2010. június 14.

Vuvuzela
02:30 | média | gépház | sport | 5 hozzászólás

Megfigyeltem, hogy amióta kicsiben és nagyban is nyomom, a kis gondolatokat először megpróbálom belepréselni a 140-be. Átfogalmazom, még egyszer átfogalmazom, kihagyok belőle, aztán megint átfogalmazom mindaddig, amíg sikerül eléggé zanzásítani, vagy pedig kiderül, hogy reménytelen. Ha nem fér bele, de fontos, akkor következik a dagasztás, hogy szép kövér blogbejegyzés lehessen belőle. Kap ízléses körítést, saját magamat is kommentálom.

Ezt csinálom most is éppen. Olyan ez, mint a (spoiler!) Játékos forgatókönyve, ami önmagát írja. Trükkös vagyok, de ezt már eddig is tudtam.

Naszóval van ez a tülök, ez a homo sapiens által beszélt nyelven elfogadhatatlan nevű zajkeltő szerszám, amit Dél-Afrikában megállás nélkül fújnak. Onnan lehet tudni, hogy vannak a stadionban, hogy egybefüggű dongás hallatszik a háttérben. Ugyanis minden másodpercben, konstans hangerővel nyomják. (Valószínűleg ha hazamentek, akkor már nem, de ez csak következtetés.) Gyanítható, hogy a közvetítésben szűrik, és ami az adás innenső felén csak idegesítő, attól a helyszínen megőrül mindenki, aki nem fújja. (Aki fújja, az már egyébként se százas.)

Eddig ez egy dolog. Nem érdekel a foci, de sajnos nem tudok nem értesülni róla, mert az agy nélküli marketingeseknek köszönhetően az epilálószert is focivébével reklámozzák.

Amire viszont felkaptam a fejem, hogy eddig állítólag azért nem tiltották ki ezt a vackot a mérkőzésekről, mert arrafelé hagyománya van. És azt szerettem volna ezzel kapcsolatban elmondani, hogy örülök neki, hogy nem olyan országban renxdeznek világbajnokságot, ahol annak van hagyománya, hogy legéppisztolyozzák a szemközti lelátót, ha a bíró az ellenfél javára fúj. Ez volt az, ami nem fért bele a 140-be.

Számomra nem világos, hogy ha a közönség magatartásáról van szó, a szurkolást miért nem lehet alap tevékenységnek tekinteni. Ugyanis nem a hangerővel van a baj. Legutóbb pont a magyarok csináltak fergeteges hangulatot a hokivébén síppal, dobbal, nádi ordítással. De az szurkolás volt. A szurkolás követi a meccs alakulását, és visszajelez. Egy jó szurkolóvezér azt is figyeli, mire van szüksége a csapatának. A jó szurkolás lehet hangos, de közben mindenképpen kommunikál a csapattal. A vuvuzela ehhez képest csak annak a jelzése, hogy itt vagyunk, és leszarjuk, hogy mit csináltok a pályán.

Jól van, szép hosszúra sikeredett, elégedett vagyok.

2008. július 13.

Az igazi magyar
17:48 | sport | még nincs hozzászólás

Gyerünk, gyerünk, gyerünk... bazmeg.

Ezeket a szavakat lehetett leolvasni Stefano Favaro szájáról, miközben Talma ma a rajtnál rosszul időzített.

Emlékszem gyerekkoromból a Stirlitz egyik epizódjára, amelyben épp azon lamentáltak, hogy a hiper-szuper szovjet ügynöknő el fogja szólni magát szülés közben. Ugyanis a fájdalmak közepette mindenki az anyanyelvén sikítozik.

Mi lenne a véleményük erről az olasz menedzserről, akik magyarul káromkodik, miközben drukkol védencének?

2008. június 1.

Lovon nincsen fék
20:30 | média | sport | még nincs hozzászólás

Szegény Hajas László.

Mondjuk a közönségnek való bemutatás élő adásban nem volt túl szerencsés, de tökéletesen megértem a felindultságát. Nyerni akart. Komolyan vette! És ez üdvözlendő. Nem tudom, a rendes galoppversenyeken mi a módi, de ott tuti nem úgy szokás futamot nyerni, hogy beleszorítjuk az ellenfelet a sövénybe/árokba. Mert hogy ma az történt, mind a szponzorációs futamon, mind a döntőben. A különbség csak annyi volt, hogy a 11-szeres bajnok zsoké meg bírta fogni az ívről kitörő, és ész nélkül a palánknak vágtató lovát, és nem ugrott fejest róla, mint Hajas, hogy még a ló is átessen rajta.

Ezzel együtt érdekes kezdeményezés ez a Magyar Vágta. Még 20-30 év, és egy komoly rendezvény válhat belőle. Persze ahhoz az is kell, hogy majd valahol félúton vegye át a közvetítés jogát a buzi kertévétől valami normális csatorna. 

2008. május 19.

Megalakultunk
21:58 | sport | még nincs hozzászólás

Idézem a kommüniké hivatalos szövegét.

Tájékoztató a Hivatalos Szávay Ági Fan Club Egyesület megalakulásáról

Örömmel tudatjuk Veletek, hogy a 2008. május 18-án megalakult a Hivatalos Szávay Ági Fan Club Egyesület!

Az egyesület 42 alapító taggal jött létre, de természetesen folyamatosan hívunk és várunk közénk minden Ági-rajongót, aki szeretné a tagsággal járó exkluzív lehetõségeket élvezni; továbbá kedvet érez hozzá, hogy egy remek közösség tagja legyen, amelynek keretében hasonló érdeklõdésû társakkal közösen szurkolhat Áginak, megvitathatja nemcsak a tenisz-, de a teljes sportvilág történéseit és sok minden mást, illetve elsõ kézbõl szerezhet Ágival kapcsolatos naprakész és hiteles információkat.

Jelentkezni az alábbi elérhetõségeinken lehet: szavayagifanclub@gmail.com, illetve a Fan Club fórumán: http://forum.szavay-blog.com

2008. január 23.

Láthatatlan ellenfelek
21:12 | sport | még nincs hozzászólás

Aki azt mondja, nem azért drukkol Szávay Áginak, mert sikeres, az hazudik. Természetesen mindannyian azért kaptuk fel a fejünket, mert egyszer csak ott volt az eredmény. Igazságtalan a világ: lehet, hogy van még másik száz magyar teniszezőlány, aki hasonlóan aranyos, kedves teremtés, és megérdemli, hogy hasonlóan lelkes szurkolótábor lihegjen a nyakába, de a potenciális szurkolótábor nem tud a létezéséről. De a világ már csak ilyen. Annyit tudunk tenni, hogy szívből kívánunk a többi hasonlóan tüneményes fiatal tehetségnek hasonlóan lelkes rajongókat. Viszont ez nem ok arra, hogy Áginak kevésbé lelkesen drukkoljunk.

Kevés olyan sport van, ami nem fejben dől el. Muszklikat mindenki tud növeszteni, és az állóképesség is csak edzés kérdése. Minden mozdulat gyakorolható, és egy bizonyos szint felett meg is lesz az a mozdulat mindenkinek. Mégsem lesz mindenkiből top100-as sportoló, mert a fej bizony már nem ilyen jól edzhető. Karbantartható, de a nyerő tulajdonságok csírájának már érkezéskor ott kell lenniük.

A tenisz tipikusan ilyen fejben lejátszandó sport. Elég csak Agassi klasszikus nyögvenyelős győzelmeire gondolni, amikor az ellenfél látszólag nyomasztó volt, André szenvedett, minden statisztikában alulmaradt, aztán valahogy mégis bekotorta azt a döntő pontot. Mert fejben ő volt előrébb, és az fontosabb.

A teniszmérkőzésen az igazi ellenfelek nem a háló túloldalán állnak. Ági ezt egyébként nyilatkozta is: bizony megkapja a lebaszást az edzőtől akkor is, ha győzött, ha nem azt játszotta, amit kellett volna. Mert a saját játéka a fontos, és nem az ellenfél. Vagyis nem a látható ellenfél a fontos, hanem a láthatatlan.

Ezek a láthatatlan ellenfelek az Ausztrál Teniszbajnokságon legyőzték Szávay Ágit.

Ez egy gyönyörű alkalom, hogy ismét tanúságot tegyünk magyarságunkról, és százan százegyféle kígyót-békát-hüllőt mondjanak rá. Sajnos voltak elegen, akik meg is tették. Biztos vagyok benne, hogy ezek a hangok valamilyen módon eljutottak Ágihoz is, újabb frontot nyitva a láthatatlan küzdelemben.

Azt gondolom, Ági ilyenkor izgalmasabb csatát vív fejben, mint egy wimbledoni döntő Henin ellen. A tét is nagyobb: kihat a jövőbeli mérkőzésekre. Ez a mostani csata láthatóan elkezdődött már a gold coast-i viadalon, és az ellenfelek kíméletlenek. A pálya most nincs bekamerázva, de talán jobb is: ilyen izgalmakat nem biztos, hogy kibírnánk. Csak izgulhatunk, hogy a következő versenyen érzékelhessünk valamit a küzdelem állásából.

Most dől el, hogy ki az igazi szurkoló, és ki az, akit csak a siker szele sodor ide-oda. Mert most kell csak igazán mondani, hogy

Hajrá Ági! 

2007. december 11.

Teniszezni is tudnak
04:14 | sport | még nincs hozzászólás

Az este őt győzte le a mi Ágink:

Ana Ivanovic

Szávay-drukkolás ide meg oda, azért el kell ismerni, hogy ami szép, az szép. És még teniszezni is tud, nem kicsit: épp negyedik a világranglistán. És bár csak egy gála volt tegnap, de komolyan küzdöttek a lányok. Nem kis fegyvertény Ágitól Ivanovic legyőzése. Gratula Ági!

2007. november 5.

Köszönjük, Martinez úr!
06:50 | technika | sport | még nincs hozzászólás

2007. november 4-e
a magyar motorsport történetének
legszebb napja.

Amikor Talmát megkérdezték, hogy kinek köszönné meg legeslegelőször, hogy világbajnok lehet, diplomatikusan nem emelt ki senkit. Nekem pedig lenne egy ötletem.

Nyilván az összes szerelő, az összes menedzser, az összes szurkoló, az összes családtag, az összes szponzor, mindenki benne van, hogy a csoda megtörtént. Mégis, azt gondolom, egy, csak egy ember van, aki nélkül ez a győzelem semmiképpen nem jöhetett volna létre. És ez a csapatfőnöke. Az a spanyol csapatfőnök, aki a spanyol csapatában, a spanyol világbajnoki esélyes versenyzője ellenébe, némi szomorúsággal ugyan, de minden támogatást megadott egy magyar srácnak, hogy az egy spanyolországi versenyen diadalmaskodhasson.

Azt gondolom, hogy ilyen csapatfőnök nincs több. Lehet, hogy nem is lesz, mert az ilyen csapatfőnökök már kihaltak. Sajnos ezt Talma számtalanszor megtapasztalhatta.

Hét év, ember, hét év.

- Először volt egy hondás csapat. Belépőnek megtette, de hát pont olyan gyenguszok voltak, amilyenhez egy ismeretlen magyar srácnak esélye volt bejutni.
- Aztán jött egy másik hondás csapat, ahol a nagy szavak után nem jöttek tettek.
- Aztán jött egy apriliás csapat, ahol kutyába se nézték Talmát. Egész végig ahhoz a verzióhoz tartották magukat, hogy a Jenkner motorja ugyanaz.
- Aztán jött a malagutis csapat. Lelkesek voltak, de csak arra voltak jók, hogy Talma megízlelje, milyen első számú pilótának lenni.
- Volt egy kátéemes csapat is, ahol kifejezetten átverték, mert a szerződés aláírásakor szó sem volt róla, hogy csak Kallio támogatását várják tőle. Szerencsére Talma volt elég betyáros, hogy ezt a kölcsönt visszaadja.
- Volt egy hondás csapat is, ahol viszont a gyár szúrt ki az összes csapatával, mert kivonult mögülük.
- Aztán jött ez a mostani apriliás év, ahol Martinez úr mellett semmi gikszer nem következett be.

Hétből négyszer valaki átvert valakit. Lássuk be: egy ismeretlen nemzet motorosa csak úgy lehet világbajnok, ha van egy ilyen Martinez úr. Köszönjük meg neki, hogy létezik.

De nem Martinez úr ért el 282 pontot a 125-ös géposztályban idén. Azt gondolom, hogy még egy Rossi sem lett volna képes arra teljesítményre, amit Talma idén nyújtott. Dávid Sándor a verseny utáni műsorban kiemelte, hogy idén egy új Talmát láthattunk. Megkomolyodott, összeszedettebb, koncentráltabb. Én ezt abból vettem észre, hogy egyetlen verseny egyetlen kanyarját sem volt képes elrontani. Én legalábbis idénről nem emlékszem egyre se. És ezt nem úgy tette, hogy kényelmesen ballagott valahol lemaradva, hanem úgy, hogy közben futamról-futamra ott loholt az élbollyal. Legfeljebb lemaradt a végén pár tizeddel, mert nem akarta a kavicságyban végezni. Nem is bukott egyszer sem. Azt hiszem, ezt nem csinálja utána senki, egyik kategóriában sem.

Még akkor sem tudott megremegni Talma keze, amikor olyan dolgok történtek körülötte, amiket ép ésszel már nem nagyon lehet kibírni. Faubel az idényzáró futamon minden határon túlment, és olyan arcátlanságokat engedett meg magának, amiket a 20 év alatt, amióta motorversenyt nézek, még nem láttam. Leelőzte, és egyből belassított előtte, hogy feltartsa. Leelőzte, és közben megpróbálta kiszorítani a pályáról. Azt gondolom, hogy nincs olyan sportág, aminek a szabályai ezt megengednék, és ha nem csapaton belül történt volna, egyből ott lett volna az óvás a Dornánál, és Faubelnek ez a pontjaiba, ha nem a licenszébe került volna. Megkockáztatom: ha sikerrel jár, és ő lesz a világbajnok, akkor Talmáék óvtak volna, csapatérdek ide vagy oda. Nem sikerült neki, és így a világ szemet húnyt a motorversenyzés történetének egyik legcsúnyább megmozdulása felett.

Nem sikerült neki, és ez a lényeg. Hiába előzgette folyamatosan, Talma betonból volt. Miközben itthon a mentők alig győzték hordani a szurkolókat, az ő idegei rendíthetetlenek voltak. Talma állta a nyomáspróbát. Jaj lesz a trónkövetelőknek jövőre.

Azt mondja, még nem döntötte el, viselni fogja-e az 1-es rajtszámot. Szerintem viselje. Hadd tudja meg mindenki, aki látja, hogy:


Talmácsi Gábor

a 2007-es év

világbajnoka!

2007. október 31.

Jé, van egy Talmácsi
13:05 | média | technika | sport | még nincs hozzászólás

Komolyan mondom, a magyar össznépi média elmehet a sunyiba.

Nagyon remélem, hogy Talma semmiféle módon nem értesül arról a felhajtásról, ami most folyik a neve kapcsán. Lehet, hogy világbajnok lesz? Hohohóóóó, mi is ott akarunk lenni. Mindenki le akar húzni egy bőrt a magyar bajnokról. Az, hogy pont legutóbb egy olyan istencsászár győzelmet aratott be, hogy a sportág legnagyobbjai is megemelték a kalapjukat, az nem számít. Attól még nem lett bajnok, és a magyar médiát ugye akkor még kúrvára nem érdekli. Mint ahogy nem érdekelte a sok-sok éven át, amíg Talma felküzdötte magát eddig, az ő támogatásuk nélkül, mert támogatást, azt ugye nem kapott tőlük. Most bezzeg ott tolonganak, mind tudósítani akar, mind akar egy szeletet a népszerűségből.

Azt nem lehet, hogy Talma megtiltsa nekik a neve említését?

 

Hajrá Talma!

2007. szeptember 27.

Virtuális tenisz ranglista
01:43 | sport | még nincs hozzászólás

Matekoztam egy kicsit.

Tegyük fel, hogy nem az a kérdés, hogy Szávay Ági most hányadik a világranglistán, és nem is az, hogy mikor lesz top10-es, ha lesz. Tegyük fel, hogy az a kérdés, jövő év június 30-án (pontosabban Wimbledon előtt) hányadik lesz. Ez ugye azon múlik, hogy idén július 1-től (pontosabban Wimbledontól) kezdve ki hány pontot gyűjt. Hát akkor nézzük meg, hogy eddig ki hányat.

Azt hiszem, egy pici "előnyt" kapnak ezzel a többiek. Ági bombaformája augusztusban kezdődött, júliusban még korántsem volt olyan ponterős. De nem baj, így "szabályos", ráadásul így épp benne van két grand slam, ami másképp eléggé aránytalanná tenné a félévek ponterejét. Tehát a wimbledoni torna az első, és a pekingi (illetve bármely másik, amely szeptember 23-án zárult) az utolsó, amit figyelembe vettem.

Előre bocsájtom, hogy néhol nehezen boldogulok az egyes tornák ponterejével. Apró különbségek vannak a ponttáblában aszerint, hogy hányas főtáblával indítják az azonos szintű viadalokat. Biztos van a számításomban tévedés, de remélem, ez nem okozhat különösebb aránytalanságot. Szintén különbséget okozhat a selejtezőkön esetlegesen szerzett pontszám, de ennek sincs különösebb jelentősége, mert eleve csak azoknak a pontszámát kalkuláltam, akiknek az aktuális (tehát éves) pontszámuk nagyobb, mint amit Ági ebben a szűk negyedévben szerzett. És hát bizony ez a ranglista első 25 helyezettje, akik valószínűleg minden tornán kiemeltek voltak.

Jöjjenek a pontok, az aktuális ranglista szerinti sorrendben.

név

pontszámok

nyert/vesztett

össz.

Justine Henine

450+430+1000

17/1

1880

Svetlana Kuznetsova

250+110+275+700

14/3

1335

Jelena Jankovic

140+60+125+300+250+40+190

19/7

1105

Maria Sharapova

140+430+125+90

13/3

785

Anna Chakvetadze

90+140+275+195+1+450

19/4

1151

Ana Ivanovic

450+275+1+140

13/3

866

Serena Williams

250+250

8/2

500

Nadia Petrova

140+110+190+110+90

13/5

640

Venus Williams

1000+110+450

15/2

1560

Daniela Hantuchova

140+125+60+35+1+2+115+65

13/8

543

Marion Bartoli

700+1+60+1+110+70+140+1

13/8

1073

Amelie Mauresmo

140+70

4/2

210

Patty Schnyder

140+35+70+300+60+1+90+20

16/7

716

Nicole Vaidisova

250+90

6/2

340

Elena Dementieva

90+195+70+1+125+90+70

15/7

641

Shahar Peer

90+35+1+20+60+250

10/6

456

Dinara Safina

60+60+1+60+70+140

8/6

391

Martina Hingis

90+60+1+90+35

6/5

276

Tatiana Golovin

60+35+60+1+195+2+115

11/6

468

Szávay Ágnes

91+115+35+205+250+275

21/4

971

Sybille Bammer

60+125+35+35+60+35+140+30

15/7

520

Alona Bondarenko

90+35+1+1+70+90+70

7/6

357

Lucie Safarova

90+35+35+35+90

8/5

285

Katarina Srebotnik

90+70+60+35+35+60+80

14/6

430

Francesca Schiavone

60+140+60+70+60

10/4

390

 

Nos, ez volna az aktuális világranglista első 25 helyezettje.

Ahogy nézem, hat olyan teniszezőnő van, aki Áginál több pontot tudott szerezni ebben a negyedévben. Tehát ha ez a tendencia folytatódna, Ági a jövő évi wimbledoni torna előtt a vlágranglista 7. helyén állna.

Frissítve szeptember 27-én 22:00-kor:

haimantinak köszönhetően minden pontszám immár a hivatalos, pontos. A jó hír, hogy mivel a legtöbb tier I-es, II-es torna alacsonyabban rangsorolt, mint azt gondoltam, szinte mindenkinek a pontszáma csökkent, kivéve Ágié, akinek a felsoroltak közül egyedül van selejtezőbeli pontszáma.

Tanfolyam győzni tudásból
00:20 | sport | még nincs hozzászólás

Szerintem most egy egész (na jó, fél) ország kapaszkodik, és próbálja fölvenni a ritmust, hogy legalább lélekben képes legyen követni egy alig nagykorú hölgy teljesítményét.

A tenisz kemény világ. A ranglistarendszer sokféle módon védi a már bizonyított játékosokat, nehéz közéjük beverekedni. A "nagyok" csak fokozatosan kapják az egyre nehezebb ellenfeleket, nehéz idő előtt elcsúszniuk. Selejtezőkön sem kell részt venniük, pihentebben vághatnak neki a főtáblának. Nem is egyszerű egy kiemelt versenyzőt lenyomni, semelyik körben sem. Kiváltképp nem a döntőben, amire még a kiemeltek is plusz felszívják magukat.

A világranglista harmadik helyzettjét megverni a döntőben? Hmmm, nehéz, de lehetséges. Jól meg kell lepni, hogy mire felocsúdik, az ellenfél behozhatatlannak látszó előnyt (a teniszben behozhatatlan előny nincs) szerezzen, aztán lehet bizakodni.

Elvesztett első szett után, a kiemelt versenyző 5:1-es vezetésénél, sőt meccslabdájánál fordítani, és megnyerni ellene a meccset? No, ilyen már nincsen. Ezt ember meg nem csinálja. Ez képtelenség. Lehetetlen.

Szávay Ági Pekingben 6:7 1:5-ös "vert" helyzetben, meccslabdáról fordított, és kényszerítette rá akaratát az egyébként bomba formában játszó Jankovicsra, és nyerte meg a tornát.

Nincsenek szavak.

Szerencsére nem volt lehetőségem élőben követni, és előbb tudtam a végeredményt, mint a részleteket. Ha élőben nézem, valószínűleg a mentő visz el. Ilyen pokoli izgalmat nem tudom, hogy lehet kibírni. Azt hiszem, Ágin kívül nem volt ember, aki még tudott volna hinni annál a bizonyos meccslabdánál. Honnan van a hite, honnan van a küzdeni tudása, a győzni tudása ennek a lánynak? Hol van a teljesítményének határa?

Azt hiszem, belőlünk, magyarokból hiányzik valami. Most ez az ifjú teniszező hölgy ingyen beiratott bennünket egy szintrehozó tanfolyamra. Tanuljunk hát tőle. 

2007. szeptember 1.

Plusz egy drukker
06:58 | sport | még nincs hozzászólás

Alapvetően ki nem állhatom a teniszt. Unalmas. Csak ütögetnek, ütögetnek, ráadásul még azt sem lehet tudni, mikorra lesz vége, és odaérek-e a filmkezdésre. Kell a francnak.

Most viszont reszketve várom az eredményeket, nézem a sorsolást, latolgatom az esélyeket. Mert van egy lány, egy magyar lány.

Színt is választottam neki. Talmáé a türkiz, neki legyen hát a bordó.

Hajrá Ági!
 

2007. augusztus 19.

Különvélemény
22:40 | technika | sport | még nincs hozzászólás

Ez itt most nem filmről szól, ha valaki nem látná a kategóriát.

Jó pár évtized autó-motor versenyeinek nézése megtanított arra, hogy ebből a távolságból olyan mintázatok is feltűnnek, amik közelről nem. Körbeállhatják a sportág mágusai a pályát, és tényleg zseniális szakértői elemzéseket adhatnak, de hiába, ha egyszer én innen látok bizonyos jelenségeket, amiket ők onnan nem.

Még soha versenyző be nem vallotta, hogy taktikázik. Soha nem hangzott el, hogy "vártam, hogy xy megelőzi-e z-t, és amikor megelőzte, én is megindultam". A magyarázatok szerint mindig maximálisan húzzák a gázt, legfeljebb a technikával spórolnak. A magyarázatok szerint mindenki úgy megy, mint ha egy futamos lenne a vébé. A képernyőn viszont az látszik, hogy tényleg megindul, amikor ott az ideje. Persze erre csak a legnagyobbak képesek. Senna, Rossi, Doohan, akik hirtelen eszembe jutnak. Ők zseniálisan tudtak, tudnak feltartani, széthúzni, öszetorlasztani, érdekeiknek megfelelően. Igen, pontosan a legnagyobb nevekről beszélek. Ahhoz, hogy egy versenyző ilyet tudjon csinálni, teljesen és tökéletes mértékben uralnia kell a technikát. Csak a legnagyobb ászok képesek rá.

Talma szerintem a mai futamon ilyet csinált Brno-ban.

A dolog szépséghibája, hogy nem jött össze végül az elképzelés. De az elképzelés határozott volt. Ketten megléptek Pasinivel, néhányszor helyet is cseréltek. Amikor hátul volt, látszott, hogy sokkal gyorsabb Pazónál, bármelyik féktávon betehetné mellé, de nem akarja. Amikor eldöntötte, és elékerült, akkor viszont keményen feltartotta. Mire volt jó ez? Hát arra, hogy lassuljanak. Amikor minden ívet védeni kényszerül az elöl menő, értelemszerűen lassul. Ha meg feltartják, pláne. Miért jó is ez Talmának? Hát azért, mert nem tűnik úgy, hogy Pasini lerázható lenne. Másodikként valószínűleg tudná követni, akármilyen eszeveszett tempót diktálna Talma, aztán a végén ki tudja, mi sülne ki belőle. Jobban hangzik, hogy kapjon ő is a hátába egy vérmes ellenfelet, kelljen arrafele is figyelnie, hogy amikor megpróbál szökni Talma, ne bírja követni. Márpedig Talma ide nyerni jött.

Jó terv volt, de kockázatos. A szoros bolyban haladásnak mindig megvan a rizikója, és Talma ebből ma pont pechesen jött ki. Ha nem esik ki Gadea pont előtte, ha nem hibáz Pasini a végén, ha nem pont ott előz Faubel, és ha nem pont abban a körben ér véget a futam, akkor Talma nyer. Vagyis minden lehetséges esetben, kivéve azt, amelyik bejött.

Elképesztő, hogy milyen izgalmas futamot csinált (ismét) Gábor. Elképesztő, hogy miközben gyorsabb bárkinél, egyszerűen nem tud alatta megrezzenni a motor. Más versenyző az előtte 5 centivel zakózó Gadeán vagy átesik, vagy kimegy a kavicsra, vagy tizenkét helyet esik vissza, mert állóra fékezi magát a szegélykövön. Talma a négyes boly végére kanyarodott vissza, és pillanatokkal később már az élen volt ismét. (Ennyit arról, hogy miért tudott már harmincvalahány futamon zsinórban pontot szerezni, kivéve azt az egyet, amikor elhallgatott alatta a motor.)

Ez egy tökéletesen átgondolt, mesterien kivitelezett futam volt Talmától, ami a végén pechesre sikerült. Kár, hogy pont azon a versenyen, amelyiken a legjobban szeretett volna nyerni. No mindegy, ez benne van a pakliban. Majd legközelebb. Addig is:

Hajrá Talma!

2007. augusztus 12.

Miért Duisburg?
10:14 | sport | még nincs hozzászólás

Épp csak belenéztem a kajak-kenu vébé közvetítésébe. Nekünk van Szeged mellett egy olyan pályánk, amit a németek a saját bevallásuk szerint jobban szeretnek a sajátjuknál. Jobb a hangulat, profibb a szervezés. Miért kell akkor Duisburgban rendezni a vébét?

Mondom, épp csak belenéztem. Eddig a következő történt:

- A négyes rajtgép hibája miatt újra kell indítani a férfi kajak négyest 200-on.
- A négyes rajtgép nem javult meg, emiatt a kenu négyben az oroszok kiugranak a rajtnál.
- A négyes rajtgép továbbra is rossz, most már föl sem jön az indítólapát. A szervezők tanakodnak, a versenyzők köröznek, hogy ne merevedjenek le.
- Hosszas tanakodás után beúszik egy tutaj, rajta egy csere rajtgéppel. Össze-vissza szerencsétlenkedik, nem cserél.
- Mellesleg a kettes pálya üres, oda át lehetne sorolni a mezőnyt, hogy a már vízben lévő versenyzők futama után lehessen foglalkozni a javítással.
- Kb. negyedóra hajókázás kellett hozzá, hogy rájöjjenek, kézzel is el lehet indítani a négyes hajót. Elindítják, de ehhez is hosszú percekig ácsorogtatják a hajókat a rajtnál. (Megnyerik a magyarok, hehe.)
- A láthatólag erre a célra rendszeresített tutaj helyett egy csónakra próbálja meg beemelni a hibás rajtgépet két túlsúlyos ember. Izzadnak, hiába.

Sorolom a hibákat:

- Rossz minőségű rajtgépet készítettek oda.
- Az első hiba után nem cseréltek rajtgépet azonnal.
- Nincs se búvár, se bármilyen kidolgozott technológia a rajtgép cseréjére.
- Nem használják ki az üres rajthely adta lehetőséget.
- Hosszasan tanakodnak a döntésen, ezzel szivatják a versenyzőket.
- A csere rajtgép hosszas csónakáztatása a teljes tanácstalanságot tükrözi.
- Ismételten szivatják a versenyzőket a rajtgépben ácsorogtatással.
- A két dagi bénázása egyszerűen kínos.

Ez volt fél óra. De nem baj, biztos fognak még máskor is vébét rendezni.

2007. július 16.

Kompetitív érvelés
18:06 | technika | sport | még nincs hozzászólás

Valaki azt írta Talma fórumán, hogy kábé most vannak a jövő évi szerződések tárgyalásai finisben. Hoppá, lehet, hogy nem véletlen Talma jó szereplése? Elképzelek egy ilyen beszélgetést:

- Nos, odaadjuk ezt a 250-es világbajnok motort a jövő évre, de nekünk olyan versenyző kell rá, aki kimagaslik vele a mezőnyből. Például rajt-cél győzelmeket tud szerezni.
- Nem probléma.
- Jó, de még nem láttunk ilyet tőled.
- Igen, mert kockázatos. Meg kell hajtani hozzá a gépet, nem tudja az ember húzatni magát, és unalmas is, könnyebb közben hibázni.
- Értjük, de amíg nem láttuk, nem tudjuk, hogy képes vagy-e rá.
- Következő futamon jó lesz?
- Jó.
- Akkor ezt megbeszéltük.

2007. július 15.

Futamgyilkos
12:02 | technika | sport | még nincs hozzászólás

Azt mondják, ha egy versenyző mindjárt az elején otthagyja a többieket, és kétséget sem hagyva nyeri a futamot, az unalmas. Nincs miért izgulni, nincs tülekedés (másmint az első helyért). No ez a mostani egy ilyen futam volt.

Majd belepusztultam az izgalomba.

Benne volt a pakliban, csak nem nagyon merte senki hangosan kimondani, hogy ha Talma mind a két edzésen fél másodpercet ver a komplett mezőnyre (igen, Pasinire is), akkor az első helyről rajtolva, és bekalkulálva az ő száztíz százalékos első köreit, ez bizony egy szökésre elég lehet. Elég volt.

Tavaly ez csak Bautistának sikerült, idén pedig csak Pasininek, egyszer. Azokat a versenyzőket, akik erre képesek, toronymagasan a leggyorsabbnak szokás tartani. Az egy dolog, hogy Pazó ismét kiejtette magát, de ez csak attól mentette meg, hogy a futottak még csoportban végezzen, valahol messze Talma mögött. Szóval Talma belépett egy ilyen illusztris társaságba, ami azért fontos, mert a jövő évi (250-es!) szerződésnél komoly érv lehet.

Közben arról is szót kell ejteni, hogy a VB élmezőny kétfősre szőkült. Egyelőre úgy néz ki, senki nem fog tudni beleszólni abba, hogy ne az Aspar csapaton belül dőljön el a bajnoki cím sorsa. Namost spanyol csapatban az egyik egy bejáratott spanyol versenyző, a másik egy újonc magyar. Nagyon tiszta sportembernek kell lennie Martinez úrnak ahhoz, hogy ne forduljon meg a fejében inkorrekt gondolat. Remélem, Martinez úr olyan tiszta sportember, amilyennek eddig megismertük. Meglátjuk.

Addig is, először is:

Gratula, Talma!


Azután pedig:

Hajrá Talma!

 

2007. július 13.

+ << Előjelek >> +
18:44 | technika | sport | még nincs hozzászólás

Na most van a hűha.

Eddig azt szoktuk meg, hogy Talma panaszkodik, hogy ez se jó, meg az se jó, meg nem olyan gyors, meg így és így és ekkor és ekkor nem tökéletes. De közben szépen csöndben vezeti a tabellát azzal a nem tökéletes géppel.

Ma pedig ráült, és simán fél másodpercet rávert mindenkire, Pasinit beleértve.

Tartson ki ez a forma vasárnapig.

 

Hajrá Talma!

2007. július 1.

Emberi dolog
10:22 | technika | sport | még nincs hozzászólás

Szombaton volt az asseni futam, állítólag ez hagyományos így. Hát nekem még nem tűnt fel, de mindegy.

Jó előérzettel fogtam neki a drukkolásnak, mert az látszott, hogy Talma a hatodik rajthelyhez képest sokkal gyorsabb lesz. Szabadedzéseken, esős időmérőn is villogott, csak pont az első mért edzésen végzett hátrébb, amelyik eldöntötte a sorrendet.

Ismét szinte mindent megtett a mi fiunk, hogy ne okozzon csalódást, és végig tartva az élboly tempóját, a végén egy második helyet célzott meg. Csak egy egészen pici galiba történt: elváltotta magát, amit férsiasan be is vallott. Így lett a lehetséges 1 pontos előny helyett 7 pontos hátrány a pontversenyben. Na bumm. Majd év végén eldől, számít-e.

Azért tetszik mégis ez a sorrend, mert egyelőre sikerült két fősre szűkíteni az élbolyt. A következő futamokon csak Faubelre kell majd figyelnie, utánuk a következő négyes boly már 30 pontra leszakadva következik, és Pasini még abban sincs benne.

Ha igaz viszont, hogy az RSA Apriliák gyorsabbak, akkor viszont kezdem nem érteni, miért nem vált még Gábor. Nem úgy tűnik, mintha megbízhatatlan lenne az az új gép, különösen nem az Aspar csapatnál.

Gábor mindig erősen kezd, de a többiek hajráját nem mindig bírja. Jó, ezt tudtuk. Viszont most tűnt fel, hogy az elszakadási kísérletei rendre kudarcot vallanak. Az előtte lévő boly tempóját mindig tudja tartani, miközben lehet, hogy pont mögötte szakadnak le a többiek. De otthagyni őket, kiválni és elhúzni, az még nem sikerült egyszer sem. Vajon mi hiányzik hozzá? Talán majd egyszer ezt is sikerül megfejteni.

 

Hajrá Talma!

2007. június 26.

A pakli aljáról
19:03 | technika | sport | még nincs hozzászólás

A hétvégén is volt MotoGP nagydíj, Doningtonban. Nem Talmán múlott a siker.

Pasini szokás szerint mindenkit levert az edzésen, de a pontverseny szerint (még) nem ő az ellenfél. Talma hozta az első soros rajthelyet, ez volt a lényeg. Sajnos a csak félig felszáradt célegyenesnek pont a vizes oldala jutott neki, nem is tudott úgy elrajtolni, mint a többiek. Kábé tizedikként fordult, de az egy nagyon tömör tizedik volt. Ráadásul mögötte már szakadt a mezőny. (Kezd egyébként gyanús lenni valami. Még régen Senna nyilatkozta, hogy létezik olyan technika, amivel a mögötte haladót rá bírja kényszeríteni, hogy jobban fogyassza a technikát. Talma mögött már ikszedik alkalommal szakadnak le a követők. Csak nem?)

Látszott, hogy tudna gyorsabb lenni, de nem akar a sűrűjében koccolni. Amikor valaki előtte kicsit ellustult, egy pillanat alatt otthagyta, és lett kilences, nyolcas, hetes az az élboly. Feljött egészen a negyedik helyre. Pasini megfoghatatlannak tűnt ezen a versenyen, de Faubel karnyújtásnyira Talma előtt motorozott. Jött Gadea nagy dérrel-dúrral, és Gábor nem vitatkozott vele. Húzza csak, ha annyira siet. Húzta is, nem maradtak le. Amikor Gadea kicsit belassult, Talma egyből támadó pozíciót vett fel, látszott, hogy ő irányítja az eseményeket.

Szerintem simán dobogó lett volna ebből, Faubel előtt vagy mögött, de a pontversenyben mindenképp előtte maradva, és az éppen betliző Pesektől jócskán elszakadva.

De hát sajnos azokból a betli-lapokból erre futamra egy neki is jutott. Reméljük, ilyet nem csinál sűrűn az a motor.

 

Hajrá Talma!

 

2007. június 24.

Ej, ráérünk?
07:45 | technika | sport | még nincs hozzászólás

Ma, szokás szerint, már jó előre készítettem fel a lelkemet a Talmának való erős drukkolásra. Pontosan, órákkal előre el kell kezdeni időzíteni a drukkolási formát, hogy nehogy esetleg ne megfelelően szurkoljak, és baj legyen belőle. Sajnos ma ez nem fog sikerülni, külső okokból.

Tisztelem a hívő emberek érzelmeit. (Az egyházat kevésbé, de az más kérdés.) Ha szükségük van vallásos műsorra, ám legyen. Azt is el tudom képzelni, hogy vannak fontos, sürgős dolgok. Erdő Péter mond valamit, ami új alapokra helyezi a hitéletet, és azt azonnal élő adásban kell nézni, és magukba inni. Jó.

Ehhez képest ma éppen a legismertebb magyar ember (aki mellesleg épp vezeti a pontversenyt) várhatóan pokolian izgalmas motorversenyének közvetítését sikerült délutánra halasztani egy istentisztelet közvetítése miatt.

Felvételről.

Sokszor esünk abba a hibába, hogy megelégszünk a kevéssel. Megpróbálunk örülni a bunkó boltosnak, mert legalább lehet kapni valamit. A lejmoló rendőrnek, mert különben káosz lenne. A hazug politikusoknak, mert különben fejetlen lenne az ország.

Pedig ha kivágnánk azt, ami minősíthetetlenül szar, csak helyet adnánk valami másnak, ami már statisztikailag is valószínűleg sokkal-sokkal jobb lenne.

Ezért most azt szeretném tisztelettel kérni, hogy ne tessenek közvetíteni a MotoGP futamait. Majd csak lesz valami más, ami csak jobb lehet.

***

Kiegészítés: ezt a bejegyzést azért hagyom bent, hogy annyira égjek, amennyire azt megérdemlem. Természetesen délután lesz az élő adás, mert megcserélték a futamokat. Én meg benéztem az időpontot. 

2007. június 20.

Javíthatatlan
14:18 | technika | sport | még nincs hozzászólás

Szeretném egy "apró" broblémára felhívni Mr. Hamilton figyelmét. Nulladik helyezés nincsen a Forma-1-ben.

Ebből kifolyólag helyzetén már nem javíthat. Helyezéseinek megkezdett mtematikai haladványát (3-2-2-2-2-1-1) nem folytathatja. A további javulás csak szintlépéssel sikerülhet, például valamelyik halhatatlan fajhoz való átminősítéssel.

2007. június 17.

Gatyamadzag
11:00 | technika | sport | még nincs hozzászólás

Csak hogy teljes legyen a kép, a múlt heti MotoGP futamról is van mit írni.

Tavaly ugye az volt, hogy Nicky "Mimóza" Hayden lett a világbajnok, de ez senkit nem tévesztett meg. Ha a királyt olyan pechsorozat éri, hogy 17 futamból ötször esik ki saját hibáján kívül álló okokból, háát, akkor hiába szerez futamonként átlag 22 pontot, nem ő lesz a bajnok. Márpedig valakinek bajnoknak lenni kell, így kerül előtérbe a futottakmégek közül a legszívósabb. Hayden szívósságát senki nem vitatja, ha Pedrosa nem üti el, sose esik ki, de azért ez édeskevés, ugye tudjuk. Egyszer, egyetlenegyszer tudott Rossi előtt végezni, Laguna Secában, amit Rossi akkor látott először, ő meg 6517568-adszor. Ennyit a felhőtlen ünnepléshez.

Idén nem ez van.

Belenéztem a múlt vasárnapi futamba, és azt láttam, hogy Rossi emberére talált. Bevallom, elhamarkodottnak találtam a Stoner-hívők lelkesedését évekkel ezelőtt, amikor az ausztrál a 125-ben debütált. Bár most is úgy gondolom, hogy korai volt akkor inni a medve bőrére, viszont ez a fiú kezd mutatni valamit. Nem csak gyors, de benne a tűz is. Nem adja fel, nincs az, mint a többieknél, hogy egy Rossival való közeli párharcból csak vesztesen képesek kikerülni. Vagyis hosszú-hosszú évek után végre jött valaki, akinek Rossi mellett reális esélye van a vébé-cím elnyerésére. Most épp vezeti a tabellát, de persze messze van a vége, és Rossit sem féltem.

Azt hiszem, pokolian jó lesz az idei szezon. 

Cserebogár
10:53 | technika | sport | még nincs hozzászólás

Egy hete Forma-1 is volt, nem csak MotoGP, és hát van ott az a színesbőrű fiatalember, akiről muszáj szót ejteni.

Senna halála után az ember óvatossá válik. Nem fogok csak úgy, bárkinek drukkolni. Valakinek, aki majd eltűnik a süllyesztőben. Valakinek, akinek a kínos megnyilvánulásai miatt kellemetlenül fogom érezni magam. Valakinek, aki érdemtelen.

Viszont bárhonnan is nézem, Hamiltonban eddig hibát nem bírtam felfedezni. Ráadásul, amikor azt gondolnánk, hogy vak tyúknak is, meg hogy szűz kéz, egyre jobban belehúz, és már nem kicsit alázza a vébé-esélyesnek tartott arcokat. Alonsonak hűha van. Én meg lehet, hogy 13 év után újra fogok F1-et nézni.

2007. június 14.

Sennáról még
19:35 | technika | sport | még nincs hozzászólás

Mert jól esik.

***

Emlékszem egy futamra, valami erdős, "külterületi" pályán volt, tán 89-ben. Senna szokás szerint már az elején leszakította magáról a mezőnyt, és körözött békésen magában.

>> folytatás

(A Hordalékra áttolva 2007. október 26-án.) 

Katalán brillír
18:46 | technika | sport | még nincs hozzászólás

Szerencsére most nem kellett sokat várni két futam között. Most vasárnap volt a Katalán nagydíj, ami überelte az überelhetetlent.

Talma gépe nem volt tökéletes, sőt, az egyenesekben kínosan lassú volt, de ez senkit nem zavart, mivel egy tökéletes pilóta ült a nyergében. De jó lenne, ha most írnák alá a jövő évi szerződéseket, mert Gáborunk vasárnapi teljesítménye csak szuperlatívuszokkal illethető.

Tökéletes hétvégét úgy kezdünk, hogy megszerezzük az első rajthelyet. Ami persze nem garancia semmire, nade mégis. Gábor megszerezte. Azt már mondani sem kell, hogy szívósnak kell lenni, de gyorsnak is kell lenni, és mindeközben hibátlannak is kell lenni. Szerintem Talma ezen a futamon bemutatta mindezek tökéletes ötvözetét, és csak azon múlt, hogy nem ő nyerte, hogy Gadea a vége előtt kevéssel rontott, keresztbe ment előtte, és Gábornak korrigálnia kellett. De az a korrekció! Magabiztosan, és a lehető legkisebb veszteséggel (kb. egy másodperc). És közben végig könyörtelen volt, ha előzésekről volt szó. Nem tolakodott ott az elején közben, és ezért nem is esett ki, amikor jött a baj. A végére koncentrált, és ez most nagyon bejött. Nem nyerte meg, de Koyama kit érdekel. Faubel nullázott, Pesek nullázott, Pasini nullázott. Így ez a 20 pont aranyat ér. Istencsászár vagy, Gábor.

 

Hajrá Talma!

 

Peches jó futam
18:37 | technika | sport | még nincs hozzászólás

(Ennek egy előző változatát pár napja már publikáltam egy pillanatra, de az közvetlenül az előtt volt, hogy rájöttem volna: az álmosság és a szókincs összege konstans.) 

Bepótolom a mulasztásomat. Múlt előtti vasárnap volt Olaszországban egy MotoGP futam.

Hosszú idő óta ez volt a legizgalmasabb futam. Akkor azt hittem, onnan már nincs fölfele. Talma mindjárt az elején megmutatta az oroszlánkörmeit: szökni próbált. Sajnos az RSA Apriliák sokkal gyorsabbak a célegyenesben, mint az ő régebbi RSV gépe, úgyhogy az ott nem sikerült. De loholt velük, végig szorongatta a torkukat. A felénél nekilódult, és a harmadik helyről úgy iramodott előre, mintha egy kategóriával föntebb versenyezne. Sajnos azt is megfogták. De ott ment velük a végéig, és esélye volt a győzelemre. Én azt mondtam, hogy azt a futamot ott meg kell nyerni, mert mikor, ha nem akkor. Szenzációsan jó volt a gép, ki tudja, mikor lesz még egyszer olyan. Ehhez képest minden idők legszorosabb négyes befutóját sikerült produkálnia, a negyedik helyen. Grrr. Pech. Ha két kanyarral előbb intik le, vagy ha két kanyarral tovább tart, egészen más lehetett volna az eredmény.

No mindegy, majd legközelebb, mondtam akkor. Szerencsére volt legközelebb. Mindjárt mondom is.

2007. május 20.

Alakul
17:47 | technika | sport | még nincs hozzászólás

A baj csak az, hogy Peseknek még jobban alakul. Ma volt a Francia GP.

Ebből a 8-ik rajthelyből, az elrontott rajt és a lassúbb gép dacára hozni egy negyedik helyet, komoly teljesítmény. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a végén az lesz ott az elszámolásnál, aki célbaért minden versenyen. Pasini tudna erről mesélni, asszem.

Sajnos azonban Lukas "Mostép" Pesek idén valamiért úgy gondolta, hogy ő sem akar elesni, és alatta jobban látszik muzsikálni a Derbi, mint az Aspar-Apriliák Talmáék keze alatt.

Emlékeztek, mit mondtam a legutóbbira? Akkor azért lett volna szükség a jobb eredményre, mert amikor minden rendben van, akkor kell a sok pont, hogy aztán amikor zűrös, mint például most, akkor elég legyen ennyi is.

Mindenesetre az önbizalmunkat erősítheti, hogy igazi ellenfelet csak csapaton kívülről kapott Gábor. Úgy tűnik, mind a három Aspar-fiú stabilan teljesít, és Gábor stabilan a legstabilabb. Csak a technikai különbségek, tehát a másik csapat okozhat gondot. Jelenleg Pesek, de azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy mi van, ha Pasini elkezd célba éregetni.

Szóval továbbra is:

Hajrá Talma!

 

2007. május 15.

Brazil az élen
15:26 | technika | sport | 2 hozzászólás

A hétvégén egy újonc brazil állt a dobogó tetején, és erről eszembe jutott valaki. Kicsit nosztalgiáztam. Pár érdekesség, hogy aki nem követte az eseményeket tizen-huszon-éve, az is tudja, milyen is az autóversenyzői nagyság.

>> folytatás

(A Hordalékra áttolva 2007. október 26-án.)

Volt régen egy poszterem, amin Senna hátsó piros lámpája látszott a vízfüggönyön át. Ennyit láttak belőle a többiek. Nem találtam meg a neten, de sebaj, itt van szemből.

már világbajnokként

Ayrton Senna da Silva
1960-1994

2007. május 10.

Hát ez most nem annyira
17:59 | technika | sport | még nincs hozzászólás

Van nekünk egy (hál'istennek mosmá') MotoGP élmenőnk. Olyan, akitől elvárható akár a győzelem is, és a világbajnoki cím megszerzése is. Az ilyet meg kell becsülni. Ápolni kell az önbizalmát, biztosítani arról, hogy mi mindig hiszünk benne, és ezerrel drukkolunk neki, és száz százalékig meg vagyunk róla győződve, hogy mindent beleadott, és csak a technikán múlt, ha nem sikerült a legjobban az eredmény.

Viszont a Kínai GP nem sikerült jól.

A versenyzői forma ingadozásán (más versenyzőknél, úgy értem) és a technikai dolgokon kívül a szerencse is alaposan befolyásolhatja az eredményeket. Most például ez történt. Talma motorja szerintem nagyon jó volt, mutatta a szökési kísérlete, és a többszöri felzárkózása, amikor megpróbáltak ellógni előle. Az az előzés-parádé, amit bemutatott, szintén azt mutatta, hogy nem elképzelés nélkül vág neki a versenynek, és szokás szerint bombaformában van. Ehhez képest gyengus a negyedik hely. Lesz majd olyan, amikor a motor nem lesz hibátlan, lesz olyan, amikor betegen kell rajthoz állnia, és akár el is ronthat valamikor egy kanyart, bármennyire nehéz is ezt elképzelni róla. Na akkor majd baromi szerencsés lesz, ha sikerül egy negyedik helyet összebarkácsolni a végére. Most viszont az lett volna szerencsés, ha ezt megnyeri. Minden adott volt hozzá, csak valahogy nem jött össze.

Szerintem csak akkor lehet belőle világbajnok, ha reálisan értékeli az eredményeit. Én vele vagyok, és szeretném én is reálisan látni a dolgokat. Szerintem nem csak elvakultan lehet drukkolni valakinek. Márpedig a drukkolás megvan, szóval

 

Hajrá Talma!

2007. április 22.

Tisztes helytállás
20:19 | technika | sport | még nincs hozzászólás

Talma ma ötödik lett Törökországban. Ez óriási szerencse.

Az évek alatt megtanultuk, hogy olyan nincs, hogy Talma rossz formában legyen. Nincs olyan, hogy ne legyen motivált, nincs olyan, hogy ne száztíz százalékot teljesítsen, és nincs olyan, hogy valamelyik pálya ne menjen neki. Az ő teljesítményében az ingadozást a technika jelenti.

Azért volt szenzációsan jó hír, hogy idén az Aspar csapathoz szerződött, mert ők a legprofibbak a géposztályban. A profizmus ebben a sportágban pedig megbízhatóságot jelent. Iszonyúan megnyugtató volt látni, hogy az év eleji teszteken mindenkit ronggyá vert Talma, mert még soha nem volt ennyire egyértelmű, hogy pontosan arra a formára számíthatunk végig az év folyamán.

Úgy látszik azonban, hogy a legnagyobbak is tudnak hibázni, még ha kicsit is. Nem volt tökéletes a gép a hétvége során, nem akart jönni az a bombaforma. Most ezt a lapot sikerült húzni.

Amiért mégis fantasztikusan szerencsés ez az ötödik hely, mert senki nem végzett Talma előtt, aki közel van a pontversenyben. Pesek hatodik lett, Faubel tizedik, Pasini pedig ismét nullázott, pedig őt tartják az egyik fő esélyesnek idén. Így Talma előnye 9 pontra nőtt az élen. Csak így tovább! És persze

 

Hajrá Talma!

 

(Jut eszembe: tudtátok, hogy hívják a legismertebb embert ma Magyarországon?)

2007. április 19.

Ásó, lapát
17:16 | vélemény | sport | még nincs hozzászólás

Kéne ásni egy jó nagy gödröt. Akkorát, hogy beleférjen a múltunk minden olyan emléke, amit nem szeretnénk viszontlátni. Én helyet szorítanék benne azoknak, akik a magyar foci fellendítését nemzeti érdeknek állítják be, azoknak is, akik az EB megrendezésében látják a magyar foci fellendítésének módját, és azoknak is, akik keresik az összeesküvést amögött a világraszóló botrány mögött, hogy szarfocijú országnak nem ítél oda ebét az UEFA.

Szegény horvátok.

Régebbiek | Végére »