
hogy benne érték hatvan percnyi van
minden kincsének bírod ezt a földet,
S ami még több, ember vagy, fiam"
(Kipling)

"Életed útját magad választod,
Válassz hát úgy, ha egyszer
Elindulsz, nincs már visszaút."
(Kodály)

"Soha le nem mondani
Soha el nem csüggedni
Ha kell mindig újra kezdeni"
(Kossuth)

"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha,
Remény, csalódás, küzdelem, bukás,
Sírig tartó nagy versenyfutás.
Keresni mindig a jót, a szépet,
S meg nem találni, - ez az élet."
(Madách)

A halál mindenkire rámosolyog.
Az ember nem tehet mást, mint visszamosolyog.
(Marcus Aurelius)

"Önmagunk megismerése
a legnagyobb utazás,
a legfélelmetesebb felfedezés,
a legtanulságosabb találkozás."
(Márai)

"Töröld le könnyedet
Kisírt szemedben mosoly
legyen és derű,
Minden nap kezdődik valami
valami nagyszerű
valami gyönyörű."
(Nagy László)

"A bölcsességet nem úgy kapjuk, magunknak kell azt felfedezni, oly út után, amelyet senki se tehet meg helyettünk, senki se tud tõle megkímélni..."
(Proust)

"Ember vigyázz, figyeld meg jól világod,
ez volt a múlt, emez a vad jelen. - ...
és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte,
hogy más legyen"
(Radnóti)

"Ah vége, vége! Vagy ki tudja?
Diák marad az ember, amíg él,
Leckéjét a sírig tanulja:
Nehezebbet folyvást a réginél!"
(Reviczky)

"Jól csak a szívével lát az ember,
ami igazán lényeges
az a szemnek láthatatlan"
(Saint-Exupéry)

Megcélozni a legszebb álmot,
Komolyan venni a világot,
Mindig hinni és remélni,
Így érdemes a földön élni.
(Shakespeare)

"Hinni a szépet, lehetetlent,
Hogy egyszer valóra válik.
Hinni a vágyban, akaratunkban.
Ha kell hát bízni halálig."
(Szabó Lőrinc)

"A lehetetlent is
Szabad lesz remélni!
Meglátod, hogy milyen
Érdekes lesz élni."
(Szép Ernő)

"Nem elég jóra vágyni:
a jót akarni kell!
És nem elég akarni:
de tenni, tenni kell."
(Váci Mihály)

***

"Elmúló mind, ami csillog a fényben
Halhatatlan mind, mi ég a szívben"

"Tiszteld az embert
Szeresd a szépet
Tanulj küzdeni
Mert ez az élet"

"Minden nehéz utat
Legyőz az akarat"

"Megszeretni valakit egy perc is elég,
de elfeledni egy élet is kevés!"

"Ha szeretsz valakit, engedd szabadon.
Ha visszajön hozzád, biztosan a tiéd.
Ha nem jön vissza, akkor sosem volt a tiéd."

"Remény, csalódás, küzdés, bukás
Egy sírig tartó versenyfutás.
Keresni a jót, nemest, a szépet
S meg nem találni, ez az élet."

"Ha majd egyszer fájni fog az élet
S a szemedben a bánat könnye gyűl,
Ne sírj, hisz mindig az a legszebb álom,
mely sohasem teljesül."

"A legszebb emlék a szeretet, amelyet mások szívében hagyunk magunk után."

2008. február 13.

Töretlenül a közszolgálati úton
06:51 | nők | közszolgálat | még nincs hozzászólás

Biztos a szellemlátós sorozat miatt, vagy a fene tudja, de mostanság keményen keresitek rajtam Jennifer Love Hewitt-ot. Óhajotok parancs. Bizonyos nem részletezendő okokból kizárnám, hogy esetleg a kutyájára, férjére, házára lennétek kíváncsiak. Benneteket a kép érdekel a nőről. (Ahogy engem is.)

Valamint már megint régen volt kép.

Jennifer Love Hewitt

2008. február 12.

Israel Kamakawiwo Ole: Somewhere over the Rainbow akkordok
08:41 | zene | közszolgálat | még nincs hozzászólás

Meguntam a bénázásotokat.

A Somewhere Over the Rainbow tényleg nagyon jó zene IZ feldolgozásában. Nem tudok gitározni, de ha tudnék, biztos el szeretném játszani. Ezzel Ti is így vagytok, ezért jöttök ide naponta n+x-en, és az én blogomon keresitek az akkordjait. Noha nyilvánvalóan nálam nincsenek, és nyilvánvalóan egy megfelelő keresőkifejezés első találata a gugliban az, amit kerestek.

De mint ahogy a politikusnak sem illik megpróbálni megváltoztatni a választópolgárait, én is hagylak Benneteket olyannak, amilyenek vagytok. Inkább idehozom a helyetekbe, amit kerestek. (Azt hiszem, ezt hívják közszolgálati tevékenységnek. Csináltam is neki kategóriát.)

Tehát az "israel kamakawiwo ole akkordok" és a "somewhere over the rainbow akkordok" keresőkifejezések véleményem szerint a Facing Future albumon hallható Somewhere Over The Rainbow - What A Wonderful World című szám gitár akkordjaira vonatkoznak. Bemásolom ide nektek.

Még egyszer: nem tudok gitározni, de zeneiskolába jártam eleget. Szerintem ezek az akkordok jók. (Innen másolok.)

10 óra 11 perc: még mindig nem tudom, hogyan kell a freeblogot rávenni, hogy ne omlassza össze a szóközös pozicionálást. Eddig 56 kisérletemet replace-elte ki. Lehet, hogy képet fogok betenni.

10 óra 39 perc: most egy picit feladom. Írtam levelet az itteni istennek, majd ő megmondja.

11 óra 6 perc: a. válaszolt. Tesztelem az eredményt.

11 óra 30 perc: még mindig ott tartok, hogy csak a menü alá lógatva működik. Lásd alant. (Végülis, az is egy kiút, ha elég sokat szarakodok hozzá, hogy lecsússzon a lényeg olyan mélyre, ahol már nem fut össze a menüvel.)

11 óra 39 perc: izé, vú-hú. Mindenre gondoltam volna, csak arra nem, hogy csak a Courier New hagyja magát méretezni (az én gépemen??), a sima Courier nem. Na mindegy, ránézésre hmmm, igen, úgy tűnik, nos, teljesen olyan, mintha működne.

Khm, ennyit a bénázásról.

Viszont, ha már ilyen ügyesen sikerült lecsúsztatnom, vissza is méretezem, mert csak szebb úgy a betű rajzolata.

11 óra 47 perc: bakker, hát nem befér a hasábba az eredeti mérettel is? Na jó, elegem van, nem vacakolok vele többet. Tessék még a végére egy felkonf:

Israel Kamakawiwo Ole: Somewhere over the Rainbow
dalszöveg, gitár akkordokkal

capo on Five

Intro:
G D Em C
G D Em Csus2 C

Oooooh…
G D C G
C B7 Em Csus2 C

G         D                C      G
Somewhere over the rainbow way up high
C       G                        D              Em      Csus2   C
And the dreams that you dream of once in a lullaby      Ahhhhhhhh!
G         D                C          G
Somewhere over the rainbow blue birds fly
C       G                         D                     Em     Csus2   C
And the dreams that you dream of, dreams really do come true   Oooooh!

G                              D                                Em     C
Someday I'll wish upon a star, wake up where the clouds are far behind me
      G
Where trouble melts like lemon drops
D                              Em           Csus2   C
High above the chimney tops is where you'll find me
G         D                C          G
Somewhere over the rainbow blue birds fly
C       G                           D                 Em   Csus2   C
And the dreams that you dare to, oh why… oh why can't I?   Iiiiiii!

       G            D        C          G
Well I see trees of green and red roses too,
C               G        B7       Em
I'll watch then bloom for  me and you
        C               D                  Em    C
And I think to myself…  what a wonderful world

          G         D              C         G
Well I see skies of blue and I see clouds of white
        C             G   B7            Em
and the brightness of day    I like the dark
      C                D                   G     C     G
and I think to myself,    what a wonderful world

    D                        G
The colors of the rainbow so pretty in the sky
    D                    G
are also on the faces of people passing by
      C               G              C          G
I see friends shaking hands saying, "How do you do?"
C              G         Csus2          D
They're really saying,  "I…      I love you!"

       G      D         C          G
I hear babies cry and I watch them grow,
C                  G    B7           Em
They’ll learn much more   than we'll know
      C                 D                   Em            C
And I think to myself,     what a wonderful world …       world.

G                              D                                Em     C
Someday I'll wish upon a star, wake up where the clouds are far behind me
      G
Where trouble melts like lemon drops
D                              Em           Csus2   C
High above the chimney tops is where you'll find me
G         D                C      G
Somewhere over the rainbow way up high,
C       G                           D                 Em   Csus2   C
And the dreams that you dare to, oh why… oh why can't I?   Iiiiii!

Oooooh….
G D C G
C B7 Em Csus2 C
Repeat and fade…