Kicsit gatyába ráztam a külalakot. Egyelőre többet kínlódni nincs kedvem vele, ha valaki csípőből megmondja, hogy ha padding helyett margint adok (hogy a dátum alatt ne lógjon túl a vonal), azt megköszönöm, egyébként meg ott egye meg a fene. Nem fogok nekiállni átdolgozni a komplett css-t. Elvileg most minden klaffol, de szóljatok légyszi, ha valahol látványosan elront valamit.
Szóval a blogom most már szép.
Jól van, sikerült kivégeznem a harmadik íjászomat is Diablo I shc játékmódban. (Akit érdekel, hogy ez mi, bővebben leírtam nemrég itt.) 37-esig jutottam vele. 33, 35, 37, szép sorozat, de jó lesz vigyázni a következővel 39-es szint közelében :)
R.I.P. Julia_shc3
Isten veled, drága brátom. Hű társam voltál jóban-rosszban, több, mint húsz éven át. Most viszont épp ideje, hogy átadd a helyed az utódodnak.
Olvasom ezt (erről nem is beszélve, végre nem egy nyúlfarknyi bulvárhír), és okosnak hiszem magamat. Hiszen én ezt már tavaly megmondtam. Sőt, lehet, hogy már tavalyelőtt.
De jaj, Vonnegut már 76-ban (!) miniatűr kínaiaikról beszél. Sőt, Heller már 61-ben (!!!) az amerikai birodalom bukásáról. Francba, ezek tudnak valamit.
Sebaj, majd legközelebb.
A minap a Capella nevű buzibár és transzvesztitamenhely egyébként minősíthetetlen színvonalú előadásának záróakkordjaként igazi gyöngyszem bukkant fel. Ennek kapcsán szembesültem azzal a ténnyel, hogy a baráti körömben simán léteznek emberek úgy, hogy nem látták a Kabarét.
Valamint arra is ráébredtem, hogy a Kabaré az egyetlen filmmusical, ami film is, meg musical is. Vagyis nem a zene viszi a hátán a filmet, mint mindenhol, beleértve Hairt, Jézus Krisztus Szupersztárt, Olivert. Annyira odateszi magát a történet, hogy aki nem látta, nem tudhatja, hol szelel a világképe. Bizony. Az a sok elszökő energia lehet, hogy a pont a Kabarénak fenntartott lyukon át távozik.
Úgyhogy tessék elvágtatni a t*rrent utcai tékába, és nagyon gyorsan megnézni a Kabarét. Ki fogom kérdezni. Nohát.
Rásandítottam a jobb oldalra, és irtózatosan elszégyelltem magam. Egészen és Krónikus és Tűrhetetlen Mértékben Ötlettelennek állítottam be magamat. Aszongya Ötletek = 0. Ne nézz oda, már nem annyi, mert mostantól már nem vagyok EéKéTMÖ.
(A Hordalékra áttolva 2007. október 26-án.)
Nem szóltatok, hogy a Lovebox ilyen veszélyes hely. Épp hogy beregisztráltam, és már nyomulnak a mindenféle nőnemű lények. Az se tántorítja el őket, ha a fülem botját se mozgatom elsőre. Pedig még egy árva sort se írtam magamról, és még fényképet se tettem fel.
...vagy lehet, hogy azért?
Ma rámszól a cégvezető, hogy pattanjak járműre, mert a Gyuri lerobbant, és menteni kéne. Ott is van a telefonban Gyuri, adja.
ÉN: Szia, merre vagy?
GYURI: A Szentendrei úton.
A Szentendrei út elég hosszú.
ÉN: Jó, és azon belül mégis merre?
GYURI: Ahol lehet balra Pomáz felé kanyarodni, az után jobb oldalt, a Telep utcában.
ÉN: Nincs nálam térkép, mégis mennyire van utána?
GYURI: Mondom, ahol balra lehet menni Pomáz felé, az után. Kint fogok állni a sarkon, és integetek majd.
Pomáz felé, Pomáz felé, hol a francban lehet az. Aztán eszembe jut, hogy van a Rómainál egy balos át a síneken, lehet, hogy ott Pomáz van kiírva. Odaérek, és jé, tényleg Pomáz van kiírva, biztos erre gondolt hát a Gyuri gyerek. Gurulok tovább, de nem látom. Gurulok, gurulok, de semmi, nem lesz ez jó. Csörr.
ÉN: Te, már elég rendesen elhagytam azt a balost. Mennyit kell még menni?
GYURI: Elég sokat.
ÉN: Jó, de még ötszáz méter, és elérem Békást.
GYURI: Ez Békás után van.
ÉN: Miii?? Na jó, figyu, mondd már el rendesen, hol vagy, mer' így sose talállak meg.
GYURI: Csak gyere, majd integetek.
ÉN: Jó, de szerintem már eljöttem melletted, és nem integettél.
GYURI: De csak gyere.
Kiérek Békásról, leállok a körforgalomnál. Csörr.
ÉN: Épp most értem ki a városból. Valami nem jó. Mondd már el, hol vagy.
GYURI: Csak gyere tovább nyugodtan. Ahogy beérsz Szentendrére, ...
ÉN: Te Szentendrén vagy???
GYURI: Persze.
ÉN: Te, arra nem gondoltál, hogy amikor megkérdezem, hol vagy, nem úgy kellett volna kezdeni, hogy a Szentendrei úton, hanem úgy, hogy Szentendrén?
GYURI: De hát Szentendre is a Szentendrei úton van, nem?
Dizájnerkedek kicsit, hogy örüljetek.
Figyelve az utakon szaladgáló járműveket, meglepve tapasztalom, hogy a két nagy német luxusautó márka mennyire nem tud mit kezdeni "korunk kihívásaival".
(A Hordalékra áttolva 2007. október 26-án.)
Kicsi szívem, a következő szavakat kellene kimosdatni a szókincsedből: mindenki, senki, azonnal, soha. Valamint a kedvese helyett lehetne néha a nője, barátja, csaja, pasija, szerelme, udvarlója, faszija, kurvája, ágyasa stb. kifejezések valamelyikét használni. Volna még ezen kívül is csiszolni való, de negédes eufémizmusaid nálam sehogyse bírnak az aktív szókincs részévé válni, így ezeket még csak említeni sem tudom.
Üdv!
Én a Sláger rádiót noha messze nem tartom tökéletesnek, mégis magasan a legjobb a "magyaréterben". Egyrészt zeneileg elfogadható a kínálata, másrészt Bochkor-ékhoz fogható állatok talán a világon nincsenek máshol. Folyamatosan ezt a csatornát hallgatnám (amikor rádiót hallgatok), ha. És ennek a "ha"-nak két oka van.
1. Szerintem szükségtelenül van sávosítva a program. Például nem létezik az a hallgatói igény, amely reggel 3 és 4 óra között kifejezetten magyar zenékre kíváncsi. Ilyen nincs. Az hallgatja akkor, aki ébren van, az meg éppúgy vágyik a változatosságra, mint máskor.
2. A változatossággal reklámozzák magukat, és ezt úgy definiálják, hogy egy nap soha nem hangzik el kétszer ugyanaz a szám. Vegyünk három percet és nulla belepofázást, és akkor 480 zeneszám körbe-körbe járatásával elviekben biztosítható ez a fajta "változatosság".
Nyilván ez nem így van, de mégis, egy idő után kezd az ember könyökén kijönni a "választék". Nehéz időt mondani, de folyton az az érzésem, hogy az összes elhangzó zenét nemrég hallottam a Slágeren. Pedig. Szterintem van 30 zúzós Queen szám, amiből jó, ha ötöt pörgetnek, 50 Madonna zenéből hármat, 200 Beatles-ből sehányat, nem beszélve Abba, Genesis, EW&F stb. (Most próbálok a profilhoz igazodni, és nem kérek számon kevésbé ismert zenéket.)
Már ott gyanús volt a dolog, amikor egy hétvégén lenyomták azt a választékot, amiből szerintük ki lehet válogatni minden idők top ezerjét. Juj. Szerintem hónapokig kéne menni annak a választéknak, ismétlés nélkül, bocsi. Szóval van egy olyan érzésem, mintha kiosztották volna a jó zenéket egymás között a konkurensek, és ez jutott volna a Slágernek. Nyilván nem tudhatom, mi az oka, de ha lehet, jó lenne változtatni rajta.
Ja, és még valami. Nem tudom, miért kéne vigyorogni zenehallgatás közben. Az a reklám nagyon hülyén jön ki.
Egy hallgatójuk
Aszongya, hogy "Levitáció, teleportáció, szövet-regeneráció".
Hmmm... vajon a maszturbációval is lehet nevezni?
Kis komment, nagy komment, jó komment, rossz komment, zöld komment, kék komment, sárga komment. Arrogáns komment, ajnározó komment, lehúzó komment, feldobó komment. Rejtélyes komment, okoskodó komment, dühös komment, hangos komment, suttogó komment, rövid komment, hosszú komment, fiatal komment, öreg komment, világos komment, zagyva komment, primitív komment, sokoldalú komment, intelligens komment, debil komment, sőt gyerekded komment, de akár gügyögő komment. Szőrös komment, csupasz komment, pöttyös komment, csíkos komment. Csikós komment, gulyás komment, kanász komment. Zabolátlan komment, sok komment, kevés komment, szellős komment, klausztrofób komment. Vigyázó komment, veszélyes komment, felpörgető komment, elalvós komment. Reggeli komment, esti komment, éjjeli komment. Álmos komment. Ropogós komment, omlós komment, szagos komment. Zajos komment, ordítozós komment, üvöltő komment, állatias komment, már-már embertelen komment. Pesti komment, vidéki komment, kűfődi komment. Kicsit komment és nagyon komment. Harcos komment és békés komment.
De komment. Légyszi :)
Francba. Akartam egy jó kis bejegyzést, amiben a kazah kormány tiltakozik az ellen, ahogyan a Borat beállítja az országukat, és felhoz ellenpéldának szánt dolgokat, amikből viszont az derül ki, hogy, és akkor jót lehet nevetni rajtuk, értitek.
Aztán rátaláltam erre, és elment tőle a kedvem.
De semmi gáz, az még beletelik pár évtizedbe, amíg Etiópia is fényévekre lehagy bennünket.
Ja, a Borat pedig zseniális. Vaskos és elképesztő a humora.
Mindjárt szétbasz az ideg.
Szerintetek ha netán meglelnék azt, aki 5 éve ellopta a cégem autóját (aggódni nem kell, nyilván nem fogják), milyen büntetésre számíthatna? Kap pár hónap felfüggesztettet? Esetleg megússza pár tízezer büntetéssel?
És szerintetek milyen büntetést érdemel, aki a dologról mit sem tudván nem adja le az ellopott autó törzskönyvét?
Megmondom: 260.000,- Ft.
Ezt sikerült velem ma közölniük az önkormányzatnál. Azt természetesen hiába hangoztatom, hogy ha egyszer elértek volna, akkor azonnal rövidre lehetett volna zárni a dolgot. Most valahogy sikerült az egyiknek sűrű dolgai közepette rám csörögni, és megkérdezni, hogy mi van a törzskönyvvel. És érdekes, egyből be tudtam menni, és egyből rövidre lehetett zárni a dolgot. De ennél persze sokkal egyszerűbb volt 5 évig a büntetétő határozatokat postázgatni (bár erről azért vannak kétségeim, mert ha egyet elolvasok, felordítok, és még aznap bevágtatok).
A legszebb a történetben az, hogy ez szerintük jogerős. Semmiféle fórumon nem lehet ellene fellebbezni. Amikor kérdeztem, hogy hogyan emelkedhet valami jogerőre, ha az érintett nem szerzett róla tudomást, azt mondták, hogy x idő után kézbesítettnek kell tekinteni, és ilyen esetben is csak hat hónapon belül lehet kifogást emelni. (Értsd: 6 hónapon belül emeljek kifogást az ellen, amiről nem tudok.)
Kéne egy jó ügyvéd, vagy egy jó ország.
Küzdök a Rappelz installjával, és eszembe jutott, hogy tök normális lenne úgy büntetőpontozni, mint a jogsit.
Hímtársaim!
Éppen közvélemény-kutatok. (A linket nem túl messziről ástam, csak innen a zindexről.)
A kérdés: hányadik ciklus után tudod levenni a szemed róla?
Felkészülni, vigyázz, kész, katt*.
*A legfissebb adatok szerint a link megtekintése genetikailag káros a nőkre. Felelősséget nem vállalunk.
Sajnos már nem a régiek az érzékszerveim. A hallásomra régóta gyanakszom, mert folyton van egy olyan érzésem, hogy teljesen szubjektív, amit a hallóidegeim továbbítanak az agyam felé. De most itt a vég. Az imént azt véltem hallani, hogy a BKV műholdas járműkövető rendszert akar bevezetni, és majd a megállókban monitoron lehet nyomon követni, hogy merre jár az a busz, amiről épp lemaradtunk. Mivel ez lehetetlen, azt hiszem, sürgősen szakemberhez kell fordulnom. Megyek is.
...mi ez a zaj?
Most az lesz, hogy egy darabig, amíg ki nem gördül az első oldalból, finom aláfestő zenét hallgathattok a blogomban, hehe.
Úgy hívják, hogy Israel Kamakawiwo'ole, és a Somewhere Over the Rainbow - What a Wonderful World című számát (ez a kettő egy) énekli, dúdolja, pengeti a Facing Future című albumáról. Neve ellenére Hawaii születésű, és istenként tisztelték arrafelé. Múlt idő, mert meghalt. Bizonyos méret felett a testsúly fordítottan arányos a lehetséges életkorral, az ő lelke pedig csak 300 kilós testbe fért bele. Ez a montázs itt alább egy picit meg is emlékezik róla.
Az album többi száma nem igazán az én ízlésemnek való, de amit művel a Somewhere over the Rainbow-val, az egészen elképesztő. Mintha belül zengene a dalnak egy olyan verziója, amit mi soha nem hallhatunk, és amikor már nem bírja magában tartani, akkor kidúdol belőle valami rezonanciát.
S hogy ennek mi köze reklámhoz? Ezt nyilván csak az kérdezi meg, aki nem fogyaszt semmilyen médiát. A csapból is egy idióta OTP-s imázsreklám folyik, ami eddig felderítetlen okból holmi bankot akar a mi álmainkkal összekapcsolni, valamint hangulatában és színeiben egy az egyben a Sony Bravia labdapattogtatós reklámjának a nyúlása. A különbség csak annyi, hogy ott a megoldásnak volt köze a reklámozott termékhez.
Nos, egy ilyen gusztustalan reklám kellett hozzá, hogy egy ország megismerje IZ csodálatos dalát.
BEOSZTOTT: Főnök, baj van.
FŐNÖK: Nem fizet a DBR?
BEOSZTOTT: Nem, dehogy. Az EU-s szakértőkkel van gond. Sehogy se tudok velük zöld ágra vergődni.
FŐNÖK: Kevesellték?
BEOSZTOTT: Rosszabb. Azt mondták, vegyem úgy, hogy ezt meg sem hallották.
FŐNÖK: Mondom én, hogy kevesellték. Mondd meg nekik, hogy még két százalékot ajánlok a saját részemből.
BEOSZTOTT: Azt is mondták, hogy a saját érdekemben ne folytassam.
FŐNÖK: Te most ellenem vagy?
BEOSZTOTT: Neeeem... csak egyre nehezebb. Ott vannak a vekések is. Azok is, amikor belekezdtem, hogy evezhetnénk egy hajóban is, csak annyit válaszoltak, hogy "mivan, vazze??".
FŐNÖK: Biztos, hogy ezt akarod? Egy személyben elvinni azt a múltkori balhét?
BEOSZTOTT: Főnök, én...
FŐNÖK: Vagy, még az unokáid is jól élhetnek ebből. Várjunk csak... te többet akarsz! Te kis huncut! Na ki vele? Mennyi?
BEOSZTOTT: Főnök, én tényleg...
FŐNÖK: Ne folytasd. Meg fogunk egyezni. Ahogy eddig is. Most menj, és hívj össze egy sajtótájékoztatót. Mutatni kell, hogy mi a helyünkön vagyunk.
(Betoldás 2007.03.13. 6:39-kor)
FŐNÖK: De ha gondolod, lehetsz krampácsoló is, arra is szükség van.
Picinyke részletek,
Nagy-nagy öröm.
Ma még csak álom,
Holnap már a söröm.
Azon agyalok, hogy vajon létezik-e olyan nyelv, amelyen a T-mobile betűkombinációt úgy kell ejteni, hogy "témobil". Angol: "tímobájl", német és olasz azt hiszem "témobile", a franciát meg nem tudom, de a mobile-t minimum úgy ejti, hogy műbél, meg különben is, azt a nyelvet, amelyről a Tucchunul óta tudjuk, hogy a szürkemarha kiejtése szerinte "zsig'maa", azt inkább hagyjuk.
Szóval, miért is kell nekünk zulukaffer nyelven kiejteni egy Magyarországon működő cég nevét?
Addig oké, hogy sztárok a jégen. Van itt kiöregedett rocker, kiöregedett gyűrűidomár, filmproducer eldobott luvnyája, fitneszguru nője, humorista, színész meg a többiek. Rendben.
De ki a tököm az a Kamu Roland?
Ahogy az lenni szokott, az utóbbi időben egy csomó minden tolongott a fejemben, erre amikor itt ülök a bejegyzés-szerkesztő előtt, csak pislogok ütemesen. Sebaj, juszt se fogom visszapörgetni az agyamat. Majd ha lesz új, vagy aktualitást nyer valami, akkor, és csak akkor fogjátok megtudni, milyen okosakat tudok mondani.
Ez a blog az androidus.ngi.hu címen valaha volt blogom folytatása. Majd ha az ott leírtakat ki bírom csiholni valahogy, berakom archívba. És ha majd lesz időm, akkor csinálok ennél pofásabb sablont.
Majd-majd.